Zöld út a nagy sebességű hálózatoknak

A digitális hálózati infrastruktúra Európa-szerte történő gyorsabb kiépítése érdekében a Tanács április 29-én elfogadta a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályt, amely a széles sávú szolgáltatások kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló, 2014-es irányelv helyébe lép majd. Az új jogszabály célja, hogy egyszerűsítse és felgyorsítsa a nagy sebességű hálózatok – többek között az optikai és az 5G-hálózatok – kiépítését, annak érdekében, hogy Európa elérje a digitális iránytű keretében erre az évtizedre meghatározott uniós konnektivitási célkitűzéseket és célokat.

"A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály elfogadása tükrözi az adminisztratív terhek kezelése és a nagy sebességű hálózatok kiépítésének fellendítése iránti elkötelezettségünket. A jogszabály lehetővé fogja tenni, hogy polgáraink az optikai és az 5G-hálózatoknak köszönhetően gyorsabban internetezhessenek, és jobb digitális élményeket szerezhessenek."  - Petra De Sutter, belga miniszterelnök-helyettes, közszolgálati, távközlési, postaügyi és az állami tulajdonban lévő vállalatokért felelős miniszter.

Az új rendelet továbbá arra irányul, hogy csökkentse a nagy kapacitású hálózatok kiépítésének szükségtelenül magas költségeit, amelyeket részben az engedélyezési eljárások okoznak. Utóbbiak a közigazgatási szervek és a távközlési szereplők közötti kötelező békéltetési mechanizmus révén egyszerűsödni fognak. Az új jogszabály továbbá nagyobb átláthatóságot biztosít majd, valamint azt is célozza, hogy hatékony tervezési folyamatok álljanak a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek rendelkezésére.

Annak érdekében, hogy a lakosság és a vállalkozások könnyebben hozzáférjenek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz, a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály az épületen belüli fizikai infrastruktúra kiépítésével és az ahhoz való hozzáféréssel is foglalkozik.

Az új rendelet a fentieken túl bizonyos fokú rugalmasságot is lehetővé tesz a tagállamok számára, például a kritikus nemzeti infrastruktúrákra vonatkozó kivételek révén.

Végezetül, tekintettel arra, hogy az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatások vonatkozásában jelenleg érvényesített kiskereskedelmi árplafon 2024. május 14-ig van érvényben, a fogyasztók, különösen a kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók védelme érdekében 2032. június 30-ig meghosszabbítják a jelenlegi árplafonokat (0,19 EUR/perc a hívások és 0,06 EUR/üzenet az SMS-üzenetek esetében).

További lépések
A szöveg az elkövetkező napokban kihirdetésre fog kerülni az EU Hivatalos Lapjában, majd három nappal azt követően hatályba lép. Az új rendelet alkalmazását a hatálybalépése után 18 hónappal kell megkezdeni, de egyes konkrét rendelkezések csak egy későbbi időponttól lesznek alkalmazandók.

Háttér
2014 óta a digitális célok – amelyek a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv alapját képezték – vagy teljesültek, vagy pedig elavultak. Az említett irányelv felülvizsgálatát emellett más tényezők is szükségessé tették. A távközlési ágazatra jellemző alacsony tőkemegtérülés és magas beruházási költségek eredményeként a Digitális évtized szakpolitikai programban meghatározott, 2030-ra kitűzött digitális célok elérése felé tett előrelépés is megbicsaklott, a beruházási hiány mértéke pedig évente mintegy 65 milliárd EUR.

A Bizottság (Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos) 2023 februárjában benyújtotta a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályra irányuló javaslatot. Alin Mituta (Renew Europe/RO) volt az Európai Parlament előadója ezzel a javaslattal kapcsolatban; a társjogalkotók 2024. február 6-án ideiglenes megállapodásra jutottak.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa, 2024.04.29.