Fenntartható elemek és akkumulátorok a klímasemleges gazdaságért

Az Európai Bizottság javaslatot tesz az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó uniós jogi keret korszerűsítésére. Ez az első konkrét kezdeményezés a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervben bejelentett intézkedések közül. A teljes életciklusuk során fenntarthatóbbá tett elemek és akkumulátorok kulcsfontosságúak az európai zöld megállapodás céljainak megvalósításához, és hozzájárulnak a megállapodásban foglalt szennyezőanyag-mentességi stratégiához. Segítenek biztosítani a versenyképes fenntarthatóságot, és a zöld közlekedés, a tiszta energia és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításához is nélkülözhetetlenek. A Bizottság javaslata az elemek és akkumulátorok valamennyi típusához kapcsolódó szociális, gazdasági és környezetvédelmi szempontokkal foglalkozik.

Az uniós piacon forgalomba hozott elemeknek és akkumulátoroknak teljes életciklusuk során fenntarthatóaknak, nagy teljesítményűeknek és biztonságosaknak kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy előállításuknak a lehető legkisebb környezeti hatás mellett, olyan anyagok felhasználásával kell történnie, amelyeket az emberi jogok és a szociális és ökológiai normák teljes körű tiszteletben tartásával dolgoznak fel. E termékeknek nemcsak tartósaknak és biztonságosaknak kell lenniük, de arról is gondoskodni kell, hogy életciklusuk végén új célokra hasznosíthatók, átalakíthatók vagy újrafeldolgozhatók legyenek, hogy a bennük található értékes anyagok visszakerüljenek a gazdaság körforgásába.

A versenyképes fenntarthatóság fellendítése Európában

Az Európai Bizottság az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi elemre és akkumulátorra (vagyis az iparban, a gépjárművekben és az elektromos járművekben alkalmazott elemekre és akkumulátorokra, valamint a hordozható elemekre és akkumulátorokra) kötelező érvényű követelményeket javasol. Az olyan előírások, mint a felelősségteljesen beszerzett, veszélyes nyersanyagokat korlátozott mértékben tartalmazó alapanyagok használata, a minimális újrafeldolgozottanyag-tartalom meghatározása, a szénlábnyom, a teljesítmény, a tartósság és a címkézés, valamint a gyűjtési és újrafeldolgozási célértékek lényeges mértékben hozzájárulnak a fenntarthatóbb és versenyképesebb akkumulátoripar kialakulásához Európában és világszerte is.

Emellett a jogbiztonság megteremtése hozzá fog járulni ahhoz, hogy a gyorsan növekvő piaci igények kiszolgálása érdekében Európán belül és kívül is jelentős beruházásokra kerülhessen sor, és növelhető legyen az innovatív és fenntartható akkumulátorokra irányuló gyártási kapacitás.

Az akkumulátorok környezeti hatásának minimálisra csökkentése

A Bizottság által javasolt intézkedések elősegítik a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását. A jobb és nagyobb teljesítményű akkumulátorok jelentősen hozzá fognak járulni a közúti közlekedés villamosításához, ami nagymértékben csökkenti majd a kibocsátásokat, elősegíti az elektromos járművek elterjedését, és növeli a megújuló energiaforrások részarányát az EU energiaszerkezetében.

E javaslattal a Bizottság arra törekszik továbbá, hogy elősegítse a körforgásos gazdaság megteremtését az elemek és akkumulátorok értékláncában, és azok környezeti hatásának minimalizálása érdekében az erőforrások hatékonyabb felhasználását ösztönözze. 2024. július 1-jétől csak olyan újratölthető ipari és elektromosautó-akkumulátorok lesznek forgalomba hozhatók, amelyek szénlábnyomára vonatkozóan nyilatkozatot állítottak ki.

A teljes körforgás biztosítására – vagyis annak érdekében, hogy az elemekben és akkumulátorokban alkalmazott értékes anyagok a lehető leghosszabb ideig az európai gazdaságban maradjanak – a Bizottság új követelmények és célértékek megállapítását javasolja a termékek újrafeldolgozottanyag-tartalmára, valamint az életciklusuk végére ért elemek és akkumulátorok begyűjtésére, kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozóan. Ezáltal az ipari, gépjármű- és elektromosautó-akkumulátorok hasznos élettartamuk után is az európai gazdaság javait képeznék.

A hordozható elemek és akkumulátorok begyűjtési és újrafeldolgozási arányát jelentős mértékben javítani kell. Ennek érdekében a jelenlegi 45%-os begyűjtési arányt 2025-ig 65%-ra, 2030-ig pedig 70%-ra kell emelni, hogy a háztartásokban használt elemek és akkumulátorok anyagai ne kerüljenek ki a gazdaság áramából. Az egyéb, ipari, gépjármű- és elektromosautó-akkumulátorok mindegyikét hiánytalanul vissza kell majd szolgáltatni. Minden összegyűjtött akkumulátort újra kell hasznosítani, és biztosítani kell a nyersanyagok magas szintű visszanyerését, különösen az olyan értékes anyagokét, mint a kobalt, a lítium, a nikkel és az ólom.

