Szakképzési munkaszerződés

Az új szakképzési rendszerben a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképző intézményben vagy szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyen vehet részt.

Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy - a szakképző intézmény kivételével - más olyan gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba,

a) amelynél a szakirányú oktatás folytatásának feltételei biztosítottak,

b) amely a Kormány rendeletében meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,

c) amely a duális képzőhely által vállalt szakirányú oktatáshoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik és

d) minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.

A szakirányú oktatás folytatásának feltétele, hogy a duális képzőhely

A minőségirányítási rendszer a szakképző intézmény minőségirányítási rendszere alapján minőségpolitikából, átfogó önértékelésből és ezekre épülő beavatkozó, fejlesztési tevékenységekből áll.

 

Szakképzési munkaszerződés azzal a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető, aki a szakmára előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

A szakképzési munkaszerződés megkötésével a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.

A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat, illetve képzésben részt vevő személyeket az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani.

2020. szeptember 1-jétől a tanulmányaikat – 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyban – megkezdő tanulók már az új képzési rendszer szerinti oktatásban vesznek részt. Az ágazati alapoktatást követően, a sikeres ágazati alapvizsga után a tanulók szakirányú oktatása elsősorban – kamarai támogató tevékenység alapján – duális képzőhelyen folyhat. Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető.

A szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződéssel történő megvalósítását a jogszabály elvileg már 2020 szeptemberétől lehetővé teszi, finanszírozási háttere viszont csak 2021. január 1-jétől biztosított, hiszen a szakirányú oktatás – egyes speciális esetek kivételével – leghamarabb 2021 februárjában indulhat el azok számára, akik érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt.

Azok a tanulók, akik 9. évfolyamon 2020. szeptember 1-jén kezdik meg tanulmányaikat, először ágazati alapoktatásban vesznek részt, velük szakképzési munkaszerződés még nem köthető.

Erre első alkalommal szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévben, technikumban tanulók esetében a 2022/2023-as tanévtől lesz lehetőség. Azok az érettségivel rendelkező tanulók, akik kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt a képzésben a 2020/2021 tanév második félévétől (2021. február) már köthetnek szakképzési munkaszerződést.

A tanuló egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet, ahogy tanulószerződéssel is csak eggyel rendelhezhet(ett). A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.

Duális képzőhelyen, szakirányú oktatásban, szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén – eltérő rendelkezések hiányában – a tanuló oktatására a megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező, kijelölt személy gyakorolja az oktatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

 

A szakképzési munkaszerződésben meg kell határozni

 

A szakképzési munkaszerződés továbbá tartalmazza

        a duális képzőhely képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,

        a szakmai ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

        a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,

        nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a duális képzőhelynek jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés aláírásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt

A duális képzőhely feltölti a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe a szakképzési munkaszerződést.

A tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló esetében a napi 7 órát. A napi szakirányú oktatási időt arányosan csökkenteni kell, ha a szakirányú oktatás rendszeresen olyan helyszínen történik, ahol a duális képzőhellyel munkaviszonyban álló munkavállalókat olyan munkarendben foglalkoztatják, amely nyolcórásnál rövidebb műszakbeosztást ír elő.

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A tanuló számára legfeljebb kéthetes munkaidőkeretet lehet elrendelni. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.

A tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

Ha napi szakirányú oktatás idő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani, amelyet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére.

Azzal, hogy a tanuló szakképzési munkaszerződést kötött, – a kivételt jelentő munkanapoktól eltekintve – minden munkanapon szakirányú oktatáson vesz részt. A kivételnapok: a teljes egészében közismereti oktatással töltött munkanap, a szabadság és a keresőképtelenség időszakának munkanapjai, az Szkr-ben megfogalmazott azon munkanapok, amikor szakirányú oktatásra a duális képzőhelyen nem kerülhet sor. A fentiekből következik, hogy ha a tanuló a PTT-ben meghatározott óraszámot és a szabadságát is letöltötte, és még maradt a tanévből munkanap, akkor azt a duális képzőhelyen (vagy annak közreműködőjénél) kell töltenie. Felhívjuk azonban a figyelmeteket, hogy ez esetben is az Szkt.-ban meghatározottak szerint kell eljárni: „79. § (2) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatás keretében csak a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására kötelezhető (…)”

A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként munkabérre jogosult.

A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér legalább hatvan százaléka, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér összege. (Ez 2021. február 1-jétől a 100.440 és 167.400 Forint közötti összeget jelent.) A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit és az ágazati készségtanács által az adott szakmára vonatkozó javaslatában meghatározott mértéket.

