Fontos kérdés a tanítási év végét érintő tudni és tennivalók, melyeket az alábbiakban rendszereztük a tanulószerződéssel, valamint szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztató képzőhelyek számára. A tanév végén felmerülő tudnivalókat aszerint csoportosítottuk, hogy a tanulók idén végeznek-e vagy sem.

 

1) Befejező szakképzési évfolyam esetén:

A középfokú iskolák befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó tanítási nap 2023. május 4.

 

Tanulószerződés

A régi szakképzési törvény alapján a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

A tanulószerződés – a régi szakképzési törvény alapján – komplex szakmai vizsga utolsó napján szűnik meg, függetlenül attól, hogy sikeres vagy sikertelen a vizsga.

Az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga időpontja közötti időszakban a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, azonban ebben az időszakban a gyakorlati képzést szervező vállalkozás pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló számára.  A gyakorlati képzésben részt vevő tanuló a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezettel történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vehet részt. A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg. Az egyéni felkészülési időt közvetlenül a komplex szakmai vizsga előtt, a gyakorlati képzés idejének terhére, összefüggően kell kiadni.

Az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga napja közötti időtartamban az adókedvezmény valamennyi munkanapra elszámolható, amennyiben a tanuló szakképzési intézményben nem teljesített oktatási napot. A szakmai vizsga napja is elszámolható, adókedvezmény érvényesíthető rá, a szakmai vizsga napja nem számít oktatási napnak.

 

Szakképzési munkaszerződés

A tanulószerződéstől eltérően, a szakképzési munkaszerződés az új szakképzési törvény alapján megszűnik a szakmai vizsga sikeres letétele hónapjának utolsó naptári napján.

Elszámolásra a fent leírtak vonatkoznak, azzal a különbséggel, hogy a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben kell eltölteni. Bővebben itt írtunk erről: https://csmkik.hu/hirek/hogyan-kell-biztostani-a-szakmai-vizsgra-val-felkszlst

Mi történik, ha a 15 nap felkészülési idő alatt a szakmát tanuló keresőképtelen lesz és betegszabadságon van? Kell-e a duális képzőhelynek a keresőképtelenség idejével azonos mértékben további felkészülési időt biztosítania?

Az Szkt. a duális képzőhely kötelezettségét úgy határozza meg, hogy a maga részéről biztosítania kell a szakmát tanulót számára a szakmai vizsga előtt az erre való felkészülés céljából egy alkalommal legalább 15 munkanap egybefüggő felkészülési időt. Ezen idő alatt a duális képzőhely a szakmát tanulót munkavégzésre nem kötelezi, a szakmát tanuló mentesül a munkavégzés alól, hiszen a 15 egybefüggő munkanapot szakképző intézményben vagy a duális képzőhelynek a szakképző intézménnyel kötött megállapodása alapján vállalati képzőközpontban, vagy olyan képzőközpontban kell eltölteni, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

Ezen túlmenően a duális képzőhelynek nincs egyéb kötelezettsége (a szakmát tanulót megilleti ez a mentesség). Amennyiben közben keresőképtelenné válik, akkor a munkavégzés alóli mentesülés munkajogi státusza fennmarad, de az erre járó távolléti díj összege változik. Bár szakmailag indokolt lehet pótolni, ha esetleg a felkészülés éppen a vizsgán szükséges, de még hiányzó ismeretek átadását célozta meg, az így kiesett napokat nem kell utólag biztosítani, két okból sem:

• ez nem igazolatlan mulasztás, amit pótolni kell és amire éppen ezért időt kell találni és biztosítani, és nem úgy működik, mint a szabadság, amit ki kell adni, másrészt
• a képzési programban ennek a szakasznak a biztosítása nem a duális képzőhely feladata, hanem (elsősorban) a szakképző intézményé, az oktatás és a „pótlás" módszerének megtervezése az intézmény feladata.

 

Ráadásul, ha a felkészülési szakaszt az előzetes tervek alapján közvetlenül a vizsga előtti időszakra pozicionálták (ahogy ez észszerű is), nem marad már munkanap, amely még a vizsgafolyamat kezdete (többnyire az írásbeli vizsga) előtt pótlásra használható, márpedig a 15 napos időszakot a vizsga előtt kell biztosítani. Természetesen, ha belefér a vizsga előtti időbe, és a szakképző intézmény is nyitott a plusznapokra, a duális képzőhely saját döntése alapján további napokra is mentesítheti a szakmát tanulót a munkavégzés alól, ennek jogi akadálya nincs.

