Szállítási folyamatok, vámeljárások a harmadik országok vonatkozásában címmel szakmai napot tartott a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) és az Enterprise Europe Network dél-alföldi regionális irodája április 26-án, a kamara szegedi székházában. Az előadó szakemberek célkeresztjében a magyar export-import aktualitásai és tudnivalói álltak.

Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna, a CSMKIK titkára a bevezetőjében elmondta, fontos, hogy a vármegye gazdasági szereplői között kialakuljon egy párbeszéd, erősödjön a kapcsolat, hiszen így tudják egymást és a kölcsönös fejlődést elősegíteni, valamint a tapasztalataikat, jó gyakorlataikat megosztani. Ebben a kamara is szerepet vállal – egyebek mellett - az ilyen rendezvények szervezésével is.

A szakmai nap első előadója Őze Péter, a Maurer Gép Kft. értékesítési vezetője volt, aki a Független Államok Közösségének (FÁK) (Oroszország, Belarusz, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Moldova) utódállamaival kapcsolatosexport-import tapasztalatokat, gyakorlati tudnivalókat osztotta meg a résztvevőkkel. Cégük rozsdamentes élelmiszeripari gépeket, komplett gépsorokat tervez, gyárt és installál, és csaknem 70 országgal alakítottak már ki export-kapcsolatot. Export értékesítési rátájuk 90 százalék, amiből 25-30 a FÁK országokba irányul. Kiemelte, lélekszámát tekintve a FÁK-piac a fele az EU-piacnak – nagyjából 230 millió munkavállalót tesz ki. A termékekre vonatkozóan elmondható, hogy a magyar áruk presztízsértéke magasan jegyzett, és megbízható partnereknek találják a magyarokat a piacon – fogalmazott az értékesítési vezető. Hozzátette, bár bürokratikus piacról van szó, az export feltételek, a különféle tanúsítványok beszerzése (GOST, EAC) viszonylag könnyen teljesíthetők.

Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy jelentős eltérések vannak az EU és a FÁK-országok üzleti mentalitásában. Utóbbi piacon azt vallják, hogy „üzletet emberrel kötünk, nem céggel”. Számukra rendkívül fontos a személyes kapcsolat, ezért a szakkiállításokon való megjelenés nagyon hasznos lehet. A tárgyalások célja minden esetben a megállapodásra jutás, illetve egymás megismerése.

A tavaly kirobbanó orosz-ukrán háború, és az amiatt bevezetett szankciók jelentősen átformálták a piaci dinamikákat az első hónapokban, azonban az üzletben „nincs elhatárolódás”, ezt pedig a rendelkezésre álló adatok is alátámasztják – zárta Őze Péter.

Gulyás Edit, az amerikai tulajdonú, szállítmányozással foglalkozó UTC Overseas Logistics Kft. operációs vezetője az export-import piacok (USA, Kína, EU) eléréséről, a szállítási láncok (újra)tervezéséről tájékoztatta a vendégeket. Szó esett az import szállítási folyamatok sajátosságairól, így a „buktatókról”, a fuvardíj szintek mozgását befolyásoló tényezőkről, valamint bizonyos útvonalak előnyeiről és hátrányairól is.

A szakértő rávilágított, a magyarországi külkereskedelmi forgalom nagyjából 80 százaléka a távol-keleti importból származik, a magyarországi export külkereskedelmi mennyiség 70 százaléka pedig az Amerikai Egyesület Államokba megy. Mivel az ország – globális szinten – kisméretű, és nyersanyagokban szegény, így szinte minden export mögött van import.

Hangsúlyozta a biztosítás fontosságát is, hiszen a magyar piac költségérzékeny, ezért az importőrök, exportőrök számára nagy biztonságot adhat legalább a szállítmányuk, szállítási folyamatuk legértékesebb részére kötött szállítmánybiztosítás. „Addig nem gondolunk bele a biztosításba, amíg kár nincsen.” – fogalmazott az operációs vezető. Hozzátette, az exportőröknek az új piacra történő kilépést megelőzően érdemes részletesen tájékozódniuk, célszerű minél több külpiacra jutást támogató szervezettel konzultálni.

Mindezek mellett az előadás fókuszába kerültek még a speciális vámeljárások, a vámstátusz fenntartása, illetve a vámgarancia biztosításának módjai is, de az orosz-ukrán háború miatt bevezetett EU szankciókról is szó esett.

A prezentációk után a résztvevő vállalkozások képviselői feltehették kérdéseiket, amelyekre az előadók készségesen válaszoltak.