A Tanács a mai napon hivatalosan elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, amely a maga nemében az első. E jogszabály célja arra irányuló intézkedések bevezetése, hogy 2030-ig megvalósuljon az EU szárazföldi és tengeri területei legalább 20%-ának, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémának a helyreállítása.

A rendelet konkrét, jogilag kötelező erejű célértékeket és kötelezettségeket állapít meg a természet helyreállítására vonatkozóan a felsorolt ökoszisztémák mindegyikére kiterjedően – a szárazföldiektől kezdve a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig.

Célja az éghajlatváltozásnak és a természeti katasztrófák hatásainak a mérséklése. Segíteni fogja az EU-t abban, hogy teljesítse nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásait, és helyreállítsa az európai természetet.

Örömömre szolgál, hogy kedvezően zárult a szavazás a természet helyreállításáról szóló jogszabályról, amelyről az Európai Parlament és a Tanács csaknem egy évvel ezelőtt állapodott meg. Ez az eredmény kemény munka révén jött létre, amely meghozta gyümölcsét. Nincs vesztegetni való időnk környezetünk védelmét illetően. Az Európai Unió Tanácsa a mai napon azt választja, hogy helyreállítja a természetet Európában, ezzel védve az európai biológiai sokféleséget és az európai polgárok élő környezetét. Kötelességünk, hogy reagáljunk a biológiai sokféleség európai összeomlásával kapcsolatos sürgős helyzetre, ugyanakkor lehetővé tegyük az Európai Unió számára, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségvállalásait. Az európai küldöttség feltartott fejjel vehet majd részt a következő COP-on.
- Alain Maron, „Brüsszel fővárosi régió” kormányának környezetvédelmi és energiaügyi, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállásért és a részvételi demokráciáért felelős minisztere

A szárazföldi és tengeri ökoszisztémák helyreállítása
Az új szabályok elő fogják segíteni a tagállamok szárazföldi és tengeri élőhelyein található, leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítását, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos átfogó uniós célkitűzések elérését, valamint az élelmezésbiztonság növelését.

A rendelet olyan intézkedések kidolgozására és végrehajtására kötelezi a tagállamokat, amelyek eredményeként 2030-ra együttesen helyreállítják az EU szárazföldi és tengeri területeinek – uniós célértékként meghatározott – legalább 20%-át.

A rendelet hatálya alá tartozik számos szárazföldi, tengerparti és édesvízi, erdei, mezőgazdasági és városi ökoszisztéma, köztük vizes élőhelyek, gyepterületek, erdők, folyók és tavak, továbbá olyan tengeri ökoszisztémák is, mint a tengerifű-ágyak, valamint a szivacs- és korallágyak.

A tagállamoknak 2030-ig elsődlegesen a Natura 2000 területekre kell összpontosítaniuk a helyreállító intézkedések végrehajtása során.

A rendeletben felsorolt, rossz állapotban lévőnek tekintett élőhelyeket illetően a tagállamok intézkedéseket fognak hozni, hogy helyreállítsák azok:

• legalább 30%-át 2030-ra
• legalább 60%-át 2040-re
• legalább 90%-át 2050-re

Az állapotromlás megakadályozására irányuló erőfeszítések
A tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák az olyan területek jelentős állapotromlását, amelyek:

• a helyreállításnak köszönhetően jó állapotot értek el
• otthont adnak a rendeletben felsorolt szárazföldi és tengeri élőhelyeknek

A beporzó fajok védelme
Az elmúlt évtizedekben Európában drámai módon csökkent a vadon élő beporzó rovarok abundanciája és sokfélesége. Ennek kezelése érdekében a rendelet külön követelményként írja elő arra irányuló intézkedések bevezetését, hogy legkésőbb 2030-ra visszaforduljon a beporzópopulációk pusztulása.

Ökoszisztéma-specifikus intézkedések
A rendelet különös követelményeket határoz meg az ökoszisztémák különböző típusaira – köztük a mezőgazdasági földterületi, erdei és városi ökoszisztémákra – vonatkozóan.

A tagállamok olyan intézkedéseket fognak bevezetni, amelyek célja a növekedés elérése a következő három mutató közül legalább kettő tekintetében: a gyepterületi lepkepopulációk, szervesszén-készlet a szántók ásványi talajaiban, valamint a magas fokú biológiai sokféleséggel rendelkező tájképi elemeket magukban foglaló mezőgazdasági földterületek aránya. Az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig a városi zöldterület és a városi lombkorona-borítottság ne csökkenjen nettó mértékben, szintén ezen új jogszabály kulcsfontosságú intézkedései.

A tagállamok a lecsapolt tőzeglápok helyreállítását célzó intézkedéseket fognak bevezetni, és elősegítik azt, hogy 2030-ig uniós szinten legalább hárommilliárd új fa ültetésére kerüljön sor. Annak érdekében, hogy a folyók 2030-ra legalább 25 000 km hosszúságban szabad vízáramlású folyószakaszokat foglaljanak magukban, a tagállamok intézkedéseket fognak hozni a felszíni vizek összeköttetéseit gátló mesterséges akadályok eltávolítása céljából.

Nemzeti helyreállítási tervek
Az új szabályok értelmében a tagállamoknak rendszeresen nemzeti helyreállítási terveket kell benyújtaniuk a Bizottság részére, amelyekben bemutatják, hogyan fogják elérni a célértékeket. Emellett nyomon kell követniük az elért eredményeket, és jelentést kell tenniük azokról.

A következő lépések
A rendelet most kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, és hatályba lép. Valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.

A Bizottságnak 2033-ig felül kell majd vizsgálnia a rendelet alkalmazását, és annak a mezőgazdasági, halászati és erdészeti ágazatra gyakorolt, valamint a szélesebb körű társadalmi-gazdasági hatásait.

Háttér
Az Európai Bizottság 2022. június 22-én javaslatot tett egy, a természet helyreállításáról szóló jogszabályra a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia keretében, amely az európai zöld megállapodás részét képezi. Az európai élőhelyek több mint 80%-a rossz állapotban van. A természet védelmére és megőrzésére irányuló múltbeli erőfeszítések nem tudták megfordítani ezt az aggasztó trendet.

A rendelet ezért – most első alkalommal – olyan intézkedések elfogadását irányozza elő, amelyek nem csupán a természet védelmét, hanem a helyreállítását is célozzák. A rendelet segíteni fogja az EU-t a nemzetközi kötelezettségei teljesítésében, különös tekintettel a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiára, melynek elfogadására az ENSZ 2022. évi biodiverzitási konferenciája (COP15) keretében került sor.

 

(Forrás: https://www.consilium.europa.eu/)