Az adókedvezmény elszámolhatósága attól függ, hogy az adott felkészülési időszakot hol tölti a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy: ha a szakképző intézményben vagy szakiskolában, akkor az adókedvezmény nem vehető igénybe, ellenkező esetben viszont igen (azaz ha a felkészülési idő vállalati képzőközpontban vagy olyan képzőközpontban kerül letöltésre, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik).

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (a duális képzőhelyen történő rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alóli mentesülési napok kivételével), melyre már adókedvezményt érvényesíthet. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, abban az esetben azt meg kell váltania (pénzben ki kell fizetni a munkavállaló részére).

 

„SIKERDÍJ”

A tanulószerződéssel vagy szakképzési munkaszerződéssel rendelkező, sikeres szakmai vizsgát teljesítő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetén az adófizetési kötelezettség csökkenthető az adott tanulószerződéshez, szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan jogszerűen igénybe vett adókedvezmény további 20%-ával, feltéve, ha legalább hathónapos időtartamban fennállt az adott tanulószerződés vagy szakképzési munkaszerződés.

A felnőttképzési jogviszonyban (nem saját dolgozóval) kötött szakképzési munkaszerződésre vonatkozó 50%-os korlátozás a „sikerdíjra” is kiterjed (vagyis nem 20, hanem 10%-os a sikerdíj mértéke).

A „sikerdíj” elszámolására a sikeres szakmai vizsga után, a vizsgaigazolás kézhezvételét követő havi bevalláskor van lehetőség.

 

2) Nem befejező évfolyamon lévő tanulók esetében:

 

Tanév szeptember elsejétől a következő év augusztus hónapjának utolsó napjáig, a tanítási év - az érettségi vizsga, illetve a szakmai vizsga évét kivéve - szeptember első munkanapjától (2022. szeptember 1. (csütörtök)) a következő év június tizenhatodikát megelőző utolsó munkanapig tart (2023. június 15. (csütörtök)).

Ezt követően akár már 2023. június 16. napjától meg tudják valósítani a programtanterv és a képzési program alapján előírt egybefüggő szakmai gyakorlatot.

Egybefüggő gyakorlat a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt

a) Szakirányú oktatás teljes időtartamára megkötött szakképzési munkaszerződés esetén

A szakképzési munkaszerződés hatálya alatt nem különítünk el egybefüggő gyakorlatnak nevezett szakirányú oktatási részt. Az Szkt. 77. § (1) bekezdése különbséget tesz a szakirányú oktatás szakképző intézményben, illetve szakképzési munkaszerződéssel történő megszervezése között. Előbbinél tanítási évben teljesítendő oktatásra és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatra, utóbbinál csak oktatásra és gyakorlatra osztja fel. Éppen ezért az adott szakmára vonatkozó ptt-ben az egybefüggő gyakorlatra vonatkozóan csak óraszám van megadva, kötelező tartalom nincs – az előbbi elkülönítésére is csak az iskolai oktásban megszervezett szakirányú oktatás miatt van szükség. Tehát a szakképzési munkaszerződés a ptt-ben meghatározott teljes (hátralévő) óraszámra vonatkozik, amelynek része a ptt-ben az egybefüggő gyakorlatra tervezett óraszám is, de nem különálló egységként, a (ptt alapján kialakított) képzési programban az évfolyamra meghatározott összóraszámot kell a szakmát tanulónak elsődlegesen teljesítenie augusztus 31-ig.

