Közel egy évvel azután, hogy Oroszország agressziós háborút indított Ukrajna ellen, az uniós gazdaság számára az ősszel előre jelzettnél kedvezőbben indult a 2023-as év. A téli időközi előrejelzés szerint az idei növekedési kilátások az EU-ban 0,8%-ra, az euróövezetben pedig 0,9%-ra emelkedtek. Jelenleg úgy tűnik, hogy mindkét térségnek sikerül elkerülnie az év elejére várt technikai recessziót. Az előrejelzés a 2023-ra és 2024-re vonatkozó inflációs várakozásokat is némileg csökkenti.

Javuló kilátások a fokozott rezilienciának köszönhetően

A 2022 első felében tapasztalt erőteljes bővülést követően a harmadik negyedévben visszaesett a növekedés lendülete, bár a vártnál valamivel kisebb mértékben. A rendkívüli negatív sokkok ellenére az EU gazdasága a negyedik negyedévben elkerülte az őszi előrejelzésben valószínűsített zsugorodást. A 2022. évi éves növekedési ráta jelenleg 3,5%-ra becsülhető mind az EU, mind az euróövezet tekintetében.

Az őszi előrejelzés óta bekövetkezett kedvező fejlemények javították az idei növekedési kilátásokat. Az ellátási források folytatólagos diverzifikációja és a fogyasztás lényeges visszaesése következtében a gáztározók töltöttségi szintje az elmúlt évek szezonális átlaga fölött maradt, a nagykereskedelmi gázárak pedig jóval a háború előtti szintek alá süllyedtek. Emellett az uniós munkaerőpiac továbbra is kiválóan teljesített, és a munkanélküliségi ráta 2022 végéig a minden eddiginél alacsonyabb 6,1%-os szinten maradt. A bizalom erősödik, és a januári felmérések arra engednek következtetni, hogy a gazdasági aktivitás 2023 első negyedévében sem fog visszaesni.

Mindazonáltal továbbra is jelentős nehézségekkel kell megbirkózni. A fogyasztók és a vállalkozások változatlanul magas energiaköltségekkel szembesülnek, és a maginfláció (az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított általános infláció) januárban még mindig emelkedett, ami tovább gyengítette a háztartások vásárlóerejét. A folytatódó inflációs nyomás közepette további monetáris megszorításokra lehet számítani, ami nehezíti az üzleti tevékenységet és visszafogja a beruházásokat.

A téli időközi előrejelzés az EU-ban 0,8%-os, az euróövezetben pedig 0,9%-os növekedést prognosztizál 2023-ra, ami 0,5, illetve 0,6 százalékponttal magasabb az ősszel előre jelzett aránynál. A 2024-re várt növekedési ráta nem változott: az EU esetében 1,6%, az euróövezet esetében pedig 1,5% maradt. Az előrejelzési időszak végére várt kibocsátási volumen csaknem 1%-kal meghaladja az őszi előrejelzésben szereplő értéket.

A 2022-es csúcsot követően az infláció az előrejelzés távlatában enyhül

Az általános infláció három egymást követő hónapban csökkenő tendenciát mutatott, ami azt sejteti, hogy magunk mögött tudhatjuk a csúcsot, ahogy azt az őszi előrejelzés is valószínűsítette. Az októberi 10,6%-os rekord után az infláció mérséklődni kezdett, és a januári gyorsbecslés szerint az euróövezetben 8,5%-ra csökkent. A csökkenés fő oka az energiainfláció enyhülése volt, ugyanakkor a maginfláció még nem tetőzött.

Az inflációs előrejelzés az őszihez képest némileg lefelé módosult, ami elsősorban az energiapiaci fejleményeknek tudható be. Az előrejelzés szerint az általános infláció a 2022. évi 9,2%-ról 2023-ban 6,4%-ra, majd 2024-ben 2,8%-ra csökken az EU-ban. Ami az euróövezetet illeti, a 2022. évi 8,4% után 2023-ban 5,6%-os, 2024-ben pedig 2,5%-os általános infláció várható.

Kiegyensúlyozottabbak a kilátásokat övező kockázatok

Bár az előrejelzéssel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is magas, a növekedési kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottak. A belföldi kereslet az előre jelzettnél magasabb lehet, ha a nagykereskedelmi gázárak közelmúltbeli csökkenése erőteljesebben érvényesül a fogyasztói árakban, és a fogyasztás reziliensebbnek bizonyul. Mindazonáltal a folytatódó geopolitikai feszültségekkel összefüggésben a csökkenő tendencia megfordulása sem zárható ki. A kínai lezárások megszűntével a külső kereslet is erősödhet, ami azonban felhajthatja a globális inflációt.

Az inflációt övező kockázatok továbbra is nagyrészt az energiapiaci fejleményekhez kapcsolódnak, tükrözve a növekedéssel kapcsolatban azonosított egyes kockázatokat. Különösen 2024-ben a felfelé mutató inflációs kockázatok a meghatározók, mivel az árnyomások a vártnál szélesebb körűnek és tartósabbnak bizonyulhatnak, ha a bérnövekedés hosszú távon az átlag feletti szinten marad.

Háttér-információk

A 2023. téli gazdasági előrejelzés aktualizálja a 2022. november 11-án közzétett 2022. őszi gazdasági előrejelzést, és valamennyi uniós tagállam esetében a GDP és az infláció alakulását vizsgálja.

Alapvetően azon a pusztán technikai feltételezésen alapul, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója az előrejelzés távlatában is folytatódik, annak eszkalációjával ugyanakkor nem számol. Az előrejelzés az árfolyamokkal, a kamatlábakkal és a nyersanyagárakkal kapcsolatos, a január 27-i állapot szerinti technikai feltételezésekre is támaszkodik. Valamennyi egyéb beérkező adat tekintetében – ideértve a kormányzati politikákra vonatkozó feltételezéseket – az előrejelzés a február 1-jéig rendelkezésre álló információkon alapul.

Az Európai Bizottság minden évben két átfogó (tavaszi és őszi) előrejelzést, valamint két időközi (téli és nyári) előrejelzést tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és országspecifikus, valamint uniós és euróövezeti szinten összesített adatokat tartalmaznak.

Az Európai Bizottság következő előrejelzése a 2023. tavaszi gazdasági előrejelzés, amelynek közzététele 2023 májusában esedékes.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. február 13.