Az átdolgozott szabályok a legszigorúbb biztonsági normákat juttatják érvényre, függetlenül attól, hogy egy terméket online vagy hagyományos módon értékesítenek.

• A digitális technológiák és az online értékesítés térnyerésével új biztonsági kockázatok jelentek meg, amelyekhez a szabályoknak is igazodniuk kell.
• Nagyobb védelemre szorulnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók, például a gyermekek és a fogyatékossággal élők.
• Eddig nem volt elég gyors és hatékony a veszélyes árucikkek eltávolítása és a termékek visszahívása.
• Becslések szerint a nem biztonságos termékek okozta, egyébként elkerülhető balesetek 11,5 milliárd euróba kerülnek évente.

Az európai parlamenti képviselők 569 szavazattal és 13 ellenszavazat mellett (tartózkodás nem volt) elfogadták a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek termékbiztonságára vonatkozó rendeletjavaslatot, amely a jelenleg hatályos általános termékbiztonsági irányelv átdolgozása. A felülvizsgálatot a digitalizáció és az online vásárlás hirtelen megugrása indokolta.

Hatékonyabb kockázatértékelés

A tervezett általános termékbiztonsági rendeletben olyan intézkedések is helyet kaptak, amelyek garantálják, hogy a biztonsági kockázatok felmérésekor a legkiszolgáltatottabb helyzetben levő fogyasztók (például a gyermekek) érdekei, nemi szempontok és kiberbiztonsági megfontolások is érvényre jussanak.

Piacfelügyelet és online üzletek

Az új rendelkezések további szabályok betartására kötelezik a gazdálkodókat (például a gyártókat, az importőröket és a forgalmazókat), kiterjesztik a piacfelügyeleti hatóságok hatásköreit, és egyértelmű kötelezettségeket vezetnek be az online piactereket üzemeltetők számára. Ez utóbbiaknak szorosan együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal a kockázatok mérsékléséhez. A hatóságok utasítására indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb két munkanapon belül el kell távolítaniuk a veszélyes termékeket kínálatukból, vagy le kell tiltaniuk azokhoz a hozzáférést.

Harmadik országokban gyártott termékek ezentúl kizárólag akkor hozhatók forgalomba az Európai Unión belül, ha azok biztonságosságáért egy Unióban bejegyzett gazdálkodó felelősséget vállal.

Hatékonyabb visszahívás

Módosul a termékek visszahívásának gyakorlata is. Jelenleg alacsony a használatból ténylegesen kivont termékek aránya: az uniós fogyasztóknak mintegy harmada a visszahívás ellenére tovább használja a veszélyes termékeket.

A visszahívásról közvetlenül az érintett fogyasztókat kell majd tájékoztatni, felajánlva nekik a javításnak, a cserének vagy a vételár visszatérítésének a lehetőségét. A fogyasztóknak joguk lesz panaszt tenni vagy kollektív keresetet indítani. A termékek biztonságára és a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információkat világos és közérthető módon kell a fogyasztók tudomására hozni. Korszerűbb lesz a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai uniós gyorsriasztási rendszere is (Safety Gate), hogy hatékonyabban lehessen azonosítani az ilyen árucikkeket, és a fogyatékossággal élők is könnyebben hozzáférhessenek az információkhoz.

A következő lépések

A rendeletjavaslatot a Tanácsnak is el kell fogadnia. Ezt követően jelenik majd meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követő 18 hónap elteltével kell alkalmazni.

Háttér

2021-ben a fogyasztók 73 százaléka vásárolt online (2014-ben még csak 50 százalékuk). 2020-ban pedig a vásárlók 21 százaléka rendelt az EU-n kívülről árukat (2014-ben 8 százalékuk). A Safety Gate biztonsági riasztórendszerről 2020-ban készült éves jelentés szerint az ott jelzett veszélyes termékek 26 százalékát online értékesítették, legalább 62 százalékuk pedig az EU-n és az EGT-n kívülről származott.

A várakozások szerint az új rendelkezéseknek köszönhetően már az első évben egymilliárd euróval több marad a fogyasztók pénztárcájában, tíz év alatt pedig közel 5,5 milliárd euró takarítható meg. Ha több veszélyes terméket sikerül kivonni a piacról és csökken a használatukból adódó, elkerülhető balesetek száma, kevesebb kár éri az uniós fogyasztókat (amelynek mértéke ma évente 11,5 milliárd euróra rúg), és a kapcsolódó egészségügyi kiadások is csökkennek (becslések szerint ezek összege ma eléri az évi 6,7 milliárd eurót).

Forrás: az Európai Parlament Sajtóközleménye, 2023. március 30.