A koronavírus okozta válság következtében Unió-szerte felhalmozódásnak indulhat a nem teljesítő hitelek állománya. E folyamat megelőzése áll az Európai Bizottság most bemutatott stratégiájának középpontjában. A stratégia célja annak biztosítása, hogy az uniós háztartások és vállalkozások a válság teljes ideje alatt finanszírozáshoz jussanak.

Azzal, hogy a bankok továbbfinanszírozzák a gazdaság működését, központi szerepet játszanak a koronavírus okozta válság hatásainak enyhítésében. Ez az uniós gazdaság helyreállításának kulcsa. Tekintettel a koronavírusnak az uniós gazdaságra gyakorolt hatására, a nemteljesítő hitelek volumene Unió-szerte várhatóan növekedni fog, bár még nem tudjuk mikor, és milyen mértékben. Annak függvényében, hogy az uniós gazdaságnak mennyi időre van szüksége a koronavírus okozta válságból való kilábaláshoz, romolhat a bankok eszközminősége, és ennek következtében hitelezési kapacitásuk is.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A történelem azt mutatja, jobb mielőbb határozottan kezelni a nem teljesítő hitelek kérdését, különösen ha azt akarjuk, hogy a bankszektor továbbra is támogassa a vállalkozásokat és a háztartásokat. Prevenciós és összehangolt intézkedésekről van szó. Segítve a bankokat abban, hogy eltávolítsák mérlegükből ezeket a kölcsönöket és tovább folyósítsák a hiteleket, a ma bemutatott stratégia hozzájárul Európa gyors és fenntartható fellendüléséhez.”

Mairead McGuinness, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos hozzátette: „A világjárvány következtében számos cégre és háztartásra jelentős pénzügyi nyomás nehezedik. A Bizottság kiemelt helyen gondoskodik arról, hogy az európai polgárok és vállalkozások továbbra is megkapják bankjuktól a szükséges támogatást. A mai napon olyan intézkedéseket terjesztettünk elő, amelyek – miközben biztosítják a hitelfelvevők védelmét – segíthetnek megelőzni a nemteljesítő hitelek volumenének a legutóbbi pénzügyi válság után megfigyeltekhez hasonló növekedését.”

A Bizottság intézkedéscsomagja négy fő céllal ad eszközt a tagállamok és a pénzügyi szektor kezébe a nemteljesítő hitelek uniós bankszektorbeli növekedésének idejekorán történő kezeléséhez:

1. Az értékcsökkenést elszenvedett eszközök másodlagos piacának továbbfejlesztése: Az intézkedéssel lehetővé válik a bankok számára, hogy a nem teljesítő hiteleket kivonják mérlegükből, miközben az adósok további védelmet kapnak. A folyamatban hatalmas előrelépést jelentene a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó bizottsági javaslat elfogadása, melyről az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyal. Ezek a szabályok fokozott védelmet nyújtanának az adósoknak a másodlagos piacon. A piac átláthatóságának növelése érdekében uniós szintű elektronikus adatközpont létrehozását szorgalmazza a Bizottság. Az adatközpont a nemteljesítő hitelek piacának stabilitását alátámasztó adattárként működne, mely a nemteljesítő hitelek eredményesebb kezelése érdekében elősegítené az információcserét az összes érintett szereplő (hitelértékesítők, hitelfelvásárlók, hitelgondozók, eszközkezelő társaságok és a nemteljesítő hitelek magánplatformjai) között. A Bizottság nyilvános konzultáció segítségével több alternatívát is megvizsgálna az európai szintű adatközpont létrehozására, és döntene a legjobb megoldásról. Az egyik lehetőség a már létező európai adattárház feladatkörének kiterjesztése.

2. A vállalatok fizetésképtelenségére és az adósságbehajtásra vonatkozó uniós jogszabályok reformja: A reform elő fogja segíteni a fizetésképtelenségre vonatkozó különböző szabályozások konvergenciáját az Unióban anélkül, hogy csökkentené a fogyasztóvédelem magas színvonalát. A konvergensebb fizetésképtelenségi eljárások növelnék a jogbiztonságot, és felgyorsítanák az értékbehajtást, ami mind a hitelezők, mind az adósok javára válna. A Bizottság sürgeti a Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb jussanak megállapodásra a bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítésre vonatkozó harmonizációs minimumszabályokról szóló jogalkotási javaslatról, amelyet a Bizottság 2018-ban terjesztett elő.

