Intelligens mobilitás

Az intelligens mobilitás jegyében került megszervezésre a XXIV. Nemzetközi Közlekedési Konferencia.

A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network-Szeged, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet, valamint Közlekedéstudományi Egyesület szakmai támogatásával 2023. november 23-24-én immár huszonnegyedik alkalommal szervezett Szegeden Nemzetközi Közlekedési Konferenciát, ezúttal a mesterséges intelligencia, a fenntartható fejlődés és a tudományos kommunikáció közlekedésben betöltött szerepe volt az esemény fókuszában.

A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-nek köszönhetően az érdeklődök szimulátorokat tekinthettek meg és próbálhattak ki, mely eszközöket adott képzések keretében hasznosítanak. 

Az eseményről Dr. Szeri István szakmai összefoglalója alább olvasható.

A XXIV. Nemzetközi Közlekedési Konferencia a fenntarthatóság a mesterséges intelligencia és a tudomány nevében….

A konferenciát most is mint a korábbi években a Csongrád- Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara az EEN (Enterprise Europe Network) valamint a Közlekedéstudományi Egyesület rendezte az Európai Bizottság a Miniszterelnökség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KTI Magyar Közlekedési és Logisztikai Intézet mint főtámogatók segítségével. Fővédnökséget és védnökséget vállaltak a konferencia felett az Építésügyi és Közlekedési Minisztérum, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar kereskedelmi és Iparkamara a Szegedi Tudományegyetem, Szeged Megyei Jogú Város a Megyei Önkormányzat és a Megyei Kormányhivatal első számú vezetői is mely a rendezvény színvonalát is garantálta.

A köszöntők után melyeket Dr. Kőkuti Attila CSKIK elnök, valamint Nagy Sándor Szeged MJV alpolgármestere tartottak a nyitóelőadásokat a ÉKM helyettes államtitkára Dr. Bói Loránd, valamint Prof. Szabó Gábor az SZTE kuratóriumának elnöke tartották és mindketten részletesen kitértek a címben szereplő témák fontosságára mind a tudomány mind pedig a gyakorlati magvalósítások terén.

A további előadások is jórészt az intelligens mobilitási témákat ölelte fel. Az előadások lentebb megtekinthetőek.  

