A koronavírus-járvány hatalmas csapást mért a globális és az uniós gazdaságra, és rendkívül súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel jár. Az európai gazdasági tevékenység az év első felében komoly sokkhatásnak volt kitéve, majd a harmadik negyedévben – a járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetésének köszönhetően – újult erőre kapott. A pandémia elmúlt hetekben tapasztalt ismételt felerősödése azonban zavarokat kelt, mivel a nemzeti hatóságok új népegészségügyi intézkedéseket vezetnek be a járvány terjedésének megfékezésére. A járványügyi helyzetből adódóan az előrejelzés távlatában a növekedési előrejelzéseket rendkívül nagy fokú bizonytalanság és kockázatok övezik.

Félbeszakadt és hiányos helyreállítás

A 2020. őszi gazdasági előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,8%-kal zsugorodik, majd 2021-ben 4,2%-os, 2022-ben pedig 3%-os növekedést ér el. Az EU gazdasága tekintetében az előrejelzés 2020-ban 7,4%-os zsugorodást, majd 2021-ben 4,1%-os, 2022-ben pedig 3%-os bővülést helyez kilátásba. A 2020. nyári gazdasági előrejelzéshez képest mind az euróövezet, mind az EU tekintetében 2020-ra valamivel magasabbak, 2021-re pedig alacsonyabbak a növekedési előrejelzések. Sem az euróövezetben, sem az EU-ban nem várható, hogy a gazdasági teljesítmény 2022 végére visszaálljon a pandémiát megelőző szintre.

A világjárvány meglehetősen eltérő gazdasági következményekkel járt az EU-n belül, és a helyreállítási kilátások is hasonlóan nagy szórást mutatnak. Ez a vírus terjedését, az annak megfékezése érdekében hozott népegészségügyi intézkedések szigorúságát, a nemzetgazdaságok ágazati összetételét és a nemzeti szakpolitikai válaszintézkedések hatásfokát tükrözi.

A munkanélküliség növekedése visszafogott a gazdasági tevékenység visszaeséséhez képest

A munkahelyek megszűnése és a munkanélküliség növekedése számos európai polgár megélhetésére nyomja rá bélyegét. A tagállamok által hozott szakpolitikai intézkedések és az uniós szintű kezdeményezések együttesen segítettek enyhíteni a világjárvány munkaerőpiacokra gyakorolt hatását. A végrehajtott intézkedések példátlan hatóköre – különös tekintettel a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra – lehetővé tette, hogy a munkanélküliségi ráta növekedése a gazdasági tevékenység visszaeséséhez képest visszafogott maradjon. A munkanélküliség 2021-ben minden bizonnyal tovább emelkedik, mivel a tagállamok fokozatosan megszüntetik a szükséghelyzeti támogatási intézkedéseket, és új szereplők lépnek be a munkaerőpiacra, de a helyzet a gazdasági helyreállítás előrehaladtával 2022-ben már várhatóan javulni fog.

Az előrejelzés szerint az euróövezeti munkanélküliségi ráta a 2019. évi 7,5%-ról 2020-ban 8,3%-ra, 2021-ben pedig 9,4%-ra emelkedik, majd 2022-ben 8,9%-ra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a 2019. évi 6,7% után 2020-ban 7,7%-os, 2021-ben 8,6%-os, 2022-ben pedig 8,0%-os munkanélküliségi rátára lehet számítani.

Az államháztartási hiány és az államadósság várhatóan emelkedik

Az idei évben EU-szerte az államháztartási hiány jelentős mértékű növekedése várható, mivel egyrészt a gazdaság támogatását célzó rendkívüli szakpolitikai intézkedések, másrészt pedig az automatikus stabilizátorok hatása következtében emelkednek a szociális kiadások és csökkennek az adóbevételek.

Az előrejelzés szerint az euróövezet GDP-arányos összesített államháztartási hiánya a 2019. évi 0,6%-ról 2020-ban körülbelül 8,8%-ra emelkedik, mielőtt 2021-ben 6,4%-ra, 2022-ben pedig 4,7%-ra csökkenne. Ez azt tükrözi, hogy a gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan 2021 folyamán a szükséghelyzeti támogatási intézkedések fokozatos megszüntetése várható.

Az államháztartási hiány megugrásával összhangban az előrejelzés azt valószínűsíti, hogy az euróövezet GDP-arányos összesített államadóssága a 2019. évi 85,9%-ról 2020-ban 101,7%-ra, 2021-ben 102,3%-ra, 2022-ben pedig 102,6%-ra nő.

Az infláció mérsékelt marad

Az energiaárak zuhanása következtében augusztusban és szeptemberben az általános infláció negatív tartományba került. Az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek kivételével minden tételt magában foglaló maginfláció a nyár folyamán szintén jelentősen visszaesett a szolgáltatások – különösen a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások – és az ipari termékek iránti kereslet megcsappanása miatt. A gyenge kereslet, a munkaerőpiaci pangás és az erős euróárfolyam leszorítja az árakat.

