Az Európai Bizottság közleményt fogadott el, amelyben költségvetés-politikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak a 2023-as évre vonatkozóan. Az iránymutatás rögzíti a fő elveket, amelyek alapján a Bizottság értékelni fogja a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjait. Áttekintést nyújt továbbá a gazdasági kormányzás felülvizsgálatának aktuális állásáról.

A Bizottságnak a közlemény elfogadásakor azt a körülményt is figyelembe kellett vennie, hogy Oroszország provokáció nélküli, indokolhatatlan katonai támadást intézett Ukrajna ellen. Ukrajnával szolidaritást vállalva az EU példa nélküli gazdaságiszankció-csomagot hagyott jóvá, amely súlyos hatást gyakorol majd az orosz gazdaságra és politikai elitre. A 2022. évi téli gazdasági előrejelzés közzétételére február 10-én, két héttel Ukrajna megtámadása előtt került sor. Ukrajna inváziója negatívan befolyásolja a növekedési kilátásokat, és növeli a gazdasági kockázatokat. Továbbá még világosabbá teszi, hogy szorosan össze kell hangolni a gazdasági és költségvetési politikákat, és hogy a költségvetési politikákat a gyorsan változó körülményekhez kell igazítani. A Bizottság ezért szükség esetén a gazdasági fejleményekhez fogja igazítani az iránymutatást.

Iránymutatás a költségvetési politikák további összehangolásához

A közlemény meghatároz öt alapelvet, melyek kihatással vannak azokra a költségvetési ajánlásokra is, melyeket a Bizottság 2022 májusában fog előterjeszteni a tagállamoknak a 2023-as költségvetési terveik vonatkozásában. Ezek az elvek a következők:

• biztosítani kell a szakpolitikai koordinációt és a szakpolitikák következetes kombinálását;
• fokozatos és magas színvonalú költségvetési kiigazítások és gazdasági növekedés révén biztosítani kell az államadósság fenntarthatóságát;
• ösztönözni kell a beruházásokat és elő kell mozdítani a fenntartható növekedést;
• középtávú költségvetési kiigazításon alapuló költségvetési stratégiákat kell előnyben részesíteni, figyelembe véve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kínálta lehetőségeket, valamint
• differenciált költségvetési stratégiákat kell kialakítani, az euróövezet szempontjait is szem előtt tartva.

A tagállamok összehangolt költségvetési intézkedései, melyeket a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági visszaesésre válaszképpen hoztak, sikeresek voltak. Az intézkedések sikeréhez az általános mentesítési rendelkezés aktiválása és az uniós szintű fellépés is hozzájárult. A költségvetési politikák szoros koordinációja továbbra is kulcsfontosságú a mai bizonytalan környezetben, valamint az új és fenntartható növekedési pályára való zökkenőmentes átállás és a költségvetési fenntarthatóság biztosításához. A 2022. évi téli gazdasági előrejelzés alapján a Bizottság úgy véli, hogy 2023-ban helyénvalónak tűnik áttérni a 2020–2022-es, általánosságban támogató jellegű költségvetési irányvonalról egy lényegében semleges költségvetési irányvonalra, készen állva ugyanakkor a gazdasági helyzet változásaira.

A Covid19-világjárványra válaszképpen hozott költségvetési intézkedések és a gazdasági visszaesés miatt az államadósság mértéke jelentősen nőtt, kiváltképp néhány, magas adóssággal rendelkező tagállamban, bár az adósságszolgálati költségek nem emelkedtek. Az adósság fenntarthatóságának megőrzése érdekében többéves költségvetési kiigazításra, valamint a növekedési potenciált megőrző beruházásokra és reformokra van szükség. A Bizottság szerint a magas államadósságot 2023-tól, fokozatos költségvetési kiigazítással célszerű csökkenteni, mivel a túl hirtelen végrehajtott konszolidáció negatív hatással lehet a növekedésre, így az államadósság fenntarthatóságára is.

Minden tagállamnak kiemelten törekednie kell arra, hogy gazdaságát magasabb szintű fenntartható növekedési pályára állítsa, valamint kezelje a zöld és a digitális átállással kapcsolatos kihívásokat. Noha a Next Generation EU központi elemét alkotó Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 800 milliárd euró összegig terjedő kiegészítő finanszírozást fog nyújtani, és ezzel segíthet a kettős átállás megvalósításában, a Bizottság úgy véli, hogy a középtávú költségvetési tervekben elő kell mozdítani és védeni kell a nemzeti finanszírozású, magas színvonalú közberuházásokat.

Stabilitási és konvergenciaprogramjaikban a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy középtávú költségvetési terveik hogyan biztosítják egyrészt az államadósság megfelelő mértékű csökkenését, másrészt a fenntartható növekedést a költségvetés fokozatos konszolidációja, valamint beruházások és reformok révén.