A munkabért a tanuló fizetési számlájára utólag, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig történő átutalással kell teljesíteni. (Ahogy ezt a tanulószerződéses kifizetések esetén is kell(ett) tenni.)

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria). Az egyéb juttatást a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.

A tanuló a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek, a munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.

A járulékfizetési kötelezettséget 18,5 százalék mértékben kell teljesíteni. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést ebben az esetben nem kell alkalmazni. A duális képzőhelyet nem terheli a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.

  szakképzési munkaszerződés
Szocho. alapja és mértéke nincs
járulékalap ténylegesen kifizetett díjazás
járulék TB járulék 18,5%
SZJA nincs
Szhj nincs

A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A betegszabadság tekintetében a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A tanuló betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

Közreműködő igénybe vétele (korábbi teljesítési megbízott)

Az együttműködés további lehetősége, amikor a duális képzőhely a tanuló szakirányú oktatásához külső közreműködőt vesz igénybe. Ebben az esetben a munkáltatónál történő foglalkoztatása nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, arra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait kell alkalmazni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén lehetőség van oktatók igénybevételére, a munkavállaló munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő átmeneti foglalkoztatására.

Az átmeneti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A szakképzési munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót, azaz a tanulót vagy képzésben részt vevő személyt tájékoztatni kell.

A külső közreműködő a Ptk. 6:272. § szerinti megbízási szerződés alapján vállalja a tanulók oktatását. A közreműködő ezzel a tevékenységével az Áfa törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújt, így számla kiállítási kötelezettség terheli. A szakirányú oktatás teljesítése az Áfa törvény 85.§ (1) bekezdésének j) pontja alapján áfa mentes.
Abban az esetben, ha két duális képző (A és B) egymás felé kölcsönösen nyújt oktatási szolgáltatást (amit nevezhetünk barterügyletnek is, bár jogszabály ilyen ügyletet nem nevesít), mindkét fél számla kiállítására kötelezett, így A is számláz B felé, illetve B is számláz A felé. Az egymás felé fennálló követelést, illetve tartozást a Ptk. 6:49. § szerinti beszámítással (kompenzálással) tudják rendezni, ami azonos összegű követelés, illetve tartozás esetén nem jár pénzmozgással. A számlán a kiegyenlítés módját nem kötelező feltüntetni, de célszerű utalni arra, hogy a kompenzálási vagy beszámítási szerződés alapján az pénzügyi kiegyenlítést nem igényel.

 

A szakképzési munkaszerződés megszűnik

 

A szakképzési munkaszerződés megszüntethető

 

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a tanuló részére – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások mellett – igazolást állít ki a szakirányú oktatásban eltöltött időről és a megszerzett szakmai ismeretekről.

 

Saját munkavállaló részvétele a képzésben felnőttképzési jogviszony keretében

Ha a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál az által elkészített képzési program alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül.

Szkr. 248. § (1) és (2) bekezdéseiből – és a szerződési jog általános szabályaiból levezethetően –következik, hogy amennyiben a munkáltató (a duális képzőhely) és a munkavállaló (képzésben résztvevő személy) a hivatkozott rendelkezésben rögzített szabályoknak megfelelően az Szkt. szerinti szakképzési munkaszerződés meghatározott tartalmi elemeivel kiegészítve, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkaszerződés módosításával összefüggésben előírt alaki követelményeknek eleget téve módosítja a munkaszerződést, a szóban forgó munkaszerződés egyidejűleg szakképzési munkaszerződésnek is minősül, mivel a felek között mind az Mt. szerinti munkaszerződés, mind pedig az Szkt. szerinti szakképzési munkaszerződés - annak 83. § (1) bekezdése alapján – (Mt. szerinti) munkaviszonyt keletkeztet. Minderre tekintettel a szóban forgó módosítást követően a munkaszerződést úgy kell tekinteni, mintha szakképzési munkaszerződést kötöttek volna a felek, így a munkáltató mint duális képzőhely jogosult  - az Szkt. 107. § (4) bekezdése alapján -  bruttó (szakképzési hozzájárulási) kötelezettségének csökkentésére.

