Az Európai Uniót az a veszély fenyegeti, hogy Oroszország – fegyverként használva a földgázkivitelt – tovább csökkenti a szállított gázmennyiséget. Az uniós tagállamok közel felébe már jelenleg is a tervezettnél kevesebb orosz gáz érkezik. Az Európai Bizottság szerint ha most lépünk, akkor enyhíthetők azok a kockázatok és költségek, amelyek a szállítások további zavarai vagy teljes leállítása esetén merülnének fel, és ellenállóbbá tehető Európa energetikai rendszere. 

Az Európai Bizottság ezért javaslatot terjeszt elő egy új jogszabály elfogadására és az európai gázkereslet-csökkentési terv bevezetésére. A cél az, hogy jövő tavaszra 15%-kal csökkenjen a gázfogyasztás Európában. A közigazgatási szervektől a háztartásokon, a középületek tulajdonosain és az áramszolgáltatókon át az ipari szereplőkig minden fogyasztó tehet azért, hogy gázt takarítson meg, és meg is kell tennie a szükséges lépéseket. A Bizottság felgyorsítja a gázellátás diverzifikálásával és ehhez kapcsolódóan a közös beszerzésekkel kapcsolatos munkát is, hogy az EU-nak több lehetősége nyíljon alternatív forrásokból beszerezni a szükséges gázt.

A Bizottság összehangolt gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot terjeszt elő, melynek a Szerződés 122. cikke a jogalapja. Az új rendelet szerint minden tagállamnak azt kellene célul kitűznie, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15%-kal csökkenjen a gázszükséglete. Az új rendelet emellett lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy – miután konzultált a tagállamokkal – az ellátás biztonságával kapcsolatos „uniós riasztást” adjon ki, amely valamennyi tagállam számára kötelezővé teszi a gázszükséglet csökkentését. Ilyen uniós riasztás akkor adható ki, ha súlyos gázhiány veszélye fenyeget, vagy ha fennáll a kockázata annak, hogy kivételesen magasra szökik fel a gáz iránti kereslet. A tagállamoknak szeptember végéig frissíteniük kell a nemzeti vészhelyzeti tervüket annak leírásával, hogy hogyan tervezik teljesíteni a kitűzött csökkentési célt, és kéthavonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak az elért eredményekről. A szolidaritási alapon gázt igénylő tagállamoknak számot kell adniuk arról, milyen intézkedéseket vezettek be a belföldi szükségletek csökkentése érdekében.

A Bizottság azzal is segíti a tagállamokat a szükséges keresletcsökkentés megvalósításában, hogy elfogadott egy európai gázkereslet-csökkentési tervet, amely meghatározza az összehangolt keresletcsökkentést szolgáló intézkedéseket, elveket és kritériumokat. A terv főként a gáz más tüzelőanyagokkal való helyettesítésére, illetve valamennyi ágazat általános energiamegtakarításaira összpontosít. Célja garantálni az ellátást a háztartások és a legfontosabb felhasználók – például a kórházak –, továbbá az alapvető termékek és szolgáltatások, illetve az uniós ellátási láncok és a versenyképesség szempontjából a gazdaságban meghatározó szerepet betöltő ipari szereplők részére. Emellett iránymutatásokat is ad a tagállamoknak, milyen szempontokat vegyenek figyelembe a korlátozó intézkedések kidolgozása során.

A nyáron megtakarított energia télen a rendelkezésünkre áll

Ha idén nyáron más energiahordozókkal helyettesítjük a gázt, és energiát takarítunk meg, akkor több gázt lehet eltárolni télre. Ha most cselekszünk, azzal csökkenthetők a GDP-t érő negatív hatások, mivel elkerülhető, hogy később, egy válsághelyzetben kelljen meghozni előre nem tervezett intézkedéseket. Az időben megtett lépéseknek az az előnyük is megvan, hogy a segítségükkel időben jobban eloszlanak az erőfeszítések, csökkennek a piacokon jelentkező aggodalmak és az áringadozás, valamint van idő alaposabban kidolgozni a célzott és költséghatékony, az ipari ágazat védelmét szolgáló intézkedéseket.

A Bizottság által előterjesztett gázkereslet-csökkentési terv a tagállamokkal és az iparági szereplőkkel folytatott konzultáción alapul. A gázkereslet csökkentését az intézkedések széles tárháza szolgálhatja. A korlátozások bevezetése előtt a tagállamoknak ki kell meríteniük minden üzemanyag-helyettesítési lehetőséget, nem kötelező megtakarítási intézkedést és alternatív energiaforrást. Amennyire lehetséges, prioritásnak kell tekinteni az átállást a megújuló energiaforrásokra, illetve a tisztább, kisebb karbonintenzitású és kevésbé szennyező opciókat. Ugyanakkor átmeneti intézkedésként szóba jöhet a szénre, az olajra, illetve a nukleáris energiára való átállás, amennyiben elkerülhető a hosszú távú szén-dioxid-zárványhatás. A piaci alapú intézkedések enyhíthetik a társadalmat és a gazdaságot érintő kockázatokat. A tagállamok például árverési vagy pályázati rendszereket alakíthatnak ki, amelyek ösztönzik az ipar energiafogyasztásának csökkentését. Emellett támogatást is felajánlhatnak, az állami támogatások új ideiglenes válságkeretének a Bizottság által a mai napon elfogadott módosításával összhangban.

