JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK

Tisztelt Partnereink!

A gazdasági-társadalmi környezet folyamatos változása miatt a szakképzést érintő jogszabályokról honlapunkon keresztül tájékoztatjuk Önöket.

Fontosabb változások a szakképzésben (2022.):

1. Az ösztöndíj és az egyszeri pályakezdési juttatással kapcsolatos változások

2022. január 1-jétől új számítási módszert kell alkalmazni mind a szakképzési ösztöndíjra, mind az egyszeri pályakezdési támogatásra. A változás lényege, hogy ezen összegek meghatározásának alapja már nem a minimálbér, hanem a szakirányú oktatás költségvetési törvényben megállapított önköltségének egy hónapra eső összege, azaz 1.200.000 Ft/12 = 100.000 Ft.
Bár az alap (bázis) lecsökkent a 2021. évi 167.400 forintról, a különböző esetekre konkrétan meghatározott százalékos értékek viszont úgy növekedtek, hogy kompenzálták az alap csökkenését és végeredményként sem a szakképzési ösztöndíj, sem pedig az egyszeri pályakezdési támogatás nem változott érdemben január elsejével. (Példa: a technikumban folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj havonkénti összege 2021-ben 8370 Ft volt, 2022. január 1-től 8000 Ft. Szakképző iskola esetében a két összeg 16740 Ft és 16000 Ft.)
[800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §]

2. A munkabérrel és az egyéb juttatásokkal kapcsolatos változások

a) Alapértékek
A munkabérrel és az egyéb juttatásokkal kapcsolatos változások lényege azonos a fentiekben említettekkel, azaz a minimálbér helyett a költségvetési törvényben meghatározott önköltséghez kötött. Ennek megfelelően a munkabér alsó és felső határa a költségvetési törvényben megállapított önköltség egyhavi mértékének 100%-a és 168%-a, azaz 100.000 Ft és 168.000 Ft. Az egyéb juttatások maximális összege az önköltség 168%-a, azaz 168.000 Ft lett. Összességében megállapítható, hogy érdemi összegszerű változás sem a munkabér, sem pedig az egyéb juttatások terén nem történt.
[800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §]

b) Arányos csökkentés
Amennyiben a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabért és az egyéb juttatásokat nem kell már 50%-ban csökkenteni. Ennek megfelelően a fenti esetben jelenleg az Szkt. 83. § (7) bekezdését kell figyelembe venni, azaz a munkabérre, egyéb juttatásra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.
[Szkt. 83. § (7) bekezdés, 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. § d) pont]

3. A szakképzési hozzájárulás kivezetése

A szakképzési hozzájárulás eredetileg 2022. júliusára tervezett kivezetését előre hozták 2022. január 1-jére. A kivezetéssel kapcsolatos szociális hozzájárulási adómódosítások a következők.

a) A szocho mértéke
A szocho mértéke 15,5%-ról 13%-ra csökken. Így a foglalkoztatót a 2021-ben terhelő 17%-os befizetés 13%-ra csökken.

b) A duális képzéshez kapcsolódó adócsökkentési lehetőségek
A duális képzéshez kapcsolódó korábbi szakképzésihozzájárulás-csökkentési lehetőségek megmaradnak, 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból vonhatók le. Ilyen csökkentési lehetőségek (normatívák) a következők: az arányosított önköltség (szakképző intézmény és szakiskolai tanuló, ill. személy) és hallgatók esetében az alapnormatíva alapján számított normatívák, a 20%-os sikerdíj, a harmadik személynél történő felnőttfoglalkoztatás esetén 50%-os elszámolás, EM)

c) A felsőoktatási szorzószámok
A felsőoktatási duális képzés keretében és a gyakorlatigényes alapképzési szakon hallgatói munkaszerződés alapján folyó képzések után is igénybe vehető továbbra is az adókedvezmény. Változás azonban, hogy a 2021. december 29-től megemelt felsőoktatási szorzókat 2022. január 1-jétől már nem az Szkr., hanem a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
[Szocho tv. 17/A. §, 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 19. §]

 

Fontosabb változások a szakképzésben (2021.):

