Gazdasági évnyitót tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szombaton tartotta Gazdasági Évnyitóját. A rendezvényen Parragh László kamarai elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter után Orbán Viktor miniszterelnök tartott előadást, amelyben ele- mezte a magyar gazdaság állapotát, és beszélt azokról a csapdahelyzetekről is, amelyeket a következő tíz évben el kell kerülni. Szerinte 2030-ra elérhetjük az unió fejlettségének átlagát.

A koronavírus stabil fundamentumok mellett érte a magyar gazdaságot – mondta Parragh László az MKIK gazdasági évnyitóján. A kamara elnöke szerint a kormány cselekvőképes volt a válság alatt, ennek köszönhetően aktív szereplője is volt a gazdasági folyamatoknak.

Strukturális változások kezdődnek
A gazdasági újraindítási akcióterv szerin- te sikeres volt, amihez a kamara javaslatai is kellettek. Ilyen volt a munkahelyteremtő bértámogatás egyszerűsítése, az otthoni munkavégzés rugalmassá tétele, a garantált bérminimum és a minimálbér emelése, a kis- települési üzletek támogatása. Parragh László jelezte, szinte biztos, hogy strukturális változások kezdődnek a világban. A kérdés szerinte az, hogy ezekre a kihívásokra ki fog tényleges lehetőségként tekinteni. Hangsúlyozta, hogy muszáj az ellátási gondok enyhítésére figyelni, a függőségünket csökkenteni kell például az egészségügy terén is.

Satufékezni kellett
Az elmúlt egy hétben két meglepetés volt a gazdaságpolitika szempontjából, az egyik az infláció, a másik a gazdasági növekedés – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető emlékeztetett, hogy komoly kihívás érte a magyar gazdaságot 2020 tavaszán. Olyan satufékezés történt, ami mindenkit érintett – tette hozzá. A kormánynak több problémával kellett egyszerre foglalkoznia. Egyrészt kezelni kellett az ellátási problémákat, másrészről tartós gondok is jelentkeztek bizonyos ágazatokban, mint a turizmus vagy a sportágazat terén, amelyekre szintén megoldást kellett találni. Mint mondta, itt az államnak segítenie kellett a vállalatokat. Hangsúlyozta, hogy a gazdaság is a bizalomra épül. Ha nincs bizalom, akkor a bizalomhiány az együttműködési láncokat is megszakítja – fogalmazott a tárcavezető. Varga Mihály szerint 1990 óta nem volt ilyen magas a magyar beruházási ráta. Több mint 1900 milliárd forint értékű beruházást hajt végre mintegy 13 nagyobb vállalat Magyarországon. Ennek is köszönhető, hogy idén a gazdasági növekedés ismét 5 százalék fölött lesz.

V-alakú volt a kilábalás
A gazdaságban is fundamentális változásokat indítottunk el, a mai gazdaság nem ugyanaz, mint ami 2010-ben volt – szögezte le beszéde elején Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint a válságkezelés Ma- gyarországon sikeres volt, amit mutat, hogy 1976-ban volt utoljára ilyen magas gazdasági növekedés, miközben a beruházási ráta is az egyik legmagasabb az unióban. Mint mondta, a két év szaldója összességében 2,1 százalék, tehát a kilábalás gyors, erőteljes és V alakú volt. Utalt rá, hogy a jegybankelnök ezt a kilábalást nevezte korábban kanyarban előzésnek.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy külföldi tőke nélkül nem vagyunk versenyképesek, ahogy külföldi beruházások nélkül nincsenek új technológiák. Bár a külföldi cégek továbbra is versenyképesebbek, mint a magyarok, a dualitás csökken a kormányfő szerint. A hazai cégek versenyképessége így is még mindig a fele a külföldiekének. „A mi válaszunk, hogy digitalizáció és automatizáció. Ha ez nem történik meg, akkor ez a különbség nem fog eltűnni” – mondta a miniszterelnök, szerinte jelentős felzárkózási tartalék van még ezen a téren, amit valahogy mozgósítani kell. Bár óriási arányban növelték meg az exportra termelő cégek számát, viszont az exportárbevételnek csak 20 százalékát adják a magyar cégek. Az a célunk, hogy a hazai arány emelkedjen 30 százalékra – tette hozzá. 
Nyugaton nehéz labdába rúgniuk a magyar cégeknek, ahol van keresnivalójuk, az Kína és a Balkán. A kormányfő szerint a magyar cégek terjeszkedése elindult, hosszan sorolta a régióban jelenlévő magyar tulajdonú vállalatokat. Kifektetni, kifektetni, kifektetni – szorgalmazta a kormányfő.

Csapdahelyzetek
A kormányfő szerint a következő tíz évben öt csapdahelyzet fenyegeti a magyar gazdaságot, amelyekbe szerinte beleszaladhatunk, ha időben nem hozunk meg döntéseket. Az első ilyennek a magas külföldi tulajdon csapdáját nevezte, a másodiknak pedig azt, hogy az exportáló nagy- vállalatoknak domináns szerepük van, és nincs megfelelő mennyiségű és minőségű kis- és közép- vállalkozó az exportáló cégek között, a harmadik a negatív profitegyenleg csapdája, a negyedik a dualitásé, az ötödik pedig a vidék lemaradása. Adócsökkentés, beruházástámogatás, hitelezés ösztönzése, ezek kellenek a csapdahelyzetek elkerülésére – hangsúlyozta Orbán Viktor. Bár a pénzbőség kora véget ért, lesznek államilag támogatott hitelezési programok, jegyezte meg a kormányfő. Koncentráltabb és célzottabb beruházási és támogatási prog- ramokat szeretnének a jövőben.

Bér- és adóék
A kormányfő szerint a bért nem lehet akárhova emelni, ugyanis ha túlságosan emelik, akkor a vállalatok egész egyszerűen elbocsátanak. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a bérviszonyokat sose a kormány határozza meg, a szakszerveze- teknek és a munkaadóknak kell megegyezniük róla – mondta a kormányfő. A két- és több gyermekesek adóéke ma már jobb, mint az uniós átlag, a kormányfő szerint. De az átlagbér adóéke 41 százalék Magyarországon, ami magasabb az uniós átlagnál. „Van olyan csoport, ahol adóék ügyben be kell avatkoznunk, ezt a kormány és a kamara megállapodása is rögzíti” – mutatott rá a miniszterelnök.

2-3 százalék fölött
„Az a célunk, hogy a gazdasági növekedés minden évben haladja meg a 2-3 százalékot. Ha ezt a megállapodást betartjuk, akkor 2030-ra elérhetjük az unió fejlettségének átlagát” – mondta a beszéde végén Orbán Viktor.

Nemesi Pál Mercur Díjat kapott
A „Mercur Díjat”, vagyis a legrangosabb kamarai elismerést kapta Nemesi Pál, a Dél- alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa. A díjat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján adták át. Nemesi Pál 2008–2020 között, három cikluson keresztül töltötte be a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztét.

 Az előadásokat ezen az oldalon tekintheti meg teljes terjedelmükben.