Az energiatakarékosság másik fontos pillére a fűtés és hűtés visszafogása. A Bizottság nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy indítsanak széles körben a fűtés és a hűtés takarékos használatát ösztönző figyelemfelhívó kampányokat, és hajtsák végre az „Energiatakarékos EU” című közleményben javasolt intézkedéseket. A tagállamok azzal járhatnak elöl jó példával, ha utasítást adnak a fűtés és a hűtés célzott csökkentésére az állami szervek által üzemeltetett középületekben.

A gázkereslet-csökkentési terv emellett segít a tagállamoknak azonosítani, a „védelemre nem szoruló fogyasztói csoportokon” belül a legkritikusabb fogyasztókat vagy berendezéseket és fontossági sorrendeket felállítani az alábbi általános gazdasági megfontolások és kritériumok alapján:

• társadalmi fontosság – meg kell határozni a kritikus ágazatokat, ideértve az egészségügyet, élelmiszeripart, védelmet, biztonságot, a finomítókat és a haderőt, illetve a környezeti szolgáltatásokat;
• határokon átnyúló ellátási láncok – ki kell jelölni az uniós ellátási láncok akadálymentes működése szempontjából kritikus termelő és szolgáltató szektorokat és ipari szereplőket;
• a létesítményekben okozott károk – el kell kerülni, hogy azok csak jelentős késedelem, javítások, hatósági jóváhagyás és költségek árán tudják újrakezdeni a termelést;
• gázcsökkentési lehetőségek és termékek/összetevők helyettesítése – meg kell vizsgálni, az iparágak milyen mértékben tudnak áttérni importált összetevőkre/termékekre, és hogy a termékek vagy összetevők iránti kereslet milyen mértékben elégíthető ki importból.

Háttér-információk: mit tett eddig az EU az energiaellátás biztosítása érdekében?

Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját követően a Bizottság elfogadta a REPowerEU tervet, hogy mielőbb megszüntesse az EU orosz gázzal szembeni függőségét. A REPowerEU intézkedései az energiaellátás diverzifikálását, az energiamegtakarítások és az energiahatékonyság fokozását, illetve a megújuló energiaforrások terjedésének felgyorsítását szolgálják. Az EU emellett új jogszabályt fogadott el, amely előírja, hogy az uniós föld alatti gáztározókat 2022. november 1-jéig a kapacitás 80%-áig fel kell tölteni a következő tél ellátásának biztosítása érdekében. Ennek kapcsán a Bizottság alapos vizsgálat alá vetette esetleges jelentős ellátási zavarok kezelésére szolgáló nemzeti készültségi terveket.

A Bizottság létrehozta az uniós energiaplatformot, amelynek célja az energiakereslet regionális szintű összesítése, a gáz és a zöld hidrogén jövőbeli közös beszerzésének elősegítése, az infrastruktúra optimális kihasználása annak érdekében, hogy a gáz eljusson oda, ahol arra a legnagyobb szükség van, valamint a nemzetközi gázszállító partnerek megszólítása. A platformon belül eddig öt regionális tagállami csoport alakult, míg a Bizottságon belül külön munkacsoport jött létre a folyamat támogatására. Az EU sikeresen diverzifikálta az orosz gázimporttól eltérő forrásait, növelve az egyéb beszállítóktól származó LNG- és csővezetékes behozatalt. A 2022-es év első felében a nem oroszországi LNG-import 21 milliárd köbméterrel nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A nem oroszországi vezetékes import volumene szintén növekedett, 14 milliárd köbméterrel, Norvégia, Azerbajdzsán, az Egyesült Királyság és Észak-Afrika irányából.

Az EU már jóval Ukrajna orosz inváziója előtt megkezdte egy tiszta és összekapcsolt energiarendszer kiépítését, amelynek középpontjában a belföldön előállított megújuló energia részarányának növelése, az importált fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése, valamint az ellátás megszakadása esetén a tagállamok közötti összeköttetések és szolidaritás erősítése állt.

A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetésének, illetve a globális uniós energiafogyasztás energiahatékonyság révén történő csökkentésének köszönhetően az európai zöld megállapodás és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag egyaránt erősíti az EU ellátásbiztonságát. E javaslatokra építve a REPowerEU célja felgyorsítani az EU-n belül a megújuló energia terjedését, illetve az energiahatékonysági beruházások végrehajtását. Jelenleg az Unióban felhasznált energia több mint 20%-a megújuló energiaforrásokból származik; a Bizottság javaslata értelmében ezt az arányt 2030-ra több mint kétszeresére, legalább 45%-ra kell növelni. Az év eleje óta a becslések szerint mintegy 20 GW további megújulóenergia-kapacitás állt üzembe az EU-ban. Ez több mint 4 milliárd köbméter földgáznak felel meg.

Az LNG-terminálokba és gázrendszer-összekötő elemekbe irányuló beruházásaink révén immár minden tagállam legalább két forrásból tud gázhoz jutni, a szomszédos államok között pedig az ellenirányú áramlás is megoldható. A földgázellátás biztonságáról szóló rendelet értelmében a tagállamoknak nemzeti megelőzési cselekvési terveket és vészhelyzeti terveket kell kidolgozniuk, míg a szomszédos országok „védett fogyasztóinak” ellátását súlyos vészhelyzetben szolidaritási mechanizmus garantálja.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2022. július 20.