Jubilált a Nemzetközi Építésügyi Konferencia Szegeden

Immár tizedik alkalommal rendezte meg Szegeden a Nemzetközi Építésügyi Konferenciát a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a kamarában működő Enterprise Europe Network Szeged, a Csongrád Megyei Építész Kamara és a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara. Az eseményen a szakmai előadások előtt átadták a Vedres István-díjat is, amelyet ezúttal Slyuch György építőmérnöknek, Takács Máté építészmérnöknek, valamint Tornai László építőmérnök vehetett át. A Vedres díjat a tanácskozást szervező három kamara, valamint a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület által alapította 2015-ben, Vedres István születésének 250. évfordulója alkalmából, amellyel a kortárs mérnökök és építészek legjobbjainak munkásságát, szakmai érdemeit, Vedres szellemi örökségének méltó képviseletét ismerik el.  Slyuch György 1978-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, mint okleveles építőmérnök. Első és egyetlen munkahelye a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, mely a rendszerváltás után Hódút Kft néven működött tovább. Kivitelezői tevékenysége alatt felsorolhatatlan mennyiségű útpálya, parkoló és más közlekedési felület építését irányította Szegeden és környékén, de épített utat a Dunántúlon és Budapesten is. A fővárosi munkák közül kiemelkedő a IX. kerületi Haller utca rekonstrukciója, mely a felújításban részt vevő tervezők és a vízépítő, csatornázó, valamint egyéb szakmák együttes munkájával évtizedekre megoldotta az adott városrész közlekedését, rendezte a városnegyed képét. Hasonlóan nagy jelentőségű szakmai feladat volt - szintén konzorciumi együttműködéssel - Szegeden a Tisza Lajos körút felújítása. Tagja a megyei mérnöki kamarának és a kereskedelmi és iparkamarának, ahol szakmai tudását, óriási tapasztalatát szívesen bocsátja az azt igénylők rendelkezésére. Takács Máté építészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetemen kapott oklevelet 1961-ben. A műegyetemi évek után Szegedre kerül, a Szegedi Tervező Vállalatnál kezdi tervezői pályafutását. Irányításával készült el Szeged átfogó városrendezési terve, az úgynevezett ÁRT, Tarján városrész első néhány ütemének, mintegy 7500 lakást tartalmazó beépítési terve, valamint Szeged belvárosának részletes rendezési terve. 1969-től – városi főépítészként – 17 éven keresztül, a jórészt általa készített szegedi rendezési programok és tervek végrehajtásának szakmai irányítója volt. Sikeres tevékenységét a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild-éremmel ismerte el 1981-ben. Az elmúlt 20 évben saját cégében – a T.T.T. Városépítő Bt-ben – végez kiemelkedő építész- és településtervezői tevékenységet, tág műfaji határok között. Lakóparkok, Szeged, Szentes, Makó városrendezési tervei, fejlesztési és stratégiai koncepciók és programok, lakó- és középületek kiviteli tervei fűződnek nevéhez. Tornai László okleveles építőmérnök Zentán született 1950-ben. Mérnöki diplomáját a Belgrádi Egyetem Építőmérnöki Karán szerezte, melyet később a Budapesti Műszaki egyetemen honosított. 1992-ben Szegedre hozta a sors, és 20 éven át a KÉSZ Építő Zrt. vezető tervezőjeként dolgozott. Széleskörű tervezői munkássága mellett különösen az acélszerkezetek terén ért el szakmai sikereket és vált az acélszerkezetek specialistájává. Több mint 300 acélszerkezetű építménnyel foglalkozott különféle tervszinteken. Legjelentősebb munkája a Liszt Ferenc Nemzetközi  Repülőtér Skycourt, azaz Égi Udvar utasterminál 70 méteres fesztávú acél csőszelvényű, szabad formájú tetőszerkezetének tervezése, amely a legkorszerűbb méretezési eljárások felhasználásával készült.  Ez az emblematikus szerkezet ECCS Európai Acélszerkezeti Díjban és Tierney Clark díjban részesült. 2012 óta saját tervezőirodájában tevékenykedik. Itt készítette el a Tuffanbeyli és az Aksza TPP törökországi hőerőművek egyes speciális szerkezeteinek terveit. A díjazottak, és a díjat alapító szervezetek vezetői A díjátadó után szakmai kerekasztal beszélgetésre és előadásokra került sor. Ezek között az ágazat súlyponti problémái és annak megoldási lehetőségei, a Területi Operatív Programban a megyébe érkező mintegy 73 millió forintos uniós forrásról, valamint a szegedi beruházásokról esett szó. Ezt követően olyan izgalmas beruházások kerültek a középpontba, amelyek a térség gazdaságára is nagy hatással lehetnek. A szakmai konferencia résztvevői egyebek mellett megismerhetik például a Szegeden régóta várt, újonnan épülő Etelka sori fedett uszoda építésének részleteit.   A legnagyobb érdeklődésre azonban valószínűleg a 47-es úton, Hódmezővásárhely közelében, Kopáncsnál épülő, országosan is egyedülállónak számító emelt körforgalom kivitelezésének kulisszatitkai, innovatív megoldásai tartottak számot. Ez az építmény segíti majd a forgalom átvezetését a Vásárhelyt elkerülő útra. Szó esett még a pécsi vasúti pályaudvar rekonstrukciójáról, de a napirendi pontok közül természetesen nem maradhattak ki a nemzetközi kitekintést nyújtó előadások sem: a pozsonyi Öreg-híd újjáépítése éppúgy szerepelt a programban, mint a lézerszkennelés urbanisztikában betöltött szerepe.  A konferenciát követően a hagyományokhoz híven Szögedi Építők Napja került megrendezésre, melynek összefoglalója és képei a címre kattintva érhetők el. Kapcsolódó anyagok: ▪ Kakas Béla: Megyei TOP fejlesztések ▪ Nagy Sándor: TOP fejlesztések - Szegedi projektek  ▪ Csipa József: LiDAR - lézerszkennelés az urbanisztikában  ▪ Wéber Tibor: Weberbau - így építünk mi Kolozsváron  ▪ Zana Attila: Az Etelka sori új, fedett sportuszoda  ▪ Hajós Tibor: A pécsi vasútállomás rekonstrukciója  ▪ Horváth Anikó: 47. sz. főút Hódmezővásárhely elkerülő - különszintű körforgalmú csomópont  ▪ Dr. Németh Zoltán Ádám: Tram-train rendszerek Európában és megvalósulása Szeged-Hódmezővásárhelyen  Nemzetközi Építésügyi Konferencia
Szerző: CSMKIK
2017.05.26.