Uniós megközelítés a gazdasági biztonság fokozására

Az Európai Bizottság és a főképviselő közzétette az európai gazdasági biztonsági stratégiáról szóló közös közleményt. E közös közlemény elsősorban arra összpontosít, hogy miként csökkenthetők a megnövekedett geopolitikai feszültségekkel és a felgyorsult technológiai átalakulással összefüggő gazdasági folyamatokból eredő kockázatok, mindeközben megőrizve a lehető legnagyobb mértékű gazdasági nyitottságot és dinamizmust.

A javasolt stratégia közös keretet hoz létre, amely a következők révén kívánja megteremteni a gazdasági biztonságot: az EU gazdasági bázisának és versenyképességének előmozdítása; a kockázatokkal szembeni védelem biztosítása; továbbá partnerségek kiépítése az országok lehető legszélesebb körével a közös problémák kezelése és a közös érdekek érvényesítése céljából. A gazdasági biztonsággal kapcsolatos intézkedések két fő vezérelve az arányosság és a célirányosság lesz.

A kockázatkezelés átfogóbb megközelítése

A bizonyos gazdasági kapcsolatok jelentette kockázatok gyorsan változnak a jelenlegi geopolitikai és technológiai környezetben, és e kockázatok egyre inkább összefonódnak a biztonsági aggályokkal. Ezért az EU-nak átfogó megközelítést kell kialakítania az európai gazdasági biztonságot fenyegető kockázatok közös azonosításáról, értékeléséről és kezeléséről.

A stratégia a következő négy területen javasolja a gazdasági biztonságot fenyegető kockázatok alapos értékelését:

  • az ellátási láncok rezilienciáját érintő kockázatok, ideértve az energiabiztonságot is;
  • a kritikus infrastruktúra fizikai és kiberbiztonságát érintő kockázatok;
  • a technológiabiztonsággal és a technológia kiszivárgásával kapcsolatos kockázatok;
  • a gazdasági függőségek fegyverként való felhasználásának vagy a gazdasági kényszerítésnek a kockázata.

A stratégia felvázolja e kockázatértékelés módszertanát. A kockázatértékelést a Bizottságnak és a tagállamoknak kell végrehajtaniuk, adott esetben a főképviselővel együttműködésben és a magánszektor részvételével, egy dinamikus és folyamatos eljárás keretében.

A stratégia azt is meghatározza, hogy miként csökkenthetők az azonosított kockázatok egy hármas megközelítést alkalmazva, nevezetesen a következők útján:

  • az EU versenyképességének javítása az egységes piac megerősítésére, az erőteljes és reziliens gazdaság támogatására, a készségekbe való beruházásra, valamint az EU kutatási, technológiai és ipari bázisának előmozdítására vonatkozóan;
  • az EU gazdasági biztonságának védelme számos meglévő szakpolitika és eszköz segítségével, valamint új szakpolitikák és eszközök mérlegelése az esetleges hiányosságok kezelése érdekében. Ez arányos és célirányos módon történne, korlátozva az európai és a globális gazdaságra gyakorolt negatív, nem szándékolt továbbgyűrűző hatásokat;
  • partnerség a partnerek lehető legszélesebb körével a gazdasági biztonság megerősítése érdekében, többek között a kereskedelmi megállapodások előmozdítása és véglegesítése, más partnerségek elmélyítése, a szabályokon alapuló nemzetközi gazdasági rend és a multilaterális intézmények – például a Kereskedelmi Világszervezet – megerősítése, valamint a Global Gateway keretében a fenntartható fejlődésbe való beruházás révén.

Következő lépések

A közlemény alapul fog szolgálni az uniós tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatandó stratégiai megbeszélésekhez, amelyek célja az Unió gazdasági biztonságának védelmére vonatkozó átfogó megközelítés kidolgozása. Az Európai Tanács a 2023. június 29–30-i ülésén fogja áttekinteni a stratégiát.

A közlemény a következő új intézkedéseket irányozza elő:

  • az EU gazdasági biztonságát érintő kockázatok értékelésére vonatkozó keret kidolgozása a tagállamokkal együtt; ez magában foglalja a gazdasági biztonság szempontjából kritikus technológiák jegyzékének összeállítását, valamint a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozása céljából az e technológiákat övező kockázatok értékelését;
  • strukturált párbeszéd folytatása a magánszektorral a gazdasági biztonság közös értelmezésének kialakítása érdekében, valamint a magánszektor ösztönzése arra, hogy a gazdasági biztonsággal kapcsolatos aggályok fényében végezzenek átvilágítást és kockázatkezelést;
  • az EU technológiai szuverenitásának és az uniós értékláncok rezilienciájának további támogatása, többek között a kritikus technológiák „Stratégiai Technológiák Európáért” platformon (STEP) történő fejlesztése révén;
  • a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet felülvizsgálata;
    a kettős felhasználású technológiák kutatás-fejlesztésének megfelelő és célzott támogatását biztosító lehetőségek feltárása;
  • a kettős felhasználású termékekről szóló uniós exportellenőrzési rendelet teljes körű végrehajtása, és javaslat kidolgozása a rendelet eredményességének és hatékonyságának biztosítására;
  • a tagállamokkal együtt annak vizsgálata, hogy milyen biztonsági kockázatok származhatnak a kifelé irányuló beruházásokból, és ennek alapján az év végéig kezdeményezésjavaslat benyújtása;
  • intézkedésjavaslatok a kutatásbiztonság javítására, biztosítva a meglévő eszközök szisztematikus és szigorú végrehajtását, valamint a fennmaradó hiányosságok azonosítását és kezelését;
  • a közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) eszközök célzott felhasználásában rejlő lehetőségek feltárása az EU gazdasági biztonságának fokozása érdekében, beleértve a hibrid és a kiberdiplomáciai eszköztárat, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kezelésére szolgáló eszköztárat (FIMI);
  • az EU egységes információelemzési kapacitásának (SIAC) utasítása arra, hogy kifejezetten foglalkozzon az EU gazdasági biztonságát fenyegető lehetséges veszélyek felderítésével;
  • annak biztosítása, hogy az EU gazdasági biztonságának védelme és előmozdítása teljes mértékben beépüljön az Európai Unió külső fellépéseibe, valamint a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozása.

Háttér-információk

Az EU megalakulása óta a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem elvei mentén formálódott, és élvezte annak előnyeit. Ugyanakkor a növekvő geopolitikai feszültségek, a kiélezett geostratégiai és geogazdasági verseny, valamint az olyan sokkhatások, mint a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja rávilágítottak arra, hogy bizonyos gazdasági függőségek kockázatokkal járnak. Az ilyen kockázatok – megfelelő kezelés hiányában – kihívások elé állíthatják társadalmaink és gazdaságaink működését, stratégiai érdekeinket és cselekvési képességünket. Egy átfogó stratégia – amely magában foglalja a belső és külső politikai fellépések összehangolását, valamint egy uniós és tagállami szintre egyaránt kiterjedő, koherens intézkedéscsomagot – elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU képes legyen felmérni és kezelni a kockázatokat, ugyanakkor megőrizze nyitottságát és nemzetközi szerepvállalását.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. június 20.

Szerző: Európai Bizottság - EEN - Hegedűs-Szabó Irén
2023.06.23.