Palotás Sándor: Képesnek kell lenni kimozdulni a komfortzónánkból

A járvánnyal kapcsolatos változások átrendeződést eredményeztek. Palotás Sándor, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi alelnöke, a Déli-Farm Kft. ügyvezetője úgy látja, aki gazdaságilag túlélte, megpróbál újra építkezni, felhasználva, hogy nagyon érdekes új módszerek születtek a kereskedelemben és a vállalkozások napi életében. Aki ezeket be tudja építeni a cégébe, az tovább tud lépni, aki nem, az megszűnhet.

– A kereskedelem különböző szegmenseit más-más módon érintette a válság, és nem egyforma a hatása rövid és hosszútávon. A pillanatnyi intézkedésekre hirtelen kellett reagálni a piaci szereplőknek, amire nem volt senki felkészülve, nem igazán volt B terve egyik vállalkozásnak sem. Már csak azért sem, mert a korábbi pénzügyi válságokra, gazdasági hatásokra fel lehetett tankönyvi példákból és a válságkezelés tudományának ismereteiből készülni, erre nem – mondja Palotás Sándor. 

Pánikhelyzet
Az alelnök szerint a helyzet a modernkori társadalomban példa nélküli, így az átmeneti törvényi intézkedések, valamint a különböző fogyasztói reakciók – amelyek ráadásul hirtelen változtak – miatt pánik helyzet alakult ki. - Ha a Maslow háromszöget nézzük, akkor a megfigyelhető volt, hogy az emberek azon szükségleteiket kezdték csak kielégíteni, ami az alsóbb részen helyezkedik el, leegyszerűsítve mérlegeltek, hogy mire van szüksége a családnak és az egyénnek, és mire nincs. Mivel minden azt vetítette előre, hogy ez hosszú ideig el fog tartani, fokozott volt a fogyasztói reakció, ami meghatározó impulzus lett a kereskedelemben – fogalmazott. 

– Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek szorosabban kapcsolódtak ezekhez a területekhez, úgy tűnt, hogy nem oly nagy a baj. Akik nem annyira a napi szükségletet szolgálták ki, azonnal megérezték a válságot, amit fokoztak a folyamatos korlátozások is – mondja a szakember. Sok olyan mikro- vagy egyéni vállalkozás van, amelyik nem rendelkezett tartalékkal, így számukra már a néhány hetes forgalomkiesés is súlyos pénzügyi problémát jelentett. Így sokan gyorsan „csődöt mondtak”, vagy rákényszerültek arra, hogy a költségeiket jelentősen csökkentsék. Ennek egyik módja volt a munkavállalók elbocsátása. 

Sok egyéni vállalkozó jelentette be a szüneteltetést vagy épp a megszűnést, a vendéglátást erősen megtizedelte a korlátozás, hiszen az éttermek, cukrászdák, kávézók bezárni kényszerültek. – Néhányan kreatívan megpróbálták a szolgáltatásukat más platformra helyezni, de ez igazából csak vegetálást jelentett, és reményt, hogy újra tudják kezdeni – mondja Palotás Sándor. Úgy látja, az élelmiszer nagykereskedelem sem nevezhető nyertesnek, mert a jelentős gasztro beszállítók forgalma azonnal megcsappant.

Az online értékesítés nyert 
A ruházati és egyéb tartós fogyasztási cikkek esetében a boltok bezárása nagy visszaesést okozott, itt azok tudtak csak növekedni, amelyek online piactéren értékesítettek, ott viszont nagy bővülést lehetett elérni. Az autókereskedők forgalma szintén visszaesett, a bizonytalanság miatt ilyen kiadásokba nem nagyon bocsátkoztak az emberek. Az építőiparhoz, egyéb szakiparhoz vagy a barkács területhez kapcsolódó értékesítési számok meglepő módon növekedtek. – Mintha az emberek a korlátozás miatti szabadidejüket próbálták volna valamilyen hasznos, régóta elhúzódó feladatok megoldásával eltölteni – mondja. 