Ha a felek meghatározzák a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér mértékét is rögzíteniük kell, figyelemmel egyidejűleg az Mt. és az Szkt./Szkr. szabályaira is. A szakirányú oktatásra eső munkaidő után járó munkabér megállapításához az Szkr. 253. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók: kötelező legkisebb havi munkabér legalább hatvan százaléka, de legfeljebb a kötelező legkisebb havi munkabér összege. Tekintettel arra, hogy egyrészt az Szkr. 248. § (1) és (2) bekezdései szerinti munkaszerződés-módosítás előtt  – az Mt. hivatkozott alapján – a képzésben résztvevő személy munkabérének kötelezően el kellett érnie legalább a mindenkori minimálbér mértékét, másrészt pedig – a szóban forgó munkaszerződés-módosítással – nem keletkezik újabb munkaviszony, csupán a korábbi tartalma egészül ki a sajátos, szakképzésre vonatkozó tartalommal, a (korábbi) munkaköri feladatainak ellátása fejében járó munkabér és a szakirányú oktatásra eső munkaidő után járó munkabérének összegének (együttesen) legalább el kell érnie a minimálbért. Mindez azt is jelenti, hogy munkaköri feladatainak ellátására megállapított munkabér-elem önmagában lehet a minimálbérnél alacsonyabb, de az utóbbi tétellel együttesen már el kell érnie azt. A leírtak ezen utóbbi esetben is – noha a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó járulékfizetési szabályok csak a szakirányú oktatásra eső munkaidő után járó munkabérére alkalmazhatók - ösztönzőleg hatnak a munkáltatóknak saját munkavállalójuk szakirányú oktatásban történő képzésére.

Az Szkt. 84. § (4) bekezdése szerinti szabadsággal összefüggő rendelkezések a képzésben résztvevőnek az Mt.  szerinti eredeti munkaviszonyára irányadó általános szabályokhoz (lex generalis) képest különös szabálynak (lex specialis) minősülnek, így Szkr. 248. § (1) és (2) bekezdései szerinti munkaszerződés-módosítás következtében határozott időre szakképzési munkaszerződésnek is tekintendő munkaszerződés hatályának ezen időtartama alatt a képzésben résztvevő személyt tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg, nem pedig az, amennyi az Mt. vonatkozó főszabálya szerint járna. A kiadásukra vonatkozóan az Mt. általános szabályainak megfelelő alkalmazása mellett figyelembe kell venni az Szkt./Szkr. különös rendelkezéseit is.  A kiadott szabadságok alatti munkanapok elszámolhatók. Az Szkt. a szabadságot az Mt.-től eltérően kezeli. A szabadság az Mt. szerint alapszabadságból és pótszabadságból áll. De mivel az Szkt. szövegezése "szabadságot" tartalmaz, így az Szkt. rendelkezései kiváltják az alapszabadságot és a pótszabadságot is.

 

Tanulószerződés és szakképzési munkaszerződés esetében a 2108-as nyomtatványon nem kötelező feltüntetni a munkakört, a foglalkozás FEOR számát és a heti munkaórák számát.

A 2108 jelű, „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról” elnevezésű bevallás nyomtatványkitöltő-ellenőrző programja jelenleg sem a szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás (foglalkoztatás minősége kód: 120), sem a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló (foglalkoztatás minősége kód: 46) esetében nem várja el a munkakör, foglalkozás (FEOR szám) és a heti munkaórák számának kitöltését.

A munkaidő feltüntetésére nincs is lehetőség, tekintve, hogy annak tartama ezen esetekben nem értelmezhető.

A FEOR kód kitöltése nem kötelező. Abban az esetben, ha az adózó a FEOR kódot mégis fel kívánja tüntetni a bevallásban, az alábbiak szerint kell eljárni.

A FEOR-08 nómenklatúra alkalmas minden jövedelmet biztosító munkakör besorolására. A KSH honlapján ehhez több segédlet is rendelkezésre áll (http://www.ksh.hu/feor_menu ). Az egyértelműen nem besorolható esetekben azt a munkakörnek leginkább jellemző foglalkozáskódot kell jelölni, amely a természetes személy munkaidejének nagyobb részét kiteszi.

 

Az adókedvezmény meghatározása

2021. január 1-jétől a bruttó kötelezettség mind a hatályos és kifutó tanulószerződésekre, mind pedig az új szakképzési munkaszerződésekre vonatkozóan csökkenthető a fenntartói megállapodással rendelkező vagy együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és - a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével - az adóév munkanapjai számának szorzataként számított összegével.

