Csury Ferenc, az óraszerkezetek mestere

A hagyományokat folytatva, megújult formában, a Somogyi-könyvtár helyismereti részlegén fellelt kincseken keresztül fonódik egybe múlt és jövő. Időutazásra invitálja az olvasót a Múltidézés a Somogyi-könyvtárral elnevezésű rovatunk, amely a helyi kereskedelem és kézművesség kulisszái mögé nyújt betekintést hónapról hónapra.
Hódmezővásárhelyen 1925. augusztus 20-án, délelőtt 10 órakor nyitotta meg Walkó Lajos kereskedelmi miniszter a mezőgazdasági, ipari, kertészeti és kulturális kiállítást, amelytől azt remélték, nagyobb lendületet kap az alföldi ipar. „…méltó feltünést keltettek a kiállitáson Csury Ferenc szegedi órás torony- és kastélyórás szerkezetei, amilyenek Magyarországon eddig nem készültek. Csury ugyanis specialista toronyórákban és ezért bízta rá a város tanácsa is a toronyórák karbantartását. Kiállított nagyított zsebóraszerkezetei pedig – amelyek iskolai célokat szolgálnak még a szakértőket is meglepték” – számolt be a Délmagyarország 1925. augusztus 22-ei lapszáma.
Az órásmester neve sokak emlékezetében a Dóm téri zenélő óra kapcsán él, amelyet 1935-ben készített. „A múlt év nyarán egy szegedi órásmester, Csury Ferenc ajánlotta fel, hogy elkészíti Klebelsberg álmát. 18 fából faragott szobor, egy-egy szobor 160 cm. Minden 12. és 6. óraütéskor ez a 18 figura kivonul az óraház hatalmas kapuján, és megkezdődik a játék. A figurák az egyetemi rektort, a négy dékánt és 12 diákot ábrázolnak. A sort végül a pedellus figurája – akkor egyedüli élő személy – zárja” – írta a Délmagyarország 1936. július 26-ai lapszáma a különleges és egyedülálló alkotásról.