Ismét módosították a Fogyasztóvédelmi Törvényt, ami a kamara mellett működő Békéltető Testület munkáját is érinti. Egyes rendelkezései már most júliustól, a többiek 2024. január elsején lépnek életbe. Kiolvasható belőlük például, hogy a jövőben az online meghallgatásoké lesz a főszerep a békéltetésben, az eddigi vármegyei helyett pedig regionális Békéltető Testületek alakulnak. Dr. Horváth Károly, az egyelőre még vármegyei testület elnöke avatja be olvasóinkat a részletekbe.

 

200 ezer Ft-os határ

A törvény módosításának részletes indoklása azzal a jelentős változással kezdődik, hogy a békéltető testület akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 ezer Ft-ot (áfával).  Várhatóan meg fog nőni az ilyen határozatok száma – jegyezte meg az elnök. (Az alávetési nyilatkozat egyébként azt jelenti, hogy a vállalkozás előre kijelenti, hogy elfogadja a Békéltető Testület döntését, bármi legyen is az – meglehetősen ritka az ilyen esetek száma…)

Egyezséggel elkerülhető az eljárási költség

A Békéltető Testület eljáró tagja az ügy tisztázása után minden esetben arra tesz kísérletet, hogy egyezség jöjjön létre a felek között – emelte ki dr. Horváth Károly. Ha egyezséget sem tudnak létrehozni, és a teljes körű kötelezés jogszabályi alapja sincsen meg, részbeni kötelezésre is van lehetőség „túlnyomórészt” vagy „részben alapos” indoklással. Az elnök ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a bepanaszolt vállalkozásnak is az az érdeke, hogy egyezséggel végződjön a békéltetés, hiszen így neki sem kerül pénzbe az eljárás. A törvény alapján viszont a kötelezést tartalmazó határozat esetében az eljáró békéltetőnek döntést kell hoznia az eljárási költség viseléséről is, amelyet a kötelezett vállalkozás visel.

Meghallgatások az online térben

A módosítás egyik legjelentősebb eleme, hogy a békéltetés során elsődlegesen a személyes jelenlét nélküli, vagyis az online meghallgatás válik főszabállyá, amely a jogalkotó szerint mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozásoknak és a békéltető testületeknek is hatékonyabb eljárást tesz lehetővé. A fogyasztónak ugyanakkor ezután is lesz lehetősége személyes meghallgatást kérnie, hiszen lehet olyan élethelyzetben például, hogy nincsenek meg a technikai feltételei az elektronikus kapcsolatfelvételnek. A vállalkozások számára ez a lehetőség nem lesz biztosított, figyelemmel arra, hogy a cégek részére már jelenleg is kötelező az elektronikus kapcsolattartás.

Az elnök egy fontos tájékoztatási kötelességre is felhívta a figyelmet: A békéltetési ügyekben érintett vállalkozásoknak január elsejétől kötelező jelleggel visszajelzést kell adniuk a Békéltető Testületnek arról, hogy a határozatban illetve ajánlásban foglaltaknak eleget tettek-e. Jelenleg ez a visszacsatolás nincs meg, vagy esetleges. Érdemes az előírásokat komolyan venni már csak azért is, mert a Békéltető Testületnek kötelessége lesz a mulasztásokat jelezni a fogyasztóvédelmi hatóságnak. Amiből aztán könnyen bírság lehet.

Pályáznak és vizsgáznak a békéltetők

Magának a Békéltető Testület tagjai­ra vonatkozóan is vannak változások a törvénymódosításban. Ilyen például, hogy a testület elnökének és tagjainak békéltető testületi alapvizsgát kell tenniük. Nemcsak az új belépőknek, hanem mindenkinek, annak is, aki mögött esetleg több évtizedes bírói és békéltető testületi gyakorlat áll. Dr. Horváth Károly ebből nem csinál problémát, ismeri kollégáit, és mivel online vizsgáról van szó, szerinte nemcsak könnyen, de gyorsan is teljesíthető ez a feltétel.

Mivel a mostani békéltető testületek megbízatása idén lejár, a törvénymódosítás ide vonatkozó előírásai már július 1-jétől életbe lépnek, éppen azért, hogy a pályázati procedúra az év végéig lezajlódhasson, immáron a regionális átalakulás jegyében. Az eddigi vármegyei illetékesség helyett regionális Békéltető Tanácsok alakulnak országszerte. Az elnök elárulta, a hárommegyés Dél-Alföldön Szeged székhellyel. A békéltető testületi elnököt a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján választják ki. Az illetékes kamara a pályázatokat, azok előzetes értékelését követően, megküldi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, amely azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testületi elnököt a jelöltek közül az igazságügyi miniszter választja ki.

Az elnök kiválasztásával párhuzamosan kerül sor a békéltető testületi tagok kiválasztására is. Az új koncepció szerint a tagok egyharmadára a békéltető testület illetékességi területén bejegyzett, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület tehet javaslatot. A fennmaradó helyekre a békéltető testületi tagokat viszont az elnök kiválasztásához hasonló pályázati eljárás keretében bonyolítják le. A kiválasztást követően mind az elnököt, mind a tagokat az MKIK bízza meg vagy alkalmazza, a korábbiaktól eltérően nem három, hanem négy évre.

Idén már eddig 280 ügynél tartanak

A Csongrád-Csanád vármegyei Békéltető Testület az elmúlt évben 503 panaszos ügyet zárt le határozattal, amivel az ország legeredményesebb békéltetői közé tartozik. Mint az elnöktől megtudtuk, nyáron már 280 ügynél tartottak, vagyis év végére bizonyosan ismét félezer fölé megy ez a szám. A vármegyei Békéltető Testületnek most 20 tagja van, ami a régiós testületté válás után sem emelkedhet azonban 27 fölé, hiszen a törvény ennyiben maximálja a létszámot. Az elnök elmondása szerint mivel az online meghallgatások válnak az egyeztetések fő jellemzőjévé, rövidülhet az ügyek átfutási ideje. Ugyanakkor szeretnék, ha a testület tagjai közé Békés és Bács-Kiskun megyéből is lennének pályázók.

 

Szűkült fogyasztó fogalma

A békéltető eljárást  - fogyasztói minőségben - változatlanul a természetes személy veheti igénybe, amennyiben vitája keletkezik azzal kapcsolatosan, hogy árut (szolgáltatást ) vesz, rendel, használ. A törvénymódosítás hatályba lépését követően az eddigi szabályozástól eltérően, a kis és középvállalkozás (ideértve az egyéni vállalkozót is) már fogyasztóként nem veheti igénybe a békéltető eljárást. Esetükben amennyiben megoldatlan marad a vita az eladóval/szolgáltatóval, akkor más alternatív vitarendezési fórumot vagy a bírósági eljárást veheti igénybe. A törvénymódosítás tehát kivette a vállalkozásokat a békéltető testületi eljárás szempontjából értelmezett fogyasztó fogalmából, azzal az indoklással, hogy a gyakorlatban az ő jövedelemszerző illetve gazdasági tevékenységi körén kívül eső célokra vonatkozó dolgai, nem határolhatók el egyértelműen. Ugyanakkor a külön törvény szerinti civil szervezetek, egyházi jogi személyek, társasházak, lakásszövetkezetek továbbra is kezdeményezhetnek békéltető testületi eljárást.