Hatezer négyzetméteres üzemcsarnokot építenek

Az 1992-ben alapított Váll-Ker Kft.-nél számos Ipar 4.0-ás fejlesztést valósítottak meg az elmúlt években. Napjainkban is zajlik annak az üzemcsarnoknak az építése, ahová újabb technológiai fejlesztéseket terveznek. A RILIAM I-4.0 projektben arra kerestük a választ, hogy milyen előnyei lehetnek ezeknek a beruházásoknak. Nagy Mihály ügyvezető mutatta be a vállalatot, fejlesztéseiket, és osztotta meg velünk gondolatait. A Váll-Ker Kft. önkéntes tagja kamaránknak.

– Cégünket 1992-ben alapították Makón. Ezért mi úgy is szoktunk fogalmazni, hogy harminc éve dolgozunk az otthonok melegéért – tekintve, hogy fő profilunk a fa- és pellet tüzelésű kandallók gyártása. Emellett foglalkozunk most már bioetanol kandallókkal, valamint kerti grillek, kerti kemencék gyártásával is. Cégünk folyamatosan fejlődött e harminc év alatt és a termékeink 98 százalékát exportáljuk. Belföldi értékesítünk ez a maradék 2 százalék.

 

Technológiai fejlesztések az elmúlt években

– A technológiai fejlesztések szükségszerűségét a Váll-Ker már egészen korán felismerte: az első automatizált lézervágó gépek és hegesztő robotok már 2007-ben megjelentek a cégnél, 2011-ben pedig bevezettük a vállalatirányítási rendszerünket. Ipar 4.0 szempontjából az utolsó jelentős beruházásunk 2018–19-ben volt, amikor is egy úgynevezett „okos csarnokot” adtunk át. Itt a tűztereket gyakorlatilag készre gyártjuk, és ide állítottuk be a legmodernebb lézervágó berendezést, hajlítógépeket, két hegesztő robot cellát és mindezeket hálózatba is kötöttük, ezekről adatokat is gyűjtünk. Ezeket az adatokat felhasználjuk például premizáláshoz, karbantartás-előjelzéshez is. A hálózatba kötés nyilván segít abban is, hogy akár távolról lehet ezeket a berendezéseket karbantartani.

Tovább az Ipar 4.0 útján

– A magyar multiprogram keretében belevágtunk egy újabb beruházásba: egy nagy, hatezer négyzetméteres csarnokot építünk, ami a tervek szerint október végére lesz készen, és ettől kezdve várjuk a modern, automatizált berendezéseket is – december végéig szeretnénk az utolsót is beüzemelni közéjük. Természetesen arra törekedtünk, hogy mindenből a legkorszerűbb gyártóeszközöket tudjuk beszerezni, mégpedig úgy, hogy gyakorlatilag a meglévő technológiánkat fejlesztjük tovább.
– Az új csarnokba négy új lézervágót vásárolunk, teljesen modern „látó berendezéssel”, azaz kamerákkal azonosítjuk a termékeket, és automatikusan nyomtatódnak rájuk az azonosító címkék, és szoftver segítségével küldjük rá az alkatrészeket – az egész folyamatot pedig egy számítógépes program optimalizálja, hogy minimális hulladékkal tudjuk kivágni ezeket. Ebbe a csarnokba kerül még négy új robot hegesztő cella, ezekkel is sikerült továbblépni, hiszen így egy dolgozó két cellát is ki tud szolgálni. Ezt úgy értük el, hogy a korábbi hegesztési műveleteknél még manuálisan forgattuk a termékeket a cellákban, hogy a robot mindenhová hozzáférjen, most pedig már ezt a forgatási műveletet is tudjuk automatizálni. Az új csarnokba kerül két új festősor is, ez lehetővé teszi, hogy a termékeink festése teljes mértékben automatizálva legyen. Az emberi tényező gyakorlatilag csak annyi lesz benne, hogy az alkatrészeket erre a festősorra fel kell helyezni, illetve le kell szedni róla. Maguk a pályák is automatizáltak, és a festőrobotok is programozottan, optimális festékfelhasználás mellett fogják lefesteni a termékeket. A csarnokon belüli hosszabb távolságra történő anyagmozgatásokat pedig AGV-robotokkal szeretnénk megoldani, amelyek automatikusan mozgatják az anyagokat egyik helyről a másikra.

90 százalék tervezés

– Egy technológiai váltásnál a legfontosabb, hogy tervezett legyen, mégpedig nem csak az új gépek vásárlásánál, hanem a szervezet minden szintjén. Az új csarnok esetében magam azt tartom optimálisnak, ha az idő 90 százaléka tervezés és 10 százalék a tényleges megvalósítás. Fontos továbbá, hogy a tervezések a dolgozók bevonásával történjenek, hiszen nekik van közvetlen rálátásuk a folyamatokra, és rá tudják irányítani a figyelmet olyan szempontokra is, amire a felső vezetés esetleg nem gondol. Arról nem beszélve, hogy ha bevonjuk őket a tervezésbe, akkor el is köteleződnek a projekt mellett és nagyobb odaadással vesznek részt a megvalósításban is.
– Természetesen minden cégvezető, így én is azt várom az ilyen fejlesztésektől, hogy költséghatékonyabb lesz a cég és növekszik a termelékenység.

Kiváltják a monoton munkát

– Az Ipar 4.0-ás megoldásokkal olyan folyamatokat lehet automatizálni, amelyek csekély hozzáadott értékkel rendelkező feladatok, és amelyeket a mai munkavállalók már nem is szívesen végeznek. Ezeket az alacsony hozzáadott értékű, monoton munkákat lehet kiváltani automatizálással, ami azt is jelenti, hogy érdekesebb és értékesebb lesz a cég munkavállalói számára, és olyan munkahelyeket lehet létrehozni, amelyek érdeklődést válthatnak ki a tágabb munkaerőpiacon is.