Ennek megfelelően a szakképzési munkaszerződéssel szakirányú oktatásban résztvevő folyamatos munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, hiszen munkaviszonyban van. Teljesen más a helyzet, mint a korábbi tanulószerződéses rendszerben. A szakképzési munkaszerződés alapján szakmát tanuló esetében nyáron a szabadságra vonatkozó Szkt. rendelkezéseket kell figyelembe venni (legalább 15 munkanap szabadságot a szakmát tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni). Ez azt jelenti, hogy csak a munkajogi kategóriák érvényesek: vagy dolgozik, vagy szabadságon van, vagy mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Ez utóbbival kapcsolatban már csak az Mt. rendelkezéseit vehetjük figyelembe, hiszen a szakképzési szabályozás a nyárra vonatkozóan nem nevesít külön mentesülési eseteket. Az Mt. rendelkezik az olyan esetről, amelynél a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, e tekintetben viszont megállapodás tárgya, hogy a kiesett munkaidőre hogyan illeti meg a díjazás a munkavállalót. A mentesülés időtartama ugyancsak a felek megállapodásától függ.

Ahogy feljebb írtuk, a szakmát tanuló munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, illetve az egyéb munkajogi kategóriák, mint a szabadság vagy a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesülés esete fordulhat elő.

Mivel egy 18 év alatti (fiatal munkavállalónak számító) szakmát tanulót a jogszabály alapján évi 45 munkanap szabadság illet meg, érdemes megnézni, hogy augusztus 31-ig mennyi az időarányos szabadsága, amivel gazdálkodhat.  Természetesen az Mt. vonatkozó rendelkezései szerint a munkáltató adja ki ezeket a szabadságokat, de mindkét fél érdeke, hogy a tanuló megfelelő időpontban vegye ki ezeket. A 18 év alatti szakmát tanulónak 2023. augusztus 31-ig időarányosan 30 munkanap szabadság áll a rendelkezésére. Ebből adta ki a munkáltató már korábban a tavaszi szünet napjait, illetve ebből kell kötelezően biztosítania a 15 nap egybefüggően kiadandó szabadságnapot a szakmát tanuló kérésének megfelelő időpontban. Ezeket figyelembe véve időarányosan még van kivehető szabadnap augusztus 31-ig  – természetesen ez már csak abban az esetben, amennyiben ehhez a munkáltató hozzájárul, figyelembe véve a szakirányú oktatásra vonatkozóan a képzési programjában erre az időszakra lefektetett oktatási célokat és elsajátítandó tananyagegységeket.

Mivel szeptember 1-jétől az év végéig így időarányosan 15 kivehető munkanap marad, azt kell megfontolni, hogy ez lefedi-e a szabadságok kiadására elsődlegesen megjelölt őszi és téli szünetet. Amennyiben igen, javasolt a nyárig időarányosan számolt szabadságok kiadása, hiszen az Mt. alapján a hatályos szakképzési munkaszerződés után járó szabadságokat önmagukban megváltani nem lehet (csak a munkaszerződés megszűnésekor), azokat az esedékesség évében kötelező kiadni (illetve az Mt.-nek a szabadság következő évre való átvitelére való szabályait lehet figyelembe venni).

A 18 év feletti, kevesebb éves szabadsággal rendelkezők esetében felmerült a kérdés, hogy időarányos szabadság hiányában, a mentesülés lehetőségét elvetve (a munkáltató nem egyezik bele), végső esetben a nyárra megszüntethető-e a szakképzési munkaszerződés közös megegyezéssel (ősszel újat kötnek), azért, hogy a szakmát tanulónak ne kelljen dolgoznia. Ez a lehetőség ugyan a felek jogában áll a közös megegyezésben megjelölt nappal, ugyanakkor érdemes felhívnunk a figyelmet a következőkre:

• ha a tanuló nem teljesíti az évfolyam követelményeit (így a képzési programban előírt tananyagtartalmakat és az évfolyamra meghatározott összóraszámot), nem léphet magasabb évfolyamba, a később megkötött szakképzési munkaszerződés alapján ezek a „mulasztások” nem pótolhatóak jogszerűen,
• az egyazon felek között létesített szakképzési munkaszerződések időtartama nem adódik össze a sikerdíj igénybevételének feltételeként a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartam számításakor.

 

b) „Rövid idejű” szakképzési munkaszerződés (4-12 hét közötti intervallumra kötött) esetén

Mint ismeretes, az Szkt. 83. § (2) bekezdése kimondja, hogy szakképzési munkaszerződés évente egy alkalommal, legalább 4 és legfeljebb 12 hét egybefüggő időszakra is köthető.