2021. január 1-jével megszűnt annak a lehetősége, hogy a korábbi szakképzési törvény szerinti egyéb szervezetek (pl. helyi önkormányzatok, költségvetési szervek, kórházak, óvódák, bölcsödék, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány) maguk döntsék el, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettség alanyává kívánnak-e válni, azaz megszűnt a NAV-hoz történő bejelentkezés gyakorlata. Az új szakképzési törvény értelmében 2021. január 1-től ezen szervezetek szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, de szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség őket nem terheli. Így – amennyiben szakképzési munkaszerződéses, tanulószerződéses vagy hallgatói munkaszerződéses képzést folytatnak – azonnal visszaigénylő pozícióba kerülnek, és havonta visszaigényelhetik a normatívát. A hatályos szabályozás alapján a gazdálkodó szervezet fogalmába tartozó szervezetek esetében az Szkt. 105. § (2) bekezdése nem a szakképzési hozzájárulás alól, hanem csak a fizetési kötelezettség alól mentesíti a nevesített gazdálkodókat, azaz a bruttó kötelezettségük nulla. A korábbi egyéb szervezetek 2021. január 1-től „automatikusan” szhj-kötelezettek, de fizetési kötelezettségük nulla, így – amennyiben képzéssel foglalkoznak – azonnal visszaigénylő pozícióba kerülnek. Az adókedvezmény érvényesíthetősége pedig nem gazdálkodási formához kötődik, ezért nincs akadálya a gyakorlati képzéssel összefüggő kedvező szabályok alkalmazásának.

A szakmai vizsga napja is elszámolható, adókedvezmény érvényesíthető rá. Az Szkt. 107. § (2) bekezdése értelmében ugyanis csak a „szakképző intézményben teljesített oktatási napok” kivételek ez alól, a szakmai vizsga napja pedig természetesen nem számít oktatási napnak.

Fontos változás 2021.07.01., valamint 2021.09.01. napjától!!!!!

Amennyiben a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, akkor a normatíva az alapeset 50%-a lesz, míg ennek az összegnek sikerdíja csak 10%-a (alapeset 5%-a), ezt a 2021.07.01. napját követően megkötött szakképzési munkaszerződésekre kell alkalmazni. Ha valaki máshol fennálló foglalkoztatása mellett 2021.07.01. napját követően, de 2021.08.31. előtt lesz képzésben részt vevő a duális képzőhelynél, a munkabére a min.bér 60-100%-a, míg szeptembertől ennek a fele lesz, mert 2021.09.01. napján lép hatályba az erre vonatkozó jogszabály (Szkr. 253. § (4) bek.), míg 2021. szeptembert követően megkötöttnél már eleve csak a min.bér 30-50%-a lehet a duális képzőhelytől eltérő harmadik személynél fennálló foglalkoztatása mellett képzésben részt vevő esetében. 

"Saldo válasza: 2021. szeptemberétől lép hatályba az Szkt. azon rendelkezése, mely szerint, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben résztvevő személy szakirányú oktatását szakképzési munkaszerződés keretében nem a főállású munkáltatója, hanem egy harmadik személy végzi, a képzésben résztvevő személy munkabére, egyéb juttatásai és a duális képzőhely adócsökkentési lehetősége az Szkt. által főszabályként megállapított mértékek ötven százaléka lehet.

Kérdésként merült fel, hogyha a felnőttképzési jogviszonyban álló személy nem rendelkezik csak kizárólag szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonnyal, milyen mértékű munkabérre és egyéb juttatásra jogosult, továbbá, hogy a duális képzőhely milyen mértékű adócsökkentő tételt tud igénybe venni.

Amennyiben a felnőttképzési jogviszonyban álló, képzésben résztvevő személynek nincs munkaviszonya, és egy duális képzőhellyel szakképzési munkaszerződés köt a szakirányú oktatásra, nem valósul meg a „három szereplős” foglalkoztatás, ezáltal munkabérre, egyéb juttatásokra az általános szabály szerint válik jogosulttá, a képzőhely pedig csökkentés nélkül érvényesítheti az adócsökkentő tételt.

Természetesen arra is lehetőség van, hogy a képzésben résztvevő személlyel munkaszerződést kössenek, akár a tanult szakmának megfelelő betanulói munkakörre. Ebben az esetben a Szkr. 248.§ (2) bekezdése szerinti tartalommal kell a munkaszerződést megkötni, mely egyben szakképzési munkaszerződésnek is fog minősülni."

A KIVA adóalanyoknak is megnyílt a lehetőség az adókedvezményt érvényesíteni. Szkt. 107.§ (4) bek.: A szakképzésihozzájárulás-fizetésre kötelezett a bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezményt, továbbá az olyan duális képzőhely, aki alanya a szakképzési hozzájárulásnak, de szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a 105. § (2) bekezdése vagy más törvény rendelkezése alapján nem terheli, az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.

Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető a szakirányú oktatás időtartamára vagy évente egy alkalommal, legalább négy és legfeljebb tizenkettő hét egybefüggő időszakra.

 

Bővebb információkért, kérem látogasson el a https://dualis.mkik.hu/  weboldalra, valamint vegye figyelembe a Kapcsolódó dokumentumokat.