Megjelent április 14-én a Magyar Közlönyben a kiskereskedelmi láncok különadójáról szóló rendelet. A különadó sávos, 500 millió forint árbevétel fölött kell fizetni, az internetes kereskedelemre is vonatkozik, a kapcsolt vállalkozások adófizetéssel terhelt tevékenységéből származó bevételeket egybe kell számítani.

A 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet tartalmazza a kiskereskedelmi adó szabályait. A rendelet kiskereskedelmi tevékenységnek a TEÁOR szerint az alábbi tevékenységeket minősíti:

• Gépjármű-kereskedelem (Személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, Egyéb gépjármű-kereskedelem – kivéve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelem)
• Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem
• Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása – kivéve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét
• Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem (Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem)
• Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme (Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme, Hús-, húsáru kiskereskedelme, Hal kiskereskedelme, Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem, Ital-kiskereskedelem, Dohányáru-kiskereskedelem, Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem)
• Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem (Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem)
• Információs, híradás-technikai termék kiskereskedelme (Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme, Telekommunikációs termék kiskereskedelme, Audio-, videoberendezés kiskereskedelme)
• Egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (Textil-kiskereskedelem, Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem, Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme, Villamos háztartási készülék kiskereskedelme, Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme)
• Kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme (Könyv-kiskereskedelem, Újság-, papíráru-kiskereskedelem, Zene-, videofelvétel kiskereskedelme, Sportszer-kiskereskedelem, Játék-kiskereskedelem)
• Egyéb m.n.s. áru kiskereskedelme (Ruházat kiskereskedelem, Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem, Gyógyszer-kiskereskedelem, Gyógyászati termék kiskereskedelme, Illatszer-kiskereskedelem, Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, Óra-, ékszer-kiskereskedelem, Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme, Használtcikk bolti kiskereskedelme)
• Piaci kiskereskedelem (Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme, Textil, ruházat, lábbeli piaci kiskereskedelme, Egyéb áruk piaci kiskereskedelme)
• Nem bolti, piaci kiskereskedelem (Csomagküldő, internetes kiskereskedelem, Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem)

A rendelet adókötelesnek minősíti a kiskereskedelmi tevékenység, valamint a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítését. Az adó alanya pedig a tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet.

Az adó alapja az adóalany 2020. május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magában foglaló teljes adóévi, a meghatározott tevékenységéből származó nettó árbevétele. Az adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege is.

A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok a tevékenységükből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, a meghatározott tevékenységekből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, a meghatározott tevékenységekből származó nettó árbevételben képvisel. E szabályokat azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony a rendelet kihirdetését követő szétválással, kiválással jött létre, vagy, ha május 1-jén a meghatározott tevékenységet végző jogalany a tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba. Nem kell alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy ezeket az ügyleteket nem a rendeletben megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

Az adó mértéke

• az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
• az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
• az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
• az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

Az adó összege az adóalapnak az adómértékkel számított összegének május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak napjainak a teljes adóév naptári napjaiban képviselt aránya szerint megállapított összege.

Az eljárási szabályokat tekintve az adó alanya az adókötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnését magában foglaló adóévet követő vagy ha az adóéve a veszélyhelyzet idején ér véget, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. Az adóalany 2020. május 31-ig köteles bevallani az adóelőleg egy hónapra jutó (havi) összegét az állami adóhatósághoz (ez a 2020. május 1-jét megelőző utolsó, beszámolóval lezárt adóévi, az adóalany meghatározott tevékenységéből származó – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén évesített – nettó árbevételének alapulvételével az adómértékkel számított összeg 1/12-ed része). Ha az adóalanynak még nincs lezárt adóéve, akkor az általa fizetendő havi adóelőleg összege az adóévre várható adó összegének 1/12-ed része. Az adóalany azon naptári hónapokban, amikor a veszélyhelyzet legalább 1 napig fennáll, a naptári hónap utolsó napjáig köteles megfizetni a havi adóelőleget az állami adóhatósághoz. Ha a havi adóelőleg esedékességét megelőző hónapban elért nettó árbevétel nem érte el az előző év azonos hónapja nettó árbevételének 60%-át, akkor az állami adóhatóság az adózó kérelmére az adóelőleg összegét ezen árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli. Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőleg-bevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

Forrás: www.jogaszvilag.hu, www.adozona.hu