Európa számos tehetséggel rendelkezik. A tehetségeket azonban gondozni kell, különösen azért, mert az EU jelentős demográfiai átalakuláson megy keresztül. Erre még nagyobb szükség van azokban a régiókban, ahol csökken a munkaerő és alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, valamint ahonnan nagy arányú a fiatalok elvándorlása.

Ha nem teszünk ellene, ez a folyamat új és egyre növekvő területi egyenlőtlenségekhez fog vezetni, mivel egyes régiók elöregednek és lemaradásba kerülnek a munkaerő létszáma és készségei tekintetében. Mindez megváltoztathatja Európa demográfiai környezetét, gyengítve az EU rezilienciáját és versenyképességét.

A tehetségfejlesztési csapda által fenyegetett régiók rezilienciájának és vonzerejének növelésén munkálkodni alapvető fontosságú feladat azon vállalásunk szempontjából, hogy az EU senkit és egyetlen helyet sem hagy hátra.

Ez az oka annak, hogy a Bizottság a mai napon elindítja a tehetségpotenciál-növelési mechanizmust. Ez a mechanizmus támogatni fogja a munkaképes korú népesség gyorsabb csökkenése által érintett uniós régiókat a demográfiai átmenet hatásainak kezeléséhez szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésében, megtartásában és vonzásában.

A mechanizmust „Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása” című mai közlemény mutatja be, és 2023-ban ez az első olyan kulcsfontosságú kezdeményezés, amely hozzájárul a készségek európai évéhez – amint azt a Bizottság javasolta –, amelynek célja, hogy új lendületet adjon az átképzésnek és a továbbképzésnek. A közlemény testre szabott, helyi alapú és többdimenziós megoldásokat kínál, beleértve a meglévő uniós alapok és kezdeményezések felhasználását a folyamatban lévő demográfiai átalakulás és az azzal járó hatások által leginkább érintett régiók támogatására, valamint az EU-n belüli új és növekvő területi egyenlőtlenségek kialakulásának megelőzésére.

A Bizottság ma a demográfiai változások hatásairól szóló 2023. évi jelentését is közzéteszi, amely aktualizálja a 2020. évi demográfiai jelentést. Ez a jelentés áttekinti a demográfiai tendenciákat és a közelmúltbeli fejlemények – például a brexit, a Covid19 vagy az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió – nyomán azonosított hatásokat. Kiemeli, hogy az EU jövőbeli gyarapodásának és jóllétének biztosítása érdekében alapvető fontosságú a demográfiai átmenetből eredő kihívások kezelése. E kihívások közé tartozik a népesség elöregedése és csökkenése, a munkaképes korú népesség csökkenése, valamint a növekvő területi egyenlőtlenségek, többek között a városok és a vidék között egyre növekvő szakadék. A jelentés azt vizsgálja, hogy a kialakult demográfiai minták felgyorsulnak-e vagy megszakadnak-e, és ha igen, miként, továbbá hogy mikor következnek be, átmeneti jellegűek-e vagy tartós hatást gyakorolnak-e a demográfiai változásokra.

A tehetségfejlesztés csapdája egyes uniós régiókban

Az uniós tagállamoknak a munkaképes korú népesség jelentős csökkenésével kell szembenézniük. E népesség 2015 és 2020 között 3,5 millió fővel zsugorodott, és 2050-re várhatóan további 35 millió fővel fog csökkenni.

16 tagállam 82 régióját (amelyek az EU népességének közel 30%-át teszik ki) súlyosan érinti a munkaképes korú népesség csökkenése, az egyetemi vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony aránya, illetve a 15–39 éves népességük elvándorlása. Ezek a régiók olyan sajátos strukturális kihívásokkal néznek szembe, mint a munkaerőpiac, az oktatás, a képzés és a felnőttoktatási rendszerek hatékonyságának hiánya, az innováció, a közigazgatás vagy a vállalkozásfejlesztés terén tapasztalható gyenge teljesítmény, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés alacsony szintje. E kihívások kezelése révén a régiók több képzett munkavállalót vonzhatnának. E régiók közül több már „tehetségfejlesztési csapdában” van, míg a többi régió a közeljövőben szembesül ennek a kockázatával. Ha nem kezeljük ezt a helyzetet, az EU hosszú távú jóléte kerül veszélybe.

Új uniós mechanizmus: a „tehetségpotenciál-növelési mechanizmus”

A Bizottság a következő nyolc pillér alapján fogja kidolgozni a tehetségpotenciál-növelési mechanizmust:

