Nagyra nőtt a Colibri - interjú Lovászi Tiborral

A nagykereskedelemmel foglalkozó Colibri 90 Kft. 33 éves története bővelkedik fordulatokban. A kitartásnak, a hitnek, az állandó célratartásnak köszönhetően az egyszemélyes vállalkozás mára egy dinamikusan fejlődő, már több mint 70 főt foglalkoztató családi vállalkozássá nőtte ki magát, amelyet az elmúlt évtizedben a vármegye Top 50 legnagyobb nettó árbevételű cégei között jegyeztek. Bizonyos élelmiszer-ipari termékek TEÁOR besorolása alapján az Agrárkamarai tagság köztelező a Colibri 90 Kft. számára, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarába önként léptek be.  

 

Az útkeresés évei után Lovászi Tibor 22 évesen, 1990. 12. 12-én váltotta ki vállalkozói igazolványát, rögtön export-importra is, hátha jó lesz egyszer majd valamire… Közben törvény született, ha egyéni vállalkozónak tevékenységi körében export-import szerepel, cégbejegyzést kell tennie, és fantázianevet is adhat majd vállalkozásának. Tibor bement a Somogyi-könyvtárba, kikölcsönözte a magyar értelmező kéziszótárt, végiglapozta, és minden felmerülő nevet ráírt egy-egy kis cetlire. A körülbelül negyven nevet tartalmazó sapkájából kihúzott egyet, amely a Colibri lett. „Mi annyi szárnycsapást teszünk nap mint nap, hogy a kereskedelem palettáján fenn tudjunk maradni, mint ez a kismadár a levegőben” – fűzte hozzá a névadás meséjéhez.

Megtelt a csomagtartó


„Amikor 35 évvel ezelőtt nejemmel, Erikával összeházasodtunk, szüleinktől ajándékba kaptunk egy régi családi vályogházat, amit szépen felújítottunk, eközben megszületett a lányunk is, majd közösen úgy döntöttünk, feláldozzuk ezt a házat, hogy legyen tőkénk a vállalkozásba. Ezután éveken keresztül hol az egyik, hol a másik szülőknél laktunk, vagy albérleteztünk. A ház árából vettünk egy autót, a megmaradt összegből pedig árukészletet finanszíroztunk. Éveken keresztül a grazi Metro áruházba jártam vásárolni, hetente többször is megfordultam, és az ott dolgozó alkalmazottak már annyira ismertek, hogy előre köszöntek. A személyautóm csomagtartójából kezdtem teríteni a kisebb boltokat.”


Tibor egyre nagyobb tételben vásárolt Grazban, és ekkor már más beszerzési forrásokat is keresett. 1993-ban a Petőfi Sándor sugárúton kibérelte első raktárát, amely 50 m2 alapterületű volt. Ezt azonban a dinamikusan növekvő forgalmú vállalkozás hamarosan kinőtte, egy éven belül, 1994-ben már a Moszkvai körúton nyitotta meg második, immáron 800 m2 alapterületű raktárát.  Ezen a helyen alakították ki vásárlóik részérére – talán országosan is egyedülállóan – árubemutató mintatermüket. Ekkorra már vonalkódos árunyilvántartó ügyviteli rendszerrel működtette cégét, és személyre szabott kiszolgálással várták a viszonteladó vásárlókat. A cégre jellemző színvilág, a neonzöld, fehér és sötétkék is ekkor jelent meg, alkalmazottaik száma pedig már 15 főre növekedett.  A Colibri 90-nek 1996-ra már valamennyi multinacionális gyártóval gyári szerződése volt, és gyakorlatilag a térség összes kiskereskedője a vásárlói közé tartozott, már ekkorra nettó egymilliárdos forgalmat bonyolítottak.

A nulláról kellett újrakezdeni


Aztán jött 1998, ahogy Lovászi Tibor emlegeti ezt az évet, a sötét középkor. „Az egyik legbizalmasabb munkatársam szúrt hátba, egy floppy lemezen a cég teljes adatbázisát átadta az egyik konkurens magyar társaságnak. Soha ne tudja meg senki, milyen érzés, amikor elindul a lavina, és már nem lehet megállítani! November végén jött el a pillanat, hogy meg kellett hoznom a döntést vállalkozásunk jövőjével kapcsolatban. Ennek az volt az oka, hogy évközben folyamatosan vesztettük el partnereinket, a METRO is megjelent, valamint a gyártói támogatás egyre csökkent, ezáltal év végére már jelentős veszteséget kellett elkönyvelnünk. Ezért úgy döntöttem, hogy rövid időn belül kiárusítom meglévő készleteinket, és bezárom a céget. Minden partnerünktől illően elköszöntem, személyesen, vagy levélben, és megköszöntem az éveken át tartó együttműködést, belénk vetett bizalmukat”.