3. Nemzeti eszközkezelő társaságok létrehozásának és uniós szintű együttműködésüknek támogatása: Az eszközkezelő társaságok olyan társaságok, amelyek a nehéz helyzetben lévő bankoknak nyújtanak segítséget azáltal, hogy lehetővé teszik számukra a nemteljesítő hiteleknek a mérlegükből való eltávolítását. Ez segíti a bankokat abban, hogy a nemteljesítő hitelek kezelése helyett az életképes cégek és háztartások hitelezésére összpontosítsanak. A Bizottság készen áll arra, hogy igény esetén támogassa a tagállamokat nemzeti eszközkezelő társaságok létrehozásában, továbbá arra, hogy feltárja, miként lehetne előmozdítani az együttműködést egy a nemzeti eszközkezelő társaságokat összefogó uniós hálózat létrehozása révén. Míg a nemzeti eszközkezelő társaságok erőssége a hazai szakértelem hasznosításában rejlik, a nemzeti eszközkezelő társaságok uniós hálózata a bevált módszerek egymással való megosztását, az adat- és átláthatósági normák érvényesítését, és a társaságok tevékenységének jobb összehangolását tenné lehetővé. Az eszközkezelő társaságok hálózata emellett az adatközpontra támaszkodva koordináltan tudna együttműködni a befektetőkkel, az adósokkal és a hitelgondozókkal kapcsolatos információk cseréje érdekében. A nemteljesítő hitelek piacaira vonatkozó információk beszerzése során tiszteletben kell tartani az adósokra vonatkozó valamennyi releváns adatvédelmi szabályt.

4. Elővigyázatossági intézkedések: Míg az uniós bankszektor összességében sokkal stabilabb helyzetben van, mint a pénzügyi válság után, a tagállamok továbbra is eltérő gazdaságpolitikai válaszintézkedéseket foganatosítanak. Tekintettel a jelenlegi egészségügyi válság előidézte különleges körülményekre, a hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy szükség esetén a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló uniós irányelv és az állami támogatási szabályok alapján elővigyázatossági köztámogatási intézkedéseket hajtsanak végre a reálgazdaság folyamatos finanszírozásának biztosítása érdekében.

Háttér-információk

A nemteljesítő hitelekre vonatkozó most javasolt bizottsági stratégia korábban végrehajtott intézkedések konzisztens csomagjára épül. Az ECOFIN Tanács pénzügyminiszterei 2017 júliusában megállapodtak a nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó első cselekvési tervről.

Az ECOFIN cselekvési tervvel összhangban a Bizottság a bankunió kiteljesítéséről szóló, 2017. októberi közleményében átfogó intézkedéscsomagot jelentett be a nemteljesítő hitelek számának csökkentésére az EU-ban. 2018 márciusában a Bizottság előterjesztette a nemteljesítő hitelek magas arányának kezelésére irányuló intézkedéscsomagját.

A javasolt intézkedések között szerepelt a nemteljesítő hitelekre vonatkozó védőháló, amely előírja a bankok számára, hogy képezzenek minimális veszteségfedezetet az újonnan keletkeztetett hitelekre; egy a hitelgondozókról, a hitelfelvásárlókról és a biztosítékok érvényesítéséről szóló irányelvre irányuló javaslat; valamint a nemzeti eszközkezelő társaságok felállítására vonatkozó tervezet. A koronavírus okozta válság hatásainak enyhítésére a Bizottság banki csomagja 2020 áprilisától célzottan, ún. „gyors megoldásokkal” módosította az EU banki prudenciális szabályait. Emellett a 2020 júliusában elfogadott tőkepiaci helyreállítási csomag célzott változtatásokat javasolt a tőkepiaci szabályokban, hogy ösztönözze a gazdasági beruházásokat, lehetővé tegye a vállalkozások gyors újratőkésítését, és növelje a bankok kapacitását a gazdasági fellendülés finanszírozására. 

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jelentős támogatást nyújt olyan reformokhoz, melyek célja jobb fizetésképtelenségi, jogorvoslati és adminisztratív szabályok megállapítása és a nemteljesítő hitelek hatékonyabb szanálása.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2020. december 16.