Az előadók megerősítették a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közlekedés területén számos formában jelenik már meg különösen autonóm járművek: fejlesztése terén ahol a MI lehetővé teszi az önvezető autók, teherautók és egyéb járművek fejlesztését, amelyek képesek az útviszonyok érzékelésére, döntéshozatalra és önálló navigálásra. Ugyancsak a közlekedési irányítórendszereknél különösen a forgalomirányításban is használják nemcsak az útvonaltervezés területén hanem a , a forgalmi dugók elhárítása valamint a közlekedési lámpák optimalizálása területén is. ma már nem hagyható figyelmen kívül a biztonsági rendszerek MI általi segítése fejlesztése sem , hiszen a járművek biztonsági rendszerei, (Pl. ütközéselkerülő rendszerek) is ilyen alapon érzékelik a lehetséges veszélyeket. Külön szakterületté vált a járműdiagnosztika MI általi monitorozására, a lehetséges műszaki hibák előrejelzése is. Persze a logisztika és szállítmányozás számtalan területén felfedezhető az MI különösen az árukezelés, raktározás és az ellátási lánc optimalizálása területein. Ma már elképzelhetetlen az MI nélkül az közlekedési adatelemzés, hiszen nagy mennyiségű adat elemzést kell rövid idő alatt elvégezni felvázolva a közlekedési trendeket mintákat. Szűkebben a közforgalmú személyszállítás sem tud már meglenni az MI alkalmazás nélkül, hiszen az önállóan elvégzendő egyedi utazástervezés vagy a szakemberek menetrend tervezése is jórész MI segítségével történik gondoljunk csak a hazánkban is egyre terjedő utazási applikációkra átszállási optimalizálásokra. Az MI-n alapuló technológiák tehát jelentős hatással vannak a közlekedés szervezésére hatékonyságára, biztonságára , de még a fenntarthatóságra is. A fenntartható fejlődés ugyanis a közlekedés terén számos módon érvényesül , gondoljunk csak a környezeti hatások csökkentésének erőfeszítéseire , a közlekedési erőforrások hatékonyabb felhasználása és a növekvő társadalmi felelősségre és a társadalom elvárásaira. Ma már úton-útfélen találkozunk a tiszta elektromos és hybrid járművek számtalan fajtájával, melyek rendszerbe állítása mind-mind a károsanyag-kibocsátások csökkentését célozzák kiemelve azt, hogy minden társadalom érdeke a fosszilis üzemanyagok felhasználásának csökkentése. A megújuló energia források használata ugyanis jelentősen csökkentik a föld szén-dioxid kibocsátást. A közösségi közlekedési rendszerek kiegészülnek , mikrómobilitási eszközökkel ( kerékpár és rollermegosztók, közös autóhasználati programok (Car sharing) ,melyek hosszabb távon elősegíthetik a személygépkocsik számának csökkenő birtoklását is. Egyébként is az intelligens közlekedési rendszerek(IKR) hatékony alkalmazásai MI támogatás nélkül ma már elképzelhetetlenek. Hallhattuk egy előadás alkalmával azt is, hogy a településtervezésnek is vannak fenntarthatósági vonulatai hiszen figyelembe veszik a közlekedési infrastruktúra fenntarthatóságát, például gyalogos övezetek, kerékpárutak létrehozásával. Ma már számos energiatakarékos technológiát alkalmaznak a közlekedési eszközök és infrastruktúrák tervezésekor hiszen fontos szemponttá vált az a takarékosság mellett az energiahatékonyság, is (Pl. LED-es utcai világítás ). A smart vagy okos települések okos mobilitási megoldásokban is érdekeltek hiszen segíteni hivatottak lakóik hatékonyabban utazásában. A fenntartható és zöld infrastruktúra ma már elvárás az UU részéről is ezt célozzák az ún. „zöld átállás „célkitűzései is a zöld tetők, a városi zöldterületek és a vízgazdálkodás hatékonysága és annak beintegrálása a közlekedési infrastruktúrába nagyban hozzájárulnak a települési környezet javításához. Mind az uniós mind a hazai szabályozás és és fenntarthatósági politikák olyan kormányzati , települési önkormányzati intézkedéseket igényelnek amelyek az emissziós normák csökkentésével, az üzemanyaghatékonysági előírások szigorításával és az ösztönzők kialakításával ,segítik a fenntartható közlekedési megoldások alkalmazását, amelyek ötvözik az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontokat, hogy hosszú távon fenntarthatók legyenek.
Hazánkban számos tudományos igényességű tudományos lap működik, amelyek különböző tudományterületeken publikálnak eredményeket és kutatásokat. A konferencián három mutatkozott be ezek közül két évtizedek óta működő lap a Városi Közlekedés és a Közlekedéstudományi Szemle valamint a két éve működő Közlekedés és Mobilitás . Bár a Városi Közlekedésnek nincs olyan célkitűzése, hogy csak tudományos igényességű cikkeket közöljön, mégis számos ott megjelent cikkek megütik a tudományos színvonalat. Igaz főleg településen belüli közlekedéssel összefüggő cikkeket publikál szinte valamennyi alágazatában a közlekedésnek és főleg Budapest központú, de a szerkesztők figyelnek arra, hogy más települések és más közlekedési alágazati cikkek is jelenjenek meg a folyóiratban. A Közlekedéstudományi Szemle a közlekedéstudomány különböző területeit lefedő magyar nyelvű folyóirat, amely kutatási eredményeket, tanulmányokat és műhelytanulmányokat közöl tudományos igényességgel. Mind két lap felelős szerkesztője a tovább fejlesztés lehetőségeit vázolta fel a publikumnak. A Közlekedés és Mobilitás c. lap célkitűzése a közlekedéssel és a mobilitás közlekedési vonatkozásaival foglalkozó kutatások eredményeit bemutató magyar nyelvű cikkek számára korszerű megjelenési felület biztosítása, új tudományos fórum a közlekedés és mobilitás területén és közvetlen publikációs lehetőség a PhD-hallgatók számára.
Miután a fenti lapok fontos szerepet töltenek be a közlekedési politikák, stratégiák és technológiai innovációk alakításában, mind hazai, mind nemzetközi szinten fontos hordozói a hazai közlekedéstudománynak.
Összességében az elmúlt évek egyik legsikeresebb konferenciáját sikerült megszervezni, a szervezők ígéretet tettek arra, hogy jövőre a 25.-ik konferenciát a jubileumnak megfelelő igényességgel igyekeznek megszervezni.



A konferencia az Európai Bizottság és a Miniszterelnökség támogatásával valósult meg.

Galéria


Legutóbbiak