Majd két hónap telt el, amikor Tibor rájött az „árulásra”, és arra az elhatározásra jutott, hogy édesapjával, anyósával, és az egyik, hozzá mindig hű kollégájával újra kezdi azt, amit nem rég befejezett. Mint minden sorsfordító döntés előtt, természetesen a feleségével most is megbeszélte mi legyen,? „Újrakezdjük!” – volt a döntés. 11 milliós kölcsönnel, és a Dorozsmai úton egy 20, később ugyan itt már 400 négyzetméteres ráktárban újra indították vállalkozásukat.

Jót s jól


„Mindig az visz előbbre bennünket, hogy vannak céljaink, hitünk, a megvalósításhoz koncepciónk és hozzá ambíciónk” – magyarázta Tibor a család rendíthetetlen mentalitását. „A gyerekeimnek is mindig azt tanítottam, ha csak a pénzért dolgozol, soha nem lesz elég pénzed, de ha vannak céljaid és azt alázattal, kitartással, szorgalommal meg akarod valósítani, értelmet adsz a munkádnak. És ha jól csinálsz valamit, az előbb-utóbb úgyis pénzzel fog járni. Az őszinteség, az egyenesség és az elkötelezettség a mi hajtóerőnk. Nem véletlenül választottuk szlogenünknek – Kölcsey szavait kölcsön véve –, hogy: Jót s jól mindenkor.”


„Azt mondják, nem érdemes tisztességesnek lenni, én mégis azt mondom, de igen, még ha sokszor rögösebb út is az egyenes. Talpra állni is azért sikerülhetett, mert partnereinknek egy része jól ismert bennünket, eleinte ugyan még kevesen, viszont ahogy teltek a hónapok, és hírünk ment, sorra jöttek vissza hozzánk vásárolni. És emellett mindig minden törvényi előírást, és szabályt betartottunk. Gazdasági tevékenységünkkel kapcsolatos eseményeinket, dokumentumainkat 2005 évtől kezdve napi szinten digitalizáljuk, így évekkel később is visszamenőleg, bármilyen eseményt elő tudunk keresni. Ez a mi védőpajzsunk, hogy SENKI ne kezdhessenek ki bennünket” – szögezte le határozottan Tibor.”

Újra szárnyakat növesztettek


Az újra felreppenő „kis” Colibri ismét nagy lendülettel kezdett szárnyalni, és 2005-ben új telephelyre költöztek a Vásárhelyi Pál utcában, ahol kibérelték a Sever és Társa Kft. 1200 négyzetméter alapterületű raktárát, majd 10 év múlva már annak négyszerese is kevés lett a megnövekvő forgalmuk miatt. Ma már a 4800 négyzetméteres raktárkapacitást szeretnék legalább 50%-kal megnövelni, két új magas raktárépülettel, és állványzattal terveznek, ami ráépülhet majd egy modern, automatizált, robotizált raktárra.  Mi történt közben?
A 2000-es évek végére már 18 országba exportáltak-importáltak, még Kínába is eljutottak. A 2008-as gazdasági válság idején ismerték fel, hogy az ismert nagy gyártók brandjeinek irányába tolódik el a vásárlói kereslet, így ennek megfelelően alakították beszerzéseiket. Mára már saját logisztikával, üzletkötői hálózattal, 13 darab új hőszigetelt, hűtőkkel felszerelt tehergépkocsival közel fél ország kis boltjait, közületeit, intézményeit, iskolai büféit és számos céget látnak el áruval. 2022-ben az összes rendelkezésre álló hitelkeretüket felhasználva, megháromszorozták raktári árukészletüket – bejött, a vásárlók honorálják a nagyobb ellátási biztonságot. Jelenleg több mint 5000 cikket tartanak kínálatukban – édesség, kávék, kozmetikumok, vegyi áru, élelmiszerek, noon-food termékek –, amit szeretnének hamarosan kibővíteni új termékkörrel.  


Idén a régi, 29 éve használt ügyviteli rendszert egy új, integrált vállalatirányítási rendszerre cserélték. Az ingatlanfejlesztések mellett a munkaerő-toborzás is folyamatos, ezáltal mára 72 főre emelkedett a személyi létszám, és további bővítést terveznek.


A Colibri 90 az elmúlt esztendőben több mint 12 milliárdos nettó forgalmat generált az akkori statisztikai 42 fős állományával, ezzel nemhogy a vármegyei Top 100-ba, de a Top 50-be is bekerült.


Őrfi Ferenc