Uniós javaslatok a kkv-k versenyképességének javításáért
Az Európai Bizottság egy sor kezdeményezést terjeszt elő az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) igényeinek kielégítésére a jelenlegi gazdasági környezetben. Az európai vállalkozások 99%-át kitevő kkv-k alapvető szerepet töltenek be Európa zöld és digitális átállásában, de az elmúlt évek számos válsága miatt továbbra is kiszámíthatatlansággal és volatilitással szembesülnek.
A kkv-k támogatásáról szóló, most előterjesztett közlemény olyan új intézkedéseket javasol, amelyek rövid távú támogatást nyújtanak, hosszú távon növelik a kkv-k versenyképességét, és az egységes piac egészét tekintve erősítik a méltányosságot az üzleti környezetben. Ezen intézkedések részeként a Bizottság új javaslatokat tesz közzé a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekről szóló rendeletre, illetve a kkv-kra vonatkozó, központi iroda szerinti adórendszer létrehozásáról szóló irányelvre vonatkozóan. Más kezdeményezések célja a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének további fokozása, az üzleti környezet javítása és a kkv-k közepes piaci tőkeértékű vállalatokká válásának támogatása, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák gazdasági potenciáljukat.
Különösen a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló új rendelet foglalkozik a fizetési késedelmek tisztességtelen gyakorlatával, amely negatívan befolyásolja a kkv-k pénzforgalmát, valamint az ellátási láncok versenyképességét és rezilienciáját. Az új szabályok hatályon kívül helyezik a késedelmes fizetésekről szóló 2011-es irányelvet, és egy rendelettel váltják fel. A javaslat szigorúbb, 30 napos maximális fizetési határidőt vezet be, megszünteti a kétértelműségeket, és orvosolja a jelenlegi irányelv joghézagait. A javasolt szöveg biztosítja a felhalmozott kamatok és kártérítési díjak automatikus megfizetését, és új végrehajtási és jogorvoslati intézkedéseket vezet be a vállalkozások rossz fizetőkkel szembeni védelme érdekében.
A kkv-kra vonatkozó, központi iroda szerinti adórendszer lehetővé teszi az állandó telephelyeken keresztül határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k számára, hogy egyetlen adóhatósággal – a központi irodájuk szerintivel – legyenek kapcsolatban ahelyett, hogy több adórendszernek kellene megfelelniük. Ez a javaslat növelni fogja az adórendszer kiszámíthatóságát és a méltányosságot, csökkenteni fogja a megfelelési költségeket és a piaci torzulásokat – amelyek mind befolyásolják az üzleti döntéseket –, miközben minimálisra csökkenti a kettős adóztatás és az adóügyi viták kockázatát. A megfelelési költségek várható csökkenése várhatóan mindenekelőtt a beruházásokat és a határokon átnyúló terjeszkedést fogja előmozdítani az EU-ban. A különböző tagállamokban működő kkv-k teljes mértékben ki tudják majd használni a letelepedés szabadságát és a tőke szabad mozgását anélkül, hogy szükségtelen adózási akadályok gátolnák őket.
Emellett a kkv-segélycsomagról szóló bizottsági közlemény számos nem jogalkotási intézkedést javasol a kkv-k támogatására és gazdasági potenciáljuk teljes körű kiