Tűzön át látni

A Kézműipari Tagozat díját Szabóné Tóth Hilda tűzzománc- és üvegfestő kapta. 1996-tól alkot, munkássága a magyar táj szépségében gyökerezik. A festészet alapjait Svájcban tanulta, itthon tovább képezte magát, így megismerte az üvegfestést és a tűzzománctechnikát. Gazdag színvilága alkotásain harmonikusan tükröződik. „Tűzön át látni” – ez a mottója. 840°C fokon égetett rézlemezein a fény és a természet állandó mozgása érződik.

 

 

2001-ben hozta létre saját tűzzománcműhelyét a Bükkben, Dédestapolcsányban. Megvettek egy százéves parasztházat, amibe a falusi turizmus jegyében, kézműves-foglalkozásokat álmodott bele. Itt készült munkái nagy sikerrel szerepelnek hazai és külföldi kiállításokon. Munkáit Magyar Kézműves Remek címmel is elismerték.
Szabóné Tóth Hilda festeni is szokott, de a tűzzománcot tartja izgalmasabbnak. Hogy miért?

– Míg az olajnál ki tudom kavarni a színeket és felviszem a vászonra, látom hogy milyen lesz, a tűzzománcnál a réz és az üveg ötvözete a hő hatására változik, a többszöri égetéssel más és más tónusok jönnek elő. Ami ugyan tudatosan történik, de mindig nagy izgalom, hogy tényleg mi jön ki a tűzből. Van úgy, hogy csak színtelen, átlátszó kristályokat használok, a többszöri égetéssel azonban változik a réz színe, és így is érdekes tónusokat tudok elérni. Beszélgetésünk közben megle- pő dolgot tudtunk meg Szabóné Tóth Hildáról: nemcsak a kézműipari-iparművészeti dolgokhoz ért, nagyon gyakorlatias, prózai feladatokat is el tud látni. Az elmúlt pár évben elszegődött gépészmérnök fia 20-25 főt foglalkoztató vállalkozásába, ahol pénzügyeket intéz. Némi nosztalgiával említi, korábban volt olyan év, hogy akár tíz kiállításon, rendezvényen is megfordultak munkái. Mostanában ritkán, de azt
mondja figyeljünk, mert bármikor, bármelyik kiállításon feltűnhetnek képei. Ugyanis, ha ideje engedi, és az ihlet és izgalom is megjön, hozzálát a tűzzománc készítéséhez. Nem véletlen, hogy nemcsak Dédestapolcsányban, de idehaza, Szegeden is kéznél van a kemencéje.
Egyébként úgy látja, szélesedik az a réteg, amely nyitott a szépre, értékeli az igényes, népi iparművészeti alkotásokat.
– Közben persze az ízlés is változik, ahogy az építészetben is megjelentek a letisztult formák – magyarázza a Kézműves Díj idei kitüntetettje.

– Vonz a modern engem is, figyelem a trendeket, szeretem, ha van benne kihívás, de mindig legyen valami mondanivalója. Annak ellenére, hogy kiállításokon, kézművesvásárokon mostanában nem nagyon szerepelek, sokszor megkeresnek. Szerencsére mindig volt bennem annyi mar- ketingérzék, hogy a képek hátuljára felírtam a telefonszámomat is – így megtalálnak. Például azzal, hogy nászajándékba szeretnének valami szépet adni ismerősüknek, a témát is megjelölik. Míg ezeket a képeket bármilyen külsőbe lehet öltöztetni – paszpartut, keretet cserélni -, hogy odaillő legyen, ahová szánják, maga a tűzzománc örök, soha nem mattul, nem sötétedik. Konkrét megrendeléseknél meg is szoktam kérdezni, hogy hová kerül a kép, milyen környezetbe, milyen színvilágba szánják.
Szabóné Tóth Hilda tagja az Európai Borlovag- rendnek is – a nemzetközi avatóünnepségeken az általa készített tűzzománc címert kapják az új lovagok.