A nemzeti költségvetési stratégiáknak kellően differenciáltnak kell lenniük:

• A magas adósságállományú tagországoknak meg kell kezdeniük az államadósság fokozatos csökkentését azáltal, hogy 2023-ban költségvetési kiigazítást hajtanak végre – anélkül, hogy ehhez felhasználnák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós vissza nem térítendő támogatásokból származó forrásokat.
• Az alacsony vagy közepes adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak pedig növelniük kell a zöld és a digitális átálláshoz szükséges beruházásokat annak érdekében, hogy összességében semleges szakpolitikai irányvonalat érjenek el.

A gazdasági kormányzás felülvizsgálatának aktuális állása

A koronavírus-válság előtérbe helyezett számos olyan kihívást, amelyet a Bizottságnak szándékában állt megvitatni és kezelni a gazdaságirányítási keretről szóló nyilvános eszmecserék során. Miután Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetét értékelő beszédében kötelezettséget vállalt arra, hogy konszenzust alakít ki az uniós gazdaságirányítási keret jövőjéről, a Bizottság 2021 októberében újraindította az uniós gazdaságirányítási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát.

A vita különböző fórumokon, többek között célzott találkozókon, munkaértekezleteken zajlik, és a Bizottság online felmérést is készített a témában, mely 2021. december 31-én zárult le. Ebben a vitában a polgárok és az érdekelt felek széles köre vesz részt, köztük szociális partnerek, a tudományos élet képviselői, más uniós intézmények és szervek, valamint nemzeti kormányok és parlamentek. A Bizottság jelenleg elemzi a felmérés során beérkezett hozzászólásokat, és 2022 márciusában összefoglaló jelentést fog előterjeszteni annak eredményéről.

A megbeszélések aktuális állása alapján a Bizottság úgy látja, hogy számos kulcsfontosságú kérdésben további, részletekbe menő munkára van szükség a jövőbeli uniós költségvetési keretre vonatkozó konszenzus kialakításához. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre:

• az uniós költségvetési keret szempontjából kulcsfontosságú, hogy EU-szerte biztosítsuk az államadósság fenntarthatóságát, és beruházások, illetve reformok révén előmozdítsuk a fenntartható növekedést;
• előnyös lehet, ha nagyobb fontosságot tulajdonítunk a középtávú intézkedéseknek az uniós költségvetési felügyelet során;
• részletesebben meg kell vitatni, hogy milyen tanulságok vonhatók le a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kialakításából, irányításából és működtetéséből, valamint
• kulcsfontosságú cél az egyszerűsítés, a nagyobb fokú felelősségvállalás a tagországok részéről, és a szabályok jobb érvényre juttatása.

A folyamatban lévő nyilvános vita és a tagállamokkal folytatott megbeszélések alapján a Bizottság iránymutatást fog adni a gazdaságirányítási keret lehetséges módosításairól azzal a céllal, hogy 2023 előtt széles konszenzus alakuljon ki a további teendőkről.

A következő lépések

Ez a közlemény előzetes költségvetés-politikai iránymutatást határoz meg 2023-ra vonatkozóan, amelyet a Bizottság szükség szerint, de legkésőbb 2022 májusában az európai szemeszter tavaszi csomagjának részeként frissíteni fog.

Az iránymutatás frissített változata figyelembe fogja venni a globális gazdasági helyzetet, az egyes tagállamok sajátos helyzetét és a gazdasági kormányzási keretről folytatott eszmecserét.

A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy stabilitási és konvergenciaprogramjuk kidolgozása során vegyék figyelembe ezt az iránymutatást.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Ez kihívást jelentő időszak az európai gazdaság és a munkavállalók számára. Miután az EU határozott válaszlépéseket tett a világjárvány leküzdésére, most az Ukrajna elleni barbár orosz agresszió miatti bizonytalansággal kell szembenéznünk, amit a már meglévő kihívások, köztük az infláció és a magas energiaárak tetéznek. A szankcióink negatív következményekkel fognak járni a gazdaságra nézve, ez elkerülhetetlen. De ezt az árat érdemes megfizetnünk a demokrácia és a béke védelmében. Az elmúlt években már fokoztuk gazdasági ellenálló képességünket, és most tartanunk kell ezt az irányt. Meg kell őriznünk egységünket, és biztosítanunk kell költségvetési politikáink szoros koordinációját. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni a stabil és fenntartható növekedési pályán a jelenlegi időszakot jellemző bizonytalan geopolitikai környezetben.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a következőket mondta: „Egységet alkotunk az Oroszország által indított brutális támadással szemben, mely Ukrajna ellen és az általunk annyira fontosnak tartott értékek ellen irányul. Közös szakpolitikai válaszlépéseink lehetővé tették gazdaságaink számára, hogy átvészeljék a világjárvány okozta vihart, és ez az új válság hasonlóképpen megköveteli, hogy szorosan összehangoljuk gazdasági és költségvetési döntéseinket. A ma bemutatott iránymutatás az általunk ismert információkon alapul, így azokon az elemzéseken, melyek a téli előrejelzés elkészítésekor szolgáltak támpontul. Sok minden van, amit egyelőre nem tudunk. A bizonytalansági tényezők és a kockázatok jelentősen nőttek, ezért ezt az iránymutatást szükség szerint, legkésőbb tavasszal aktualizálni kell.”

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2022. március 2.