• 2023-ban új kísérleti projekt indul azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az ún. „tehetségfejlesztési csapdába” kerülő régióknak testre szabott és átfogó stratégiák kidolgozásához, megszilárdításához, továbbfejlesztéséhez és végrehajtásához, valamint a szakképzett munkaerő képzése, vonzása és megtartása szempontból releváns projektek feltérképezéséhez. Támogatásban a nyílt pályázati felhívás alapján kiválasztott kísérleti régiók részesülnek majd.
• 2023-ban indul „A demográfiai átmenethez intelligensen alkalmazkodó régiók” című új kezdeményezés azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a fiatalok nagy arányú elvándorlásától sújtott régióknak abban, hogy helyi stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre a demográfiai átalakuláshoz való alkalmazkodás érdekében, valamint testre szabott, helyi alapú szakpolitikákon keresztül beruházzanak a tehetségfejlesztésbe. A kedvezményezett régiókat nyílt pályázati felhívás alapján választják ki.
• A technikai támogatási eszköz (TSI) a 2023-as TSI-felhívás keretében kérésre támogatni fogja a tagállamokat a nemzeti és regionális szintű azon reformok során, amelyek elengedhetetlenek a munkaképes korú népesség zsugorodásának és a készségek hiányának kezeléséhez, valamint a helyi piaci igényekre való megfelelő reagáláshoz szükségesek.
• A kohéziós politikai programok és az interregionális innovációs beruházások ösztönözni fogják az innovációt és a magas szintű képzettséget igénylő munkahelyek teremtését, és ezáltal hozzájárulnak a tehetségek megtartására és vonzására irányuló lehetőségek javításához ezekben a régiókban.
• Az „Európai Városfejlesztési Kezdeményezés” keretében egy új, innovatív intézkedésekre irányuló felhívás kerül közzétételre a szakképzett munkavállalók fejlesztésével, megtartásával vagy vonzásával kapcsolatos kihívásokkal foglalkozó zsugorodó városok által irányított, helyi alapú megoldások tesztelésére.
• A tehetségek fejlesztését támogató uniós kezdeményezéseket egy külön erre a célra létrehozott weboldalon fogják ismertetni. Ez megkönnyíti az érdekelt régiók számára az olyan területekre vonatkozó uniós szakpolitikákkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, mint a kutatás és innováció, a képzés, az oktatás és a fiatalok mobilitása.
• Lehetőség lesz a tapasztalatok cseréjére és a bevált gyakorlatok terjesztésére: a régióknak lehetőségük nyílik arra, hogy tematikus és regionális munkacsoportokat hozzanak létre a konkrét szakmai vagy területi kihívások kezelésére.
• A regionális fejlesztésre és a migrációra vonatkozó, tényeken alapuló szakpolitikák támogatásához és megkönnyítéséhez szükséges elemzési tudásbázist tovább bővítik majd.

Tehetségek felszabadítása a meglévő uniós források és kezdeményezések révén

A közlemény azt is kiemeli, hogy a meglévő uniós eszközök és szakpolitikák – többek között az európai szemeszter irányítása révén – hogyan támogathatják a gazdaság élénkítését és a megfelelő készségek fejlesztését, ami szükséges ahhoz, hogy az érintett régiókba vonzzák a nagy potenciállal rendelkező tevékenységeket. Ilyen például az új európai innovációs menetrend és az általa meghirdetett, a deep tech tehetségekre irányuló kiemelt kezdeményezés, melynek konkrét célja a deep tech ágazatok tehetséghiányának kezelése, és amely valamennyi európai régióra kiterjed.

A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika miként segíti és fogja továbbra is támogatni ezeket a régiókat gazdaságuk diverzifikálásában, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításában, a közigazgatás hatékonyságának növelésében, valamint a regionális és helyi önkormányzatok célzott, helyi alapú stratégiák révén történő bevonásának biztosításában.

Végezetül pedig számos példát is bemutat olyan nemzeti és regionális kezdeményezésekre és bevált gyakorlatokra, amelyek helyi összefüggésben hatékonyan kezelik a strukturális kihívásokat, növelve a régiók vonzerejét a tehetségek számára. Az egymástól való tanulás elősegítése céljából a Bizottság továbbra is együttműködik a nemzeti hatóságokkal, feltérképezve az általuk azonosított legégetőbb demográfiai kihívásokat, valamint példákat gyűjtve a demográfiai változások hatásainak kezelését célzó szakpolitikákra és projektekre.

További lépések

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz e közlemény végrehajtásáról.

Háttér-információk

A demográfiai változások kezelése létfontosságú a méltányosabb és reziliensebb társadalom megteremtéséhez. Mivel a folyamatban lévő demográfiai átmenet különböző szakpolitikai területeket érint, a politikai döntéshozóknak összetett koordinációt kell folytatniuk, bevonva az összes érintett szereplőt uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. Bár az e kihívásokkal foglalkozó szakpolitikai eszközök többsége a tagállamok kezében marad, a Bizottság szakpolitikai javaslataiban figyelembe veszi a demográfiai változások következményeit és hatásait.

A Bizottság már elfogadta „A demográfiai változások hatása Európában 2020-ban” című jelentést, amely az idősödésről szóló zöld könyv és a 2040-ig megvalósítandó, az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőkép elfogadásával 2021-ben megnyitotta az utat további kezdeményezések előtt.

A tagállamokat a különböző területeken és ágazatokban végbemenő demográfiai változások kezelésében támogató legújabb uniós szintű kezdeményezések között szerepel az európai gondozási stratégia a megfizethető és magas színvonalú tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférésről szóló tanácsi ajánlással együtt, a koragyermekkori nevelés és gondozás, az EU átfogó gyermekjogi stratégiája és az európai gyermekgarancia, az ifjúsági foglalkoztatást támogató intézkedéscsomag, a foglalkoztatás hatékony aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlás, a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlás, a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó csomag és a közelmúltbeli javaslat, amelynek célja, hogy 2023-at a készségek európai évévé tegyék, valamint a mai napon elfogadott, „Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása” című közlemény.

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. január 17.