A javasolt rendeletben meghatározott keret elősegíti az elektromos járművekből származó használt akkumulátorok új célokra történő hasznosítását, hogy azok – például helyhez kötött energiatároló eszközökként vagy villamosenergia-hálózatba integrált energiaforrásokként – új életre keljenek.

Az új informatikai technológiák, nevezetesen az akkumulátorútlevél és az összekapcsolt adattér alkalmazása kulcsfontosságú lesz a biztonságos adatmegosztás szempontjából, és növelni fogja az akkumulátorpiac átláthatóságát, valamint a nagy akkumulátorok teljes életciklusuk alatti nyomonkövethetőségét. Mindez lehetővé teszi a gyártók számára, hogy a zöld és digitális kettős átállás részeként innovatív termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki.

Az elemek és akkumulátorok fenntarthatóságára vonatkozó új előírásokkal a Bizottság nemzetközi síkon is előmozdítja a zöld átállást, és fenntartható termékpolitikájával további kezdeményezésekhez ad kiindulópontot.

A biztosi testület tagjai a következőképpen nyilatkoztak:

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „A tiszta energia az európai zöld megállapodás kulcseleme. Ugyanakkor az akkumulátorok szélesebb körű felhasználásával – többek között a közlekedésben – nem veszélyeztethetjük a környezetet. Az akkumulátorokról szóló új rendelet hozzá fog járulni ahhoz, hogy az elemek és akkumulátorok teljes életciklusa során csökkenjen azok környezeti és szociális hatása. A mai javaslat lehetővé teszi az EU számára, hogy biztonságos módon, a körforgásos gazdaságot és az egészséget szem előtt tartva ösztönözze az akkumulátorok használatát és gyártását.” 

Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért felelős alelnök így nyilatkozott: „A Bizottság új, időtálló szabályozási keretet terjeszt elő az elemekre és akkumulátorokra vonatkozóan, biztosítva, hogy csak a legkörnyezetbarátabb, legjobb teljesítményű és legbiztonságosabb akkumulátorok kerüljenek piacra az Unióban. Ez az ambiciózus keret a nyersanyagok átlátható és etikus beszerzésére, az akkumulátorok szénlábnyomának rögzítésére és az újrafeldolgozásra irányul. Meghatározó szerepe van abban, hogy e kritikus ágazatban nyitott stratégiai autonómiát érjünk el, és felgyorsítsuk az Európai Akkumulátorszövetség keretében végzett munkánkat.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta:„A fenntartható elemekre és akkumulátorokra vonatkozó innovatív uniós javaslattal – a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv keretében – megadjuk az első nagy lökést a körforgásos gazdaság számára. Az elemek és akkumulátorok nélkülözhetetlenek gazdaságunk és társadalmunk olyan kulcságazataiban, mint a mobilitás, az energiagazdálkodás és a kommunikáció. Ez a jövőorientált jogi eszköztár az akkumulátorok fenntarthatóságát életciklusuk minden szakaszában növelni fogja. Az akkumulátorok különféle értékes anyagokat tartalmaznak, ezért biztosítani akarjuk, hogy egyetlen akkumulátor se váljon hulladékká. Minél több akkumulátor lesz majd az Unió piacán, annál fenntarthatóbbakká is kell majd válniuk.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „Európának növelnie kell stratégiai kapacitását az olyan új alaptechnológiák terén, mint az akkumulátorok, hiszen azok nélkülözhetetlenek ipari versenyképességünk biztosításához és környezetvédelmi célkitűzéseink valóra váltásához. Beruházásokkal és megfelelő szakpolitikai ösztönzőkkel – többek között az új szabályozási keretre irányuló, ma bemutatott javaslatunkkal – az elemek és akkumulátorok teljes uniós értékláncának megteremtésére törekszünk, a nyersanyagoktól és vegyi anyagoktól kezdve az elektromos mobilitáson át egészen az újrafeldolgozásig.”  

Háttér-információk

2006 óta az elemeket, akkumulátorokat, hulladékelemeket és hulladékakkumulátorokat uniós szinten az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv (2006/66/EK) szabályozza. A jogi keret korszerűsítésére a társadalmi-gazdasági feltételek átalakulása, a technológiai fejlődés, a piaci fejlemények és az akkumulátorok megváltozott használata miatt van szükség.

Az akkumulátorok iránti kereslet gyorsan nő, és 2030-ra várhatóan a 14-szeresére fog ugrani. Ennek fő oka az elektromos meghajtású közlekedés, ami miatt e piac globális szinten egyre inkább stratégiaivá válik. Az akkumulátorok iránti kereslet ilyen exponenciális ütemű globális növekedése a nyersanyagok iránti kereslet hasonló megugrásához vezet, ezért környezeti hatásukat minimálisra kell csökkenteni.

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2020. december 10. 

 

 

 

Szerző: Hegedűs-Szabó Irén
2020.12.11.