A képzési programnak teljes szakirányú oktatási időszakra kell szóljon, melyen belül kivehető a duális képzőhelyen megvalósítandó rész. Ez tartalmazza az óraszámot, a tananyagegységeket, az időbeli (esetleg helyszínt illető) ütemezést. Alacsony összóraszám esetén egyenlőtlen munkaidőbeosztással is – az időarányos szabadságok figyelembevételével – a 4 hetes időtartamra kell elosztani az egybefüggő gyakorlatra a képzési programban betervezett szakmai oktatási anyagot.

A képzés gyakorlatban történő megszervezése nem mehet szembe a képzési programmal. Az Szkt. 84. § (2) bekezdése alapján jogi akadálya a kéthetes munkaidőkeret alkalmazásának nincs, azonban az egyenlőtlen munkaidőbeosztást úgy kell meghatározni, hogy a 4 hetes szerződés eredeti céljával (a szakmát tanuló legalább egy hónapig munkahelyi környezetben van és duális képzésben vesz részt) ne menjen szembe.

Amennyiben a PTT-ben az egybefüggő gyakorlatra előírt óraszám hamarabb teljesül, mint 4 hét (kevesebb a teljesítendő óraszáma, mint 140 óra), a szakképzési munkaszerződés közös megegyezéssel sem szüntethető meg a 4 hét letelte előtt. Amennyiben 2-3 hét után felmondásra kerül, de közben az egybefüggő gyakorlatra előírt követelmények teljesülnek, akkor a felek szándékosan nem tartják be az időtartammal kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket. Ezen túlmenően, ha a felmondás oka az, hogy a szakmát tanuló teljesítette a PTT-ben meghatározott követelményeket, akkor a munkáltató duális képzőhely eleve így tervezte meg az egyenlőtlen munkaidőbeosztást. Ez viszont azt jelenti, hogy már a munkaviszony megkötésekor tudta, hogy azt meg fogja/akarja szüntetni, ez pedig nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének és felvetheti a joggal való visszaélés lehetőségét is, amelynek munkajogi következményeit a munkáltatónak viselnie kell.

Az egybefüggő gyakorlat szakképzési munkaszerződés alapján történő megvalósítására akkor kerülhet sor, ha a szakirányú oktatásért egyébként a szakképző intézmény felel. Ilyen esetben az Szkt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerint a szakirányú oktatás a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból állt. Az egybefüggő gyakorlatra kötött szakképzési munkaszerződés hatálya tehát a tanítási éven kívüli időszakra terjedhet ki, amely egyébként nem tesz ki 12 hetet. Amennyiben a duális képzőhely a tanítási évben teljesítendő oktatásból is részt vállal (de ennek az időtartama nem lépi túl a 12 hetet), akkor már nem a 140 óráról beszélünk és nem az egybefüggő gyakorlatról, hanem a szakirányú oktatás meghatározott részéről. Ennek meg kell jelennie a képzési programban is.

Csak egybefüggő gyakorlatra kötött szakképzési munkaszerződés esetén a PTT-ben megadott óraszámot kell egybefüggően letölteni a duális képzőhelyen, de ezen időszak alatt is figyelembe kell és lehet venni a munkajogi előírásokat, azaz a szakképzési munkaszerződés hatálya alatti időarányos szabadságokat ki kell adni, a(z életkortól függően) napi 6,7, illetve 8 óra maximális munkaidőt nem lehet túllépni, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el és legfeljebb kéthetes munkaidőkeretet lehet meghatározni. A munkaidőkeret lehetőséget ad arra, hogy a munkaidőt egyenlőtlenül osszák be, de a teljes munkaidőkeretre vetítve nem léphetik túl a heti átlagot (azaz a heti átlag 30, 35, illetve 40 óra lehet). Előfordulhat 0 órás napi beosztás is, például, ha eleve csak heti 4 napra rendelnek el munkavégzést, de ez nem azonos a munkavégzés alóli felmentéssel. Utóbbi azt jelenti, hogy a szakmát tanuló munkabeosztása szerint a duális képzőhelyen kell dolgozzon, de a munkáltató különböző okok miatt mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól – ezt kell igazolt (fizetett vagy nem fizetett) távollétként dokumentálnia.

 

A projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszírozásában valósul meg a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: GFA-KA-KIM-17/2022/TK/05.