Az Európai Bizottság javaslatokat terjesztett elő az EU 1968-ban létrehozott vámuniójának eddigi legambiciózusabb és legátfogóbb reformjára vonatkozóan.

A javasolt intézkedések az uniós vámügy olyan világszínvonalú, adatközpontú jövőképét vetítik előre, amely jelentősen leegyszerűsíti a vámeljárásokat a vállalkozások, kiváltképp a legmegbízhatóbb gazdasági szereplők számára. A reform – a digitális átalakulásban rejlő lehetőségeket megragadva – mérsékelni fogja a vámeljárások nehézkességét, a hagyományos vám-árunyilatkozatokat pedig az importfelügyelet intelligensebb, adatvezérelt megközelítésével váltja fel. Ezzel egyidejűleg a vámhatóságok számára elérhetővé válnak azok az eszközök és erőforrások, amelyek segítségével megfelelően értékelhetők és leállíthatók az EU-ra, valamint annak polgáraira és gazdaságára nézve valós kockázatot jelentő behozatalok.

A ma előterjesztett reform válasz az uniós vámhatóságok működését jelenleg megnehezítő kényszerítő körülményekre, többek között a kereskedelem – és mindenekelőtt az e-kereskedelem – volumenének jelentős növekedésére, a határokon ellenőrizendő uniós előírások gyorsan növekvő számára, valamint a változó geopolitikai viszonyokra és válságokra. A vámügyi keretrendszert hozzáigazítja a zöldebb, digitálisabb korszak követelményeihez, és hozzájárul az egységes piac biztonságosabbá és versenyképesebbé tételéhez. A reform egyszerűsíti és észszerűsíti a gazdasági szereplőkre vonatkozó vámügyi jelentéstételi követelményeket, például azáltal, hogy csökkenti a behozatali eljárások lebonyolításához szükséges időt, egységes uniós interfészt biztosít, és megkönnyíti az adatok további felhasználását. Ily módon elősegíti Ursula von der Leyen elnök azon céljának teljesítését, hogy az említett terhek 25%-kal csökkenjenek, ugyanakkor ez ne ássa alá a kapcsolódó szakpolitikai célkitűzéseket.

Egy új uniós vámhatóság fogja felügyelni az új rendszer motorjaként működő uniós vámügyi adatközpontot. Idővel az adatközpont felváltja az uniós tagállamok meglévő vámügyi informatikai infrastruktúráját, és ezáltal évente akár 2 milliárd euró működési költséget is megtakarít számukra. Az új hatóság a kockázatkezelés és a vámellenőrzések jobb uniós megközelítését is elő fogja mozdítani.

Új partnerség a vállalkozásokkal

Az EU megreformált vámuniójában az EU-ba árut behozni kívánó vállalkozásoknak lehetőségük lesz arra, hogy a termékeikkel és az ellátási láncaikkal kapcsolatos minden információt egyetlen online környezetben rögzítsenek: az új uniós vámügyi adatközpontban. Ez az élvonalbeli technológia összegyűjti a vállalkozások által szolgáltatott adatokat, és – gépi tanulás, mesterséges intelligencia alkalmazása, illetve emberi beavatkozás eredményeként – teljes képet ad a hatóságok számára az ellátási láncokról és az áruk mozgásáról.

A vállalkozásoknak egyetlen portálon keresztül kell majd benyújtaniuk a vámügyi információkat, és több szállítmány esetében csak egyszer kell adatot szolgáltatniuk. Egyes olyan esetekben, amikor az üzleti folyamatok és az ellátási láncok teljes mértékben átláthatók, a legmegbízhatóbb, úgy nevezett „Trust and Check” (bizalmi alapon ellenőrzött) gazdasági szereplők tevőleges vámhatósági beavatkozás nélkül hozhatják forgalomba áruikat az EU-ban. A „Trust and Check” kategória bevezetése megerősíti a megbízható gazdasági szereplőkre vonatkozó, már meglévő engedélyezett gazdálkodói (AEO-) programot.

Ez a vállalkozásokkal létesítendő új partnerség világelső a maga nemében. Az uniós vállalkozásokat és kereskedelmet, valamint az EU nyitott stratégiai autonómiáját támogató hatékony új eszköz. Az uniós vámügyi adatközpont a biztonsági, védelmi, illetve csalás elleni követelmények veszélyeztetése nélkül teszi lehetővé az áruk minimális vámhatósági beavatkozás mellett történő behozatalát az EU-ba.

A javaslatok értelmében az azonnali előnyöket és egyszerűbb eljárást biztosító adatközpont 2028-ban nyílik meg az e-kereskedelmi szállítmányok tekintetében, majd 2032-től (önkéntes alapon) más szállítmányok importőrei is igénybe vehetik. A „Trust and Check” státusszal rendelkező gazdasági szereplők a székhelyük szerinti tagállam vámhatóságainál is lebonyolíthatnak majd minden importvámkezelést, függetlenül attól, hogy az áruk hol lépnek be az EU-ba. A 2035-ben esedékes felülvizsgálat fel fogja mérni, hogy ez a lehetőség kiterjeszthető-e valamennyi gazdasági szereplőre, amikor az adatközpont alkalmazása 2038-tól kötelezővé válik.

A vámellenőrzések intelligensebb megközelítése

A javasolt új rendszer lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy átfogó képet alkossanak az EU-ba belépő áruk ellátási láncairól és előállítási folyamatairól. Valamennyi tagállam hozzá fog férni valós idejű adatokhoz, és képes lesz információkat gyűjteni annak érdekében, hogy gyorsabban, következetesebben és hatékonyabban tudjon reagálni a kockázatokra.

Az adatok elemzése és nyomon követése mesterséges intelligencia alkalmazásával történik, és ennek segítségével már azelőtt tudomást lehet szerezni az esetleges problémákról, hogy megkezdődne az áruk EU irányába történő szállítása. Ez lehetővé teszi az uniós vámhatóságok számára, hogy erőfeszítéseiket és erőforrásaikat olyan területekre összpontosítsák, ahol azokra a legnagyobb szükség van; e területek nevezetesen a következők: a nem biztonságos vagy illegális áruk Unióba való belépésének megakadályozása, és azoknak az egyre növekvő számú uniós jogszabályoknak az érvényesítése, amelyek tilalmat vezetnek be bizonyos, a közös uniós értékekkel ellentétes – például az éghajlatváltozással, az erdőirtással, illetve a kényszermunkával összefüggésbe hozható – árukra vonatkozóan, hogy csak néhány példát említsünk. Az új rendszer elősegíti továbbá a vámok és adók megfelelő beszedését, ami a nemzeti és az uniós költségvetések javát szolgálja.

Annak érdekében, hogy a tagállamok segítséget kapjanak a releváns kockázatok rangsorolásában, valamint az ellenőrzések és a vizsgálatok összehangolásában – különösen válság idején –, az információk és a szakértelem uniós szintű összevonását és értékelését az új uniós vámhatóság végzi majd az uniós vámügyi adatközponton keresztül szolgáltatott adatok alapján. Az új rendszer jelentősen javítani fogja a vám- és piacfelügyeleti hatóságok, valamint a bűnüldöző hatóságok közötti uniós és nemzeti szintű együttműködést, többek között a vámügyi adatközponton keresztül történő információmegosztás révén.

Az e-kereskedelem korszerűbb megközelítése

A ma előterjesztett reform kulcsfontosságú szereplővé lépteti elő az online platformokat annak biztosítását illetően, hogy az EU-ban online értékesített áruk valamennyi vámkötelezettségnek megfeleljenek. Ez jelentős újítást jelent a jelenlegi vámrendszerhez képest, amely az egyes fogyasztókra és fuvarozókra hárítja a felelősséget. A platformok feladata lesz annak biztosítása, hogy a vámokat és a héát a vásárláskor fizessék meg, így a csomag megérkezésekor a fogyasztóknak többé nem kell szembesülniük rejtett díjakkal, illetve váratlan papírmunkával. Az online platformok hivatalos importőri státuszának köszönhetően az uniós fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy valamennyi vám meg lett fizetve, valamint hogy vásárlásaik biztonságosak és megfelelnek az uniós környezetvédelmi, biztonsági és etikai normáknak.

Ezzel egyidejűleg a reform megszünteti azt a jelenlegi küszöbértéket, amely szerint a 150 eurónál alacsonyabb értékű áruk vámmentesek, és amelyet a csalók jelentős mértékben kihasználnak. Jelenleg az EU-ba beérkező csomagok 65%-ának értéke túl alacsony szinten kerül megállapításra a behozatali vámok elkerülése érdekében.

A reform leegyszerűsíti a vámok kiszámítását az EU-ba behozott leggyakoribb alacsony értékű áruk esetében is: a lehetséges vámkategóriák ezreit mindössze négyre csökkenti. Ez jelentősen megkönnyíti a kis csomagokra vonatkozó vámok kiszámítását, aminek köszönhetően a platformok és a vámhatóságok egyaránt hatékonyabban tudják majd kezelni az EU irányába megvalósuló évi egymilliárd e-kereskedelmi vásárlást. Emellett felszámolja a csalás lehetőségét is. Az új, testreszabott e-kereskedelmi rendszer várhatóan körülbelül évi 1 milliárd euró többletet eredményez a vámbevételekben.

Háttér-információk

A ma előterjesztett reform, amely Ursula von der Leyen elnök azon ígéretének teljesítését szolgálja, miszerint az EU vámuniója magasabb szintre fog lépni, mindenekelőtt a vámunió kihívásaival foglalkozó „bölcsek” munkacsoportja által 2022-ben tett ajánlásokra épül.

A Bizottság a jogalkotási javaslatokat most megküldi az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának jóváhagyásra, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára pedig konzultáció céljából.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. május 17.