Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) iránymutatást tett közzé arról, miképpen világíthatják át a vállalkozások a nemzetközi normákkal összhangban saját működésüket és ellátási láncaikat a kényszermunka kockázatának kiszűrése érdekében. Az iránymutatás konkrét, gyakorlati tanácsokkal szolgál a kockázatok azonosításával, megelőzésével, enyhítésével és kezelésével kapcsolatban, és ezáltal fokozottan képessé teszi a vállalkozásokat arra, hogy felszámolják a kényszermunkát értékláncaikban.

Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és a kereskedelempolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A kényszermunkának nincs helye a világon. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy az emberi jogok védelmére irányuló szélesebb körű tevékenységeinek részeként maradéktalanul felszámolja ezt a káros jelenséget. Ezért helyeztük a közelmúltban előterjesztett kereskedelmi stratégiánk középpontjába az uniós ellátási láncok rezilienciájának és fenntarthatóságának megerősítését. A vállalkozásoknak kulcsszerepük van ennek megvalósításában, mivel minden a felelősségteljes vállalati gyakorlatokon múlik. A mai iránymutatással támogatjuk az uniós vállalatok ilyen irányú erőfeszítéseit. A fenntartható vállalatirányításról szóló, később elfogadandó jogszabályokkal pedig újabb lendületet adunk majd a kellő gondossággal kapcsolatos munkánknak.”

Josep Borrell főképviselő és alelnök így nyilatkozott: „A kényszermunka nemcsak az emberi jogok súlyos megsértése, hanem a szegénység egyik fő oka és a gazdasági fejlődés akadálya is. Az Európai Unió világszerte vezető szerepet játszik a felelős üzleti magatartás és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége terén. A ma közzétett iránymutatás konkrét intézkedésekbe ülteti át kötelezettségvállalásunkat. Segíteni fogja az uniós vállalatokat annak biztosításában, hogy tevékenységeik egyetlen ágazatban, régióban vagy országban se járuljanak hozzá a kényszermunka gyakorlatához.”

Az iránymutatás ismerteti a kellő gondosság gyakorlati vonatkozásait, és áttekintést nyújt a felelősségteljes üzleti magatartásra vonatkozó, a kényszermunka elleni küzdelem szempontjából releváns uniós és nemzetközi eszközökről. Az EU egyes ágazatokban már bevezetett kötelező előírásokat, és aktívan támogatja a felelős üzleti magatartásra vonatkozó nemzetközi normák hatékony végrehajtását.

A felelősségteljes és fenntartható értékláncok előmozdítása a közelmúltban bemutatott uniós kereskedelmi stratégia egyik pillére. Az iránymutatás hozzájárul e stratégia megvalósításához, mivel elősegíti, hogy az uniós vállalkozások már most – a fenntartható vállalatirányításról szóló jogszabály hatálybalépése előtt – meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Ez a soron következő jogszabály várhatóan átvilágítási kötelezettséget fog előírni, arra kötelezve az uniós vállalatokat, hogy azonosítsák, megelőzzék és mérsékeljék a tevékenységeikben és ellátási láncaikban jelentkező, a fenntarthatóságra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, illetve számoljanak be ezekről. A soron következő hatásvizsgálattól függően az előírások olyan hatékony intézkedési és végrehajtási mechanizmusokat is magukban foglalnak majd, amelyek biztosítják, hogy ne fordulhasson elő kényszermunka az uniós vállalatok értékláncaiban.

Különböző eszközei révén az uniós kereskedelempolitika már most is hozzájárul a kényszermunka felszámolásához. Az uniós kereskedelmi megállapodások egyedülállóak a tekintetben, hogy kötelező erejű kötelezettségvállalásokat tartalmaznak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) valamennyi alapvető egyezményének megerősítésére és hatékony végrehajtására, beleértve a kényszermunkáról szóló egyezményeket is. Ezek az egyezmények kötelezően előírják a kényszermunka valamennyi formájának megszüntetését. Ez a kötelezettségvállalás az EU általános preferenciarendszere (GSP) keretében a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (GSP+) kedvezményezett országaira is kiterjed. Az általános preferenciarendszer mind a 71 kedvezményezett országa köteles betartani, hogy nem sérti meg súlyosan és módszeresen az alapvető ILO-egyezményekben foglalt elveket.

Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségével kapcsolatban az iránymutatás egyúttal megvalósítja az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024 közötti időszakra szóló uniós cselekvési terv számos prioritását. E prioritások közé tartozik a kényszermunka felszámolása és a kellő gondosság nemzetközileg elismert normáinak előmozdítása.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2021. július 13.