  • 2021. január 1-jétől hatályba lépett a tanulószerződésre és a szakképzési munkaszerződésre, 2021. július 1. napjától pedig az együttműködési megállapodás alapján megvalósított szakirányú oktatás alapján elszámolható adókedvezmény új szabályai
  • 2021. június 10-től nem kell szochót fizetni a tanulószerződések után, szakképzési munkaszerződések eleve szochó mentesek voltak és maradtak
  • 2021. július 1-től lehetőség van évente egy alkalommal, legalább négy és legfeljebb tizenkettő hét egybefüggő időszakra szakképzési munkaszerződést kötni.
  • 2021. július 1-től megkötött szakképzési munkaszerződésnél az alapján elszámolható adókedvezmény klasszikus esetében kalkulált összegéhez képest annak csupán ötven százalékával csökkenthető, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy. 
  • 2021. július 1-től megkötött szakképzési munkaszerződések után sikerdíjra elszámolható adókedvezmény feltétele, hogy legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződéssel rendelkezzen. Továbbá aki 2021. július 1-től megkötött szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, akkor a nem saját munkavállalóját képző duális képzőhely esetében a normál (tanuló, saját munkavállaló) adókedvezmény 50%-ának a 10%-a a sikerdíj.
  • 2021. szeptember 1-től ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más munkáltatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tekintetében a 77. § (2) bekezdése nem alkalmazható [Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt bizonyos kivételekkel szakirányú oktatás nem szervezhető.], a 84. § (4) bekezdését [szabadság] és a 85. § (1) [munkabér] és (2) bekezdését [egyéb juttatás] pedig a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.

Fontosabb változások a szakképzésben (2020.):

  • 2019. évi LXXX. törvény: új szakképzési törvény lépett hatályba, egységes szerkezetben jelenik meg a szakképzési hozzájárulás elszámolása, számos újdonság, változás lesz
  • szakképzési munkaszerződés váltja a tanulószerződést felmenő rendszerben
  • megszűnik majd a szintvizsga, ágazati alapvizsga lesz helyette, valamennyi tanulónak, ill. képzésben résztvevő személynek kötelező lesz
  • szakképző intézményeknek 2 fő típusa lesz: az 5 vagy 6 éves, érettségire és szakmai vizsgára felkészítő technikum és a 3 éves, szakmára felkészítő szakképző iskola.
  • 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében a régi Szkt. és a Szakhoz. tv. 2019. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a tanuló tanulmányai befejezésére, a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel való részvételre, a szintvizsga és az érettségi vizsga megszervezésére és teljesítésére, valamint  a tanuló juttatásaira.

Fontosabb változások a szakképzésben (2018.):

  • Főtevékenységként gyakorlati képzőket, illetve az egyéni vállalkozókat, mikro-vagy kisvállalkozásokat érintő változások
  • Elvi lehetőség a tanuló-előszerződés és a szakgimnázium 11-12. évfolyamain köthető tanulószerződés megkötésére
  • Kibővül a tanulószerződés kötésére jogosultak egyéb szervek, szervezetek köre
  • Összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése évismétlés esetén
  • A gyakorlati oktatói képzés és vizsga
  • Ágazati készségtanácsok megalakulása
  • A finanszírozással kapcsolatos változások

Fontosabb változások a szakképzésben (2016.):

  • A HHH és SNI tanulóknak nem kell a felnőttoktatás munkarendjében kezdeni a képzést második szakma tanulása esetén.
  • A nyári gyakorlatra fizetendő juttatás pontosítása (A szakgimnázium kilencedik-tizenkettedik évfolyamain az összefüggő szakmai gyakorlat idejére a tanulót ez esetben is megilleti a pénzbeli juttatás.).
  • Az egyéb szervezetek forrásátvétele (A szakképző iskola a költségvetési támogatása terhére a tanuló költségeit – együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben – megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató  egyéb szervezet részére.).
  • 5%-os kiegészítő képzés  (a gyakorlati tananyagtartalmak szakképző iskolában történő elsajátítására kerülhet sor)
  • 12 fős korlátozás (a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató képzők egyidejűleg legfeljebb 12 tanulószerződéses tanulót fogadhatnak).

Fontosabb változások a szakképzésben (2015.):

  • A mesterképzéssel kapcsolatos változások (mestervizsga letételének követelménye alóli mentességek).
  • Második szakképesítés ingyenessége.
  • A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető tanulószerződés.
  • Átalakul a szakképzési intézményrendszer (Szakképzési Centrumok létrejötte).
  • Köznevelési Hídprogramok szakképzési ága = Szakképzési Hídprogram.
  • Egyéb szervezetek mint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek (Az Szt. lehetőséget biztosít arra, hogy az ún. egyéb szervezetek is köthessenek tanulószerződést).
  • Kibővült a csökkentő tételek köre (Beruházási, Oktatói, Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel).
  • Nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma.
  • 21. életévről 25. életévre került felemelésre a nappali rendszerű oktatás korhatára.

Kapcsolódó anyagok