Jelentős fejlesztéseket hajtanak végre Szegeden és környékén

Több olyan kormánydöntés is megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben, amely Szeged és térségének fejlesztéséről rendelkezik. Ezek visszaigazolják azokat a korábbi kormányzati jelzéseket, amelyek arra utalnak, hogy Magyarország harmadik legnépesebb, mintegy 160 ezer lakosú településével komoly tervei vannak a kabinetnek. A kormány először is arról határozott, hogy a Szeged közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti külterületeken ipari terület bővítését, valamint megvalósítandó beruházásokat is kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánít.

Kormányhatározat jelent meg továbbá a Szeged vármegyei jogú város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról szóló kormányhatározat módosításáról. Ebben összességében csaknem háromszáz külön helyrajzi számú földrészletet szerepeltetnek mint beruházási célterületet. Végül pedig a Szeged–Rendező–Röszke–országhatár vasútvonal rekonstrukciójához többmilliárdos pluszforrást rendelt a kormányzat. A kormányhatározatban a kabinet egyetért azzal, hogy a projekt feladataira központi költségvetési pénzt biztosítson annak érdekében, hogy a Budapest–Belgrád (BuBe) vasútvonal felújítása alatt is közlekedhessenek Szerbia és Magyarország között nemzetközi tehervonatok.

A kormány a kamattámogatott hiteleken nem változtat és a bankadót sem emeli meg

A kormány a kamattámogatott hiteleken nem változtat és a bankadót sem emeli meg - jelentette ki a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője a Fidesz és a KDNP kihelyezett esztergomi frakcióülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón. Kocsis Máté az MTI tudósítása szerint jelezte: minden ettől eltérő állítás magánvélemény, és a frakció is egyetértett vele, mert 2024-ben a hitelezés növekedését kellene elérni. Ehhez pedig szükség van kamattámogatott hitelekre és a bankokra is. A frakcióvezető közölte: a miniszterelnök szerdán a frakciók tagjai előtt tartott előadásában arról beszélt, hogy a költségvetési hiányt a kormány csökkenő pályán fogja tartani, és a kereskedelmi és iparkamarával, valamint a bankszövetséggel kötött megállapodást is be fogja tartani.

Nehéz helyzetben vannak a cégek, háttérbe szorul a fenntarthatóság kérdése

Nehéz helyzetben vannak a cégek, háttérbe szorul a fenntarthatóság kérdése. Az Európai Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját a hazai vállalatok közül egyre többen ismerik, de elsősorban nehézségként, nem pedig lehetőségként tekintenek rá. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt. A megkérdezett cégeknek elsősorban a beruházási kényszer, a csökkenő nyereségesség, illetve piacok elvesztése okoz a korábbiaknál nagyobb fejtörést. Nem ilyen erőteljesen, de némileg nő a dráguló beszerzések és alapanyagok, illetve a jogszabályoknak való megfelelés miatti aggodalom is.

Szeptemberben is gyengült az euróövezet gazdasági aktivitása

Szeptemberben valamelyest enyhült a teljesítmény romlásának mértéke az euróövezet gazdaságaiban a londoni S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató mérései szerint. Az előzetes adatok alapján az euróövezeti kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) szeptemberben 47,1 pontra emelkedett az augusztusi 34 hónapos mélyponttal felérő 46,7 pontról, és meghaladta a 46,5 pontos piaci várakozásokat. A szeptemberi kompozit, azaz a feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokat egyaránt magában foglaló BMI alapján tehát az euróövezetben a harmadik negyedév végén tovább romlott a gazdaság teljesítménye. A csökkenés elsősorban a feldolgozóipari teljesítmény meredek zsugorodására vezethető vissza, miközben a szolgáltatóiparban enyhült a csökkenés mértéke. Az üzleti hangulat tavaly november óta a legalacsonyabb szintre süllyedt.