Az előrejelzés szerint az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció 2020-ban átlagosan 0,3% lesz, majd az olajárak stabilizálódásával 2021-ben 1,1%-ra, 2022-ben pedig 1,3%-ra emelkedik. Az EU egészét tekintve 2020-ban 0,7%-os, 2021-ben 1,3%-os és 2022-ben 1,5%-os inflációra van kilátás.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „A mostani előrejelzés közzététele egybeesik a pandémia második hullámával, amely még több bizonytalanságot ébreszt, és aláássa a gyors helyreállításhoz fűzött reményeinket. Az EU gazdasági teljesítménye 2022-ig nem fog visszaállni a járvány előtti szintre. Mindazonáltal e kihívásokkal teli időszakban elszántságról és szolidaritásról tettünk tanúbizonyságot. Példa nélküli intézkedésekről állapodtunk meg az emberek és a vállalkozások megsegítése érdekében. Továbbra is együttműködünk, hogy a rendelkezésünkre álló valamennyi eszközt felhasználva kijelöljük a helyreállításhoz vezető utat. Kidolgoztunk egy mérföldkőnek számító helyreállítási csomagot, a NextGenerationEU-t – amelynek központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz –, hogy kivételes nagyságrendű támogatást nyújtsunk a legsúlyosabban érintett régióknak és ágazatoknak. Most ismételten felkérem az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tárgyalások mielőbbi lezárására, hogy 2021-ben megkezdődhessen a pénzösszegek folyósítása, és így közös erővel megvalósíthassuk a beruházásokat, a reformokat és az újjáépítést.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos így nyilatkozott: „Miután az év első felében tanúi voltunk az EU eddigi legmélyebb recessziójának, nyáron pedig a gazdaság igen erőteljes élénkülésének, a Covid19-esetek újbóli terjedése most derékba törte az európai helyreállítást. A növekedés 2021-ben újraindul ugyan, de két évbe fog telni, hogy az európai gazdaság nagyjából visszaálljon a pandémiát megelőző szintre. A jelenlegi rendkívül bizonytalan helyzetben a nemzeti gazdasági és költségvetési politikáknak támogatónak kell maradniuk, míg a NextGenerationEU-t ebben az évben véglegesíteni kell, hogy 2021 első felében ténylegesen működésbe léphessen.”

A kilátásokat nagy fokú bizonytalanság és lefelé mutató kockázatok övezik

A 2020. őszi gazdasági előrejelzést övező bizonytalanságok és kockázatok továbbra is rendkívül nagyok. A fő kockázat a járványügyi helyzet romlásából ered, amely szigorúbb népegészségügyi intézkedéseket tesz szükségessé, valamint súlyosabb és tartósabb hatást gyakorol a gazdaságra. Ez indokolta a pandémia alakulásának és gazdasági hatásának két – egy kedvezőbb és egy pesszimistább – alternatívájára vonatkozó forgatókönyv-elemzés elvégzését. Emellett fennáll annak a kockázata, hogy a világjárvány által a gazdaságban okozott károk – például a csődök, a tartós munkanélküliség és az ellátási zavarok – esetleg elmélyülnek és kiterjedtebbé válnak. Ugyancsak hátrányosan érintheti az európai gazdaságot a világgazdaság és a világkereskedelem előre jelzettnél kisebb mértékű javulása, vagy a kereskedelmi feszültségek fokozódása. A pénzügyi piaci stressz kialakulásának lehetősége szintén a lefelé mutató kockázatok közé tartozik.

Pozitív tényezőként ugyanakkor megemlítendő, hogy a NextGenerationEU – vagyis a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt magában foglaló uniós gazdasági helyreállítási program – valószínűleg a várakozásokat felülmúló lendületet ad majd az uniós gazdaságnak. Ennek az az oka, hogy az előrejelzés csak részben tudta figyelembe venni a vonatkozó kezdeményezések várható előnyeit, mivel jelenleg még kevés információ áll rendelkezésre a nemzeti tervekről. Az előrejelzés alapforgatókönyve szerint az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó WTO-szabályokon fog alapulni. Ehhez képest az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi megállapodás létrejötte szintén kedvező hatást gyakorolna az EU gazdaságára 2021-től kezdődően.

Háttér-információk

Az előrejelzés rendkívül bizonytalan helyzetben készült, és a tagállamok 2020 októberének második felében jelentős új népegészségügyi intézkedéseket jelentettek be a vírus terjedésének korlátozása érdekében.

Az előrejelzés az árfolyamokkal, kamatlábakkal és nyersanyagárakkal kapcsolatos szokásos technikai feltételezéseken alapul, amelyek a 2020. október 22-i állapotot tükrözik. Valamennyi egyéb beérkező adat tekintetében – ideértve a kormányzati politikákra vonatkozó részleteket is – az előrejelzés az október 22-ig rendelkezésre álló információkon alapul. Az előrejelzés csak a hivatalosan bejelentett és megfelelően részletezett szakpolitikai intézkedéseket veszi figyelembe, egyébként a politika változatlanságát feltételezi.

Az előrejelzés két fontos technikai feltételezésre támaszkodik. Először is feltételezhető, hogy a népegészségügyi intézkedések az előrejelzés teljes időtávlatában bizonyos mértékben hatályban maradnak. A 2020. negyedik negyedévi jelentős szigorítást követően azonban 2021-ben az intézkedések fokozatos enyhítése várható. Feltételezhető továbbá, hogy egy adott mértékű korlátozás gazdasági hatása idővel csökken, amint az egészségügyi rendszer és a gazdasági szereplők alkalmazkodnak a koronavírus-helyzethez. Másodszor, mivel az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok még nem rajzolódtak ki egyértelműen, a 2021-re és 2022-re vonatkozó előrejelzések azon a technikai feltételezésen alapulnak, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem 2021. január 1-jétől a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó WTO-szabályokon fog alapulni. Ez kizárólag előrejelzési célokat szolgál, és nem az EU és az Egyesült Királyság között a jövőbeli kapcsolatukról zajló tárgyalások kimenetelére vonatkozó előrejelzést vagy becslést tükröz.

Az Európai Bizottság 2021 februárjában teszi közzé következő, 2021. téli gazdasági előrejelzését, amelyben aktualizálja a GDP-re és inflációra vonatkozó kilátásokat.

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2020. november 5.