Hollandia gyémántja az összefogás

Az Enterprise Europe Network dél-alföldi regionális irodája és a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Holland Királyság budapesti Nagykövetségével közösen Holland Üzleti Fórumot szervezett november 10-én, Szegeden, a kamara székházában. Az esemény legfőbb célja a holland–magyar gazdasági kapcsolatok bővítése, illetve, a holland gazdasági, befektetési és jogi környezet és a holland emberi, üzleti mentalitás megismertetése volt. A Hollandiával kapcsolatos tájékoztatók mellett számos, a holland lehetőségek után érdeklődő Csongrád-Csanád megyei vállalkozás is bemutatkozott.
A házigazdák részéről Palotás Sándor, kamaránk kereskedelmi alelnöke köszöntötte az országos roadshowja keretében Szegedre látogató holland delegáció tagjait és a fórum valamennyi résztvevőjét. A vendégek nevében Désirée Bonis nagykövet asszony fejezte ki örömét, hogy itt lehetnek Szegeden, és már üdvözlő szavaiban is arról beszélt, hogy milyen befektetési lehetőségek várják a magyar vállalkozásokat Hollandiában. Mielőtt azonban belekezdett volna előadásába, egy rövid bemutatkozó filmet ajánlott a jelenlévők figyelmébe Hollandiáról. A filmkockák üzenete: Hollandia nyitott, inkluzív, találékony ország. Számos területet villantott fel a film az együttműködési lehetőségekre is, mint például az energia-megosztásban, a jövő mezőgazdaságának a kialakításában, az orvostudomány megreformálásában, vagy éppen a divat megváltoztatásában. Kérdés zárta a kisfilmet: Vajon készen állunk-e, hogy közösen oldjuk meg a globális kihívásokat?

A globális világért is felelősséget éreznek
A filmhez kapcsolódóan a nagykövet asszony leszögezte: Hollandia egy olyan ország, amely nem csak a lakosaival foglalkozik, hanem az egész globális világért felelősséget érez. Válaszokat és megoldásokat keres a klíma- és a gazdasági válságra, a magas inflációra, a növekvő energia- és élelmiszerárakra is. Az ország okos megoldásokat keres a fenntartható jövő érdekében, ez vonatkozik a közlekedésre is. A holland gazdaság nagyon befogadó a befektetők számára, a nagykövet asszony reményét fejezte ki, hogy a jelenlévők közül is ezt minél többen meg is fogják tapasztalni. Mint hallottuk, Hollandia jelenleg 17. a globális gazdasági listán. Európában a legversenyképesebb ország, de globális szinten is a negyedik. „Hollandia számára kiemelkedő az innováció támogatása, rendkívül intellektuális, jól képzett, sok nyelvet beszélő társadalom vagyunk, és ismert, hogy egyfajta nyitottság jellemzi a gondolkodásunkat” – sorolta tovább Hollandia nemzeti karakterjegyeit a nagykövet, aki az ország infrastruktúráját is magasan fejlettnek nevezte. Az ország egyébként nemzetközi összehasonlításban is a 4. helyen áll innováció tekintetében. A kormány, a kutatóintézetek, a vállalkozások együttműködnek, ami lehetővé teszi, hogy hosszú távra tervezzenek, mint például a „zöld hidrogén, mint energiaforrás” témakörében. A nagykövet asszony ajánlotta segítő közreműködésüket a holland kapcsolatok kiépítésében.

A körforgásos gazdaságban hisznek
Szabó Éva, a nagykövetség gazdasági és kereskedelemfejlesztési vezető tanácsadója számokat is mondott, a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladja a 9.5 milliárd eurót, ami holland mértékkel mérve is jelentős, és 700 körül van a holland hátterű vállalkozások száma Magyarországon. Köztük vannak nagy, ismert cégek, de kis- és közepes vállalkozások is szép számmal. A követségi gazdasági klaszter vezető témakörei: a mezőgazdaság, az élettudományok és egészségügy, a fenntartható mobilitás és okos logisztika, valamint a fenntarthatóság illetve a körkörös gazdaság. Nem túl hízelgő adat számunkra, hogy míg Hollandiában 26%-ban újrahasznosítanak mindent, Magyarországon mindössze 6,8%-ot. A körforgásos gazdaság jegyében, eleve úgy tervezik meg a termékeket, hogy szétszedhetők, az alkatrészek, a nyersanyagok kinyerhetők és újrahasznosíthatók legyenek benne. Már épületeket is úgy terveznek, hogy akár szétszedhetők, máshová áttehetők legyenek, s minden anyagot, amit felhasználtak hozzá, újra tudjanak hasznosítani. A budapesti nagykövetség egyébként a körforgásos gazdaságról 2018-ban létrehozott egy közös platformot az ipari és technológai minisztériummal, illetve a BCSDH-val (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért). Ez utóbbi honlapján lehet csatlakozni a platformhoz – ajánlotta vállalkozások figyelmébe.