Az agrárium kiemelt terület, így az ehhez közvetlenül kapcsolódó kereskedelemnek stabilnak kellene lennie, de sok korlátozó tényező volt itt is. Számos dél-alföldi vállalkozás van, ahol szerbiai munkavállalók dolgoznak, így például a határátlépés korlátozása náluk negatív hatású volt. Az állattenyésztéshez kapcsolódó kereskedelem stabilabbnak mondható, hisz olyan szükségletről beszélünk, ami nem állhat meg. Az informatikai vállalkozások viszont lendületet kaptak, amit például a home office előretörése befolyásolt, illetve az iskolai kényszerszünet miatt a diákok otthonról, számítógép segítségével tudtak csak tanulni. 

Új építkezés új módszerekel
Nagy vesztes a szolgáltatóipar, ezeket a vállalkozásokat érintette igazán a korlátozás. Az eddigi több mint két hónap azt mutatja, hogy a jelenlegi változások átrendeződést is eredményeztek. – Aki gazdaságilag túlélte, megpróbál újra építkezni, nagyon érdekes új módszerek születtek a kereskedelemben és a vállalkozások napi életében. Aki ezeket be tudja építeni a cégébe, az tovább tud lépni, aki nem, az megszűnhet. Az utóbbi lehet a több, ami a munkanélküliség növekedését hozza, legalább is középtávon – hangsúlyozza Palotás Sándor.

Alelnökként úgy látja, ebbe a helyzetben a kamarának még nagyobb a szerepe és a felelőssége, számos új lehetőség kínálkozik, amit igyekeznek kihasználni. A CSMKIK filozófiája minden korábbinál aktuálisabb, hogy a szolgáltató kamara legyen valódi üzleti közösség és modern tudásbázis. – Cél, hogy a vállalkozásoknak olyan segítséget adjunk, amivel képesek lesznek építkezni. Ezért hirdettük meg 2019-ben a robotika, 2020-ban pedig a digitalizáció évét is. Eddig arról beszéltünk egy korábbi Vállalkozói Napon, hogy „Legyen B terved”. Most inkább azt mondanám, hogy képes legyél újra tervezni, új irányt találni és kimozdulni a komfortzónából, ha kell – hangsúlyozza.

Nem szakadtak meg kapcsolataik
A Déli-Farm Kft. ügyvezetőjeként elmondja, első és legfontosabb intézkedésük az volt, hogy megnyugtatták partneriket, beszállítóikat és vevőiket, hogy stabilak és számíthatnak rájuk. Átgondolták, hogy mik azok a feladatok, amivel bármely helyzetben fenntartható marad a működés. Kapcsolataik nem szakadtak meg és biztosítani tudták az ellátást, az agrárkereskedelem nem állhatott meg. 

– Természetesen voltak olyan szegmensek nálunk is, amelyek megtorpantak, de nem azt a kérdést tettük fel, hogy ezek helyre állnak-e vagy sem, hanem azt, milyen új módszertannal tudjuk újraépíteni vagy átalakítani. Érdekes volt megtapasztalni azt is, hogy hirtelen kellett új dolgokat bevezetni, ilyen a home office is, és az ehhez kapcsolódó munkamódszer. A webes konferenciák, meetingek tökéletesen működtek és működnek a cégünkben azóta is, sőt a kamarai megbeszéléseket is eredményesen folytatjuk ezeken a platformokon – beszél a pozitívumokról.

Társadalmi felelősségvállalás
A rendkívüli helyzetben társadalmi felelősségvállalás is fontossá vált sokak számára, legyenek akár cégvezetők, akár magánszemélyek. Palotás Sándornak a Szent-Györgyi Albert Rotary Club elnökeként különösen fontos volt, hogy ebben az időszakban még inkább figyeljen a környezetére, azokra a családokra, akik esetleg elveszítették a munkájukat és most nagyobb törődést igényelnek. – Jó érzéssel töltött el az is, hogy Szegeden a Rotary és a Lions közös programban, együtt gondolkodva még nagyobb erővel igyekezett segíteni a rászorulókon. Ezen túl arra is koncentráltunk, hogy a legfontosabb dolgokban, például maszkokkal is segítsük az egészségügyben dolgozókat is – jelzi, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem állt meg járványhelyzetben sem, sőt! 

K. A.