Új Egységes piaci szükséghelyzeti eszköz

Az Európai Bizottság szeptember 19-én bemutatta az úgynevezett Új Egységes Piaci Szükséghelyzeti Eszköz javaslatát.

E válságkezelési keret célja, hogy jövőbeli vészhelyzetek esetén megőrizze az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását, valamint a kulcsfontosságú áruk és szolgáltatások rendelkezésre állását, ami a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja Unió-szerte. Bár a válságkezelés legjobb eszközének az egységes piac bizonyult, a Covid19-világjárvány rávilágított azokra a strukturális hiányosságokra, amelyek gátolják az EU-t abban, hogy a vészhelyzetekre hatékonyan és összehangolt módon reagáljon. Az egyoldalú intézkedések széttagoltságot okoztak, súlyosbították a válságot, és különösen a kkv-kat érintették. Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz kiegészíti a válságkezelésre vonatkozó egyéb uniós jogalkotási intézkedéseket, például az uniós polgári védelmi mechanizmust, valamint az egyes ágazatokra, ellátási láncokra vagy termékekre, például az egészségügyre, a félvezetőkre vagy az élelmezésbiztonságra vonatkozó uniós szabályokat, amelyek már rendelkeznek célzott válságreagálási intézkedésekről. Kiegyensúlyozott válságkezelési keretet hoz létre az egységes piacot fenyegető különböző veszélyek azonosítására és a piac zökkenőmentes működésének biztosítására az alábbiak révén:

  • Az egységes piac válságkezelési struktúrájának létrehozása,
  • Javaslattétel az egységes piacot fenyegető veszélyek kezelésére irányuló új intézkedésekre,
  • Végső megoldásként alkalmazott intézkedések engedélyezése vészhelyzet esetén.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye erre a linkre kattintva érhető el.

Az Európai Bizottságnak az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre vonatkozó szeptember 19-i javaslatára reagálva az európai kamarák a prioritások egyensúlyának helyreállítását és nagyobb jogbiztonságot kérnek. Bár az EUROCHAMBRES támogatja az EB javaslatának átfogó célkitűzéseit, óva int a túlkapásoktól, és nagyobb egyértelműségre szólít fel a megfogalmazást illetően:

  • A javaslat komoly erőfeszítés a nagyobb ellenállóképesség irányában, ugyanakkor jogbizonytalanságot eredményez.
  • Túlságosan tág az aktiválási feltételek meghatározása, amelyek az EB számára új hatásköröket biztosítanak, ebben pontosabb meghatározások szükségesek.
  • A Covid-19 válság alatt számos tagállam zárta le a határait, gátolva ezzel a kereskedelmi tevékenységet, ezért az EUROCHAMBRES támogatja az EB-t új irányítási keret létrehozásában.
  • A javaslat számos olyan intézkedést tartalmaz, amely túlteljesíti a célkitűzéseket, mint pl. a z „éberségi üzemmód”, ahol túl sok az ismeretlen a vészhelyzeti módok meghatározásában.
  • A javaslat bizonyos tájékoztatási kérelmek nem teljesítése esetén pénzbírsággal büntetné a vállalkozásokat, azok meg nem válaszolása esetén, ami az EUROCHAMBRES szerint nem indokolt.

Az EUROCHAMBRES sajtóközleménye erre a linkre kattintva érhető el.

Az Európai Bizottság által szeptember 19-én beterjesztett javaslatot az Európai Parlament, majd az Európai Unió Tanácsa fogja még megvitatni.