Amellett, hogy keményen dolgozik a CO2-kibocsátás csökkentésén, az EU komoly erőfeszítéseket tesz a felmelegedésért felelős egyéb üvegházhatású gázok szabályozása terén is. Ilyenek például a metán, a fluortartalmú gázok (más néven F-gázok) és az ózonréteget lebontó anyagok. Ezek ugyan CO2-nál kisebb mennyiségben vannak jelen a légkörben, mégis jelentős hatást fejthetnek ki.

A képviselők a fluortartalmú üvegházhatású gázok és az ózonréteget lebontó anyagok kibocsátásának ambiciózus csökkentését szorgalmazzák. Támogatják a Bizottság javaslatait, mely szerint ösztönözni kell az alternatívák alkalmazását, vagy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek csökkentik ezek szivárgását és kibocsátását a gyártás vagy felhasználás során.

A 2023. március 30-i plenáris ülésen a Parlament elfogadta álláspontját a fluortartalmú gázok kibocsátásának csökkentéséről és az ózonréteget lebontó anyagokról, és készen áll a tárgyalások megkezdésére a tagállamokkal.

A fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

Mik azok a fluorozott gázok?

A fluortartalmú gázok mesterségesek, és megtalálhatók például hűtőszekrényekben, légkondicionálókban vagy hőszivattyúkban, aeroszolokban, oldószerekben, habosítószerekben. Az EU kibocsátásának körülbelül 2,5%-át teszik ki.

Annak ellenére, hogy az F-gázok kisebb mennyiségben találhatók a légkörben, mint a CO2, több napenergiát képesek megkötni. Az EU-nak csökkentenie kell a kibocsátásait, hogy elérje 2050-re kitűzött célját, azaz a nettó nulla kibocsátást.

Mivel nem károsítják a légkör ózonrétegét, az F-gázokat gyakran használják az ózonréteget lebontó anyagok helyettesítésére.

Mit tett eddig az EU?

Az F-gázokra a CO2-vel, a metánnal és a dinitrogén-oxiddal együtt vonatkozik a Párizsi Megállapodás, emellett az ózonréteget lebontó anyagokról szóló nemzetközi megállapodások hatálya alá is tartoznak.

Az F-gázok kibocsátásának szabályozására az EU elfogadta az F-gázokról szóló rendeletet és a MAC (Mobile Air Conditioning Systems) irányelvet. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség minden évben jelentést készít az EU-ban működő vállalatok által kibocsátott F-gázok előállításáról, behozataláról, exportjáról, megsemmisítéséről és alapanyagként való felhasználásáról.

Mit szeretne a Parlament?

Az F-gázok további csökkentése érdekében az EP-képviselők a következőket várják:

• A Bizottság által javasolt új követelmények megerősítése, amelyek megtiltják az F-gázokat tartalmazó termékek forgalomba hozatalát az egységes piacon
• A légkondicionálásban és hűtésben általánosan használt hidrofluor-szénhidrogének (HFC-k) kivonása az EU piacáról 2050-ig
• Szoros felügyelet annak biztosítása érdekében, hogy a hidrofluor-szénhidrogének fokozatos leállítása ne veszélyeztesse a RePowerEU hőszivattyúk alkalmazási céljait
• Fokozott végrehajtás az illegális kereskedelem és az előírások be nem tartásának megelőzése érdekében.

A Bizottság becslése szerint az F-gázokról szóló rendelet felülvizsgálata révén elérhető további kibocsátás-megtakarítás 2050-ig 310 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket tesz ki. Ez Spanyolország 2019. évi teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának felel meg.

Az ózonréteget lebontó gázok fokozatos megszüntetése

Mik azok az ózonréteget lebontó anyagok?

Az F-gázokhoz hasonlóan a készülékekben megtalálható, az ózonréteget lebontó anyagok szintén mesterséges vegyszerek. Amikor elérik a légkör felső rétegét, károsíthatják az ózonréteget, amely megvédi a Földet a veszélyes napsugárzástól.

Mit tett eddig az EU?

A környezetre gyakorolt hatásuk miatt az EU fokozatosan megszünteti az ózonréteget lebontó anyagokat az erről szóló 1989-es globális megállapodásnak, valamint az EU klímavédelmi céljainak való megfelelés érdekében.

Mit vár a Parlament?

Az ózonréteget lebontó anyagok kibocsátásának további csökkentése érdekében a képviselők támogatják a Bizottság javaslatát a jogszabály frissítésére vonatkozóan, beleértve az ilyen anyagok előállításának, felhasználásának vagy kereskedelmének betiltását (a szigorúan meghatározott esetek kivételével). Emellett hatékonyabb ellenőrzést, jobb végrehajtást és szigorúbb szankciókat várnak az illegális tevékenységek elkerülése érdekében.

A Bizottság szerint az ózonkárosító anyagokról szóló rendelet javasolt változtatásai további 180 millió tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő megtakarítást eredményezne 2050-ig. Ez Hollandia teljes 2019. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásának felel meg.

A metánkibocsátás csökkentése

Mi az a metán?

A metán természetesen előfordul a légkörben, de emberi tevékenységek, például a mezőgazdaság, az ipar és a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során is keletkezik. 2021-ben az EU kibocsátásának 12%-át tette ki.

Mit tesz az EU?

A Parlament 2021 októberében állásfoglalást fogadott el a metánkibocsátás csökkentését célzó stratégiáról szóló uniós javaslatról, amelyben arra szólította a Bizottságot, hogy az erőfeszítések megosztásáról szóló rendeleten keresztül határozzon meg kötelező érvényű metáncsökkentési célokat és intézkedéseket minden ágazat számára.

A Parlament a Tanáccsal folytatott tárgyalások előtt 2023 májusában szavazott az energiaszektor metánkibocsátásának csökkentésére vonatkozó álláspontjáról. A képviselők a következőket szeretnék:

• kötelező érvényű 2030-as csökkentési célok az EU metánkibocsátására vonatkozóan az összes érintett ágazatban. Ezeket 2025 végéig javasolják a nemzeti csökkentési célokkal együtt
• szigorúbb kötelezettségek a metánszivárgás észlelésére és javítására
• 2026-tól a szénből, gázból és olajból importált energia beszámítása
• 2025-ig betiltják a metán kiszellőztetését és fáklyázását a csaptelepekről, 2027-ig a szellőzőaknákról, valamint kötelezettség az elhagyott szénbányákra, és az inaktív olaj- és fosszilis gázkutakra vonatkozó csökkentési tervek kidolgozására (ez megköveteli e helyek megtalálását, lezárását és ellenőrzését).

 

Forrás: az Európai Parlament Sajtóközleménye, utolsó firssítés 2023. május 11.