– Erős identitásuk, közhasznú céljuk van, egy társadalmi problémára nem támogatot, hanem üzleti megoldást kínálnak, emellett a fenntarthatóságra törekszenek, mérik a társadalmi hatásukat és az innováció jellemzi őket. Ők a társadalmi vállalkozások, akik a piac, a szociális gazdaság és a társadalmi innováció keresztmetszetét jelentik – mondta el Mészáros Andrea, a Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciójának elnöke január 24-én a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara (CSKIK) székházában szervezett eseményen.

A társadalmi vállalkozási formáról szólt ugyanis a kamara 8 éve működő Női Vezetői Klubjának idei első rendezvénye, melyen Mészáros Andrea kitért arra is, hogy a két évvel ezlőtt létrejött koalíció célja a társadalmi vállalkozások ismertségének és elismertségének erősítése a magyar vállalkozások körében. De a társadalmi vállalkozások létrehozását, finanszírozását és növekedését támogató környezet kialakítása is a céljaik között szerepel – tette hozzá. Kiemelte, fontosnak tartják, hogy partnerséget hozzanak létre a társadalmi vállalkozásokkal és azok között is. Jelezte, a koalíció érdekvédelmi szervezet, mely folyamatosan várja új tagjait.

A program résztvevői egy beszámolót is hallhattak a CSKIK január végén záruló SENIMA (Social Enterprises Management) projektjéről is, amely egy online elvégezhető tananyaggal támogatja a társadalmi vállalkozás indításához szükséges kompetenciafejlesztést és ezáltal a társadalmi vállalkozási formát is népszerűsíti. Cserkúti Ágnes, a kamara üzletfejlesztési tanácsadója elmondta, a Női Vezetői Klub idei első találkozója egyben a projekt záróeseménye is. Beszámolója szerint négy országgal közösen, Ciprussal, Görögországgal, Lengyelországgal és Olaszországgal együtt valósították meg a projektet, melynek fókuszában a társadalmi vállalkozási forma népszerűsítése volt.

Közölte, az 5 nyelvű, 140 oldalas tananyag átadja azokat a legfontosabb tudnivalókat, melyek a társadalmi vállalkozás indításához, működtetéséhez szükséges. Ez bárki számára ingyenesen letölthető. Megjegyezte, a tananyag mellett egy eszköztár, egy esettanulmány és egy honlap is készült.

A társadalmi vállalkozási forma tapasztalatairól, lehetőségeiről kerekasztal-beszélgetést is volt a helyi vállalkozások képviselőinek részvételével. Így az asztalnál ült Fehér Csilla, a Rehabil Nkft. termelésvezetője és Gubik Marianna, a Homokhátság Szíve Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezetének elnöke, a Legjava termékek készítője is.

Beszámolójuk szerint jó döntés volt hosszú évekkel ezelőtt társadalmi vállalkozásba kezdeniük, mert a békési cég például a helyi hagyományok ápolásától, vagyis a kosárfonástól, a rongyszőnyegszövéstől és a cirokseprűkötéstől eljutottak mára oda, hogy hazánkban meghatározó felsőruházat-gyártóvá váltak, már két telephelyen zajlik a termelés, 2013 óta pedig a női szabó szakmában gyakorlati képzőhellyé váltak. De a bordányi szövetkezet is felfelé ívelő pályán halad, egyik meghatározó állomásuk az volt, amikor megnyitott Szegeden a Legjava nevű üzletük. A kézzel válogatott zöldségekből és gyümölcsökből olyan egyedi ízvilágú szószokat, krémeket, lekvárokat és chutney-eket készítenek, amelyeket bárki büszkén tehet az asztalára, amelyek abszolút helyben termelt növényekből készültek, és amely tökéletes kiegészítői az általunk készített ételeknek.

 

 

A találkozón elhangzott előadások az alábbiakban megtalálhatók, letölthetők.

TVMK bemutató

SENIMA projekt bemutató