Holland gyémánt
Koen van Ginneken, a nagykövetség mezőgazdasági attaséja a holland precíziós mezőgazdaságot emelte ki, itt látják a legtöbb lehetőséget az együttműködésre. A holland mezőgazdaság rendkívül sikeres abban, amit végez, de szembe néznek az olyan globális kihívásokkal is, mint klímaváltozás, vagy az ukrajnai helyzet, ami mindenkire hatással van. A szárazság problémát jelent náluk is, mint Magyarországon. Hollandiában a körforgásos gazdaságban hisznek, megpróbálják minimalizálni a felhasznált forrásokat, ami nemcsak a környezet számára hasznos, hanem a gazdasági fenntarthatóságnak is. Amire már a nagykövet asszony is utalt, az együttműködésnek, az összefogásnak különös értéke van Hollandiában, amit az attasé „holland gyémántnak” nevezett. Így hívják azt az egyeztetési mechanizmust, amikor adódik egy társadalmi szintű kihívás, megpróbálják a lehető legszélesebb körben összekötni azokat – állam, kutatóhelyek, civilszervezetek, szakmai szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok stb. –, akik közösen a legnagyobb valószínűséggel képesek a legjobb megoldást megtalálni a felmerülő problémákra.

Szakértelem a tagvállalatoknál
A húsz éve alakult Holland–Magyar Kereskedelmi Kamarát Rakos-Szegleti Beáta ügyvezető mutatott be. Az akkoriban már Magyarországon működő holland cégek hozták létre az egyesületi formában működő vegyes kamarát, mint üzleti kapcsolatépítő platformot. A tagok száma 75-80, az ügyvezetőség igyekszik számos tudásmegosztó és kapcsolatépítő programot szervezni számukra. Rendszeresen tartanak üzleti esteket is, ahol törekednek arra, hogy a vendégeket eleve úgy ültessék, hogy potenciális üzleti partnerek kerüljenek egy asztalhoz. A vegyes kamaránál gyakran jelentkeznek érdeklődők, akik Hollandiában szeretnének céget alapítani, vagy fordítva, holland befektetők érdeklődnek a magyarországi lehetőségek iránt – a tagvállalatok szakértelmét hívják ilyenkor segítségül.

Milyen hollandokkal együtt dolgozni?
Keresztúri Zsolt a DHB Group stratégiai innovációs tanácsadójának ugyan a cégalapítás, adózás és jogi környezet Hollandiában volt a témája, megkímélve a hallgatóságot a számoktól – amelyeket prezentációjában úgyis bárki megtalálhatott –, inkább arra mondott gyakorlati példákat, hogy milyen a hollandokkal együtt dolgozni. Tapasztalata van bőven, hiszen húsz éve dolgozik együtt velük, és családjával három évig kint is élt Hollandiában. Az alaphelyzet az, hogy a hollandok hosszú évek óta stabil gazdasági, politikai rendszerben élnek. Nagyon jó a nyelvi készségük, az üzleti életben teljesen elfogadott nyelv az angol. Jóval kisebb a bürokrácia, mint nálunk. Amin a jelen lévő magyar vállalkozások talán a legjobban meglepődtek, az előrejelezhetőség: Hollandiában évekkel előre meghatározzák, hogy öt év múlva milyen lesz az adórendszer. Így öt éve tudható az is, hogy 2023-tól 200 ezer euróig 19%, az a fölötti részre pedig 25,8% adót kell fizetni.
A költségekre is nagyon figyelnek a hollandok, spórolnak, mondják is magukról, hogy „mi vagyunk Európa skótjai”. És nagyon komolyan veszik azt, amit mondanak.

 

A DHB Group elektromobilitással is foglalkozik, innen hozta a példát az előadó: holland partnerük annyira komolyan veszi a fenntarthatóságot, hogy soha nem repülővel, hanem mindig vonattal jön Budapestre, és a szállodából képes háromnegyed órát is gyalogolni tárgyalópartneréhez, de nem ül autóba. Egy másik jellemzője a hollandoknak, hogy a minőséget komolyan veszik, üzleti partnereiknél is, érkezzenek bármelyik országból. És egy igen figyelemreméltó vallomás a végére: „Nagyon egyenes embereknek ismertem meg a hollandokat.” A DHB Group holland–magyar cégcsoport, van egy kockázati tőkealapjuk, foglalkoznak pályázatokkal, körforgásos gazdasággal, mobilitással, és magyar cégeket segítenek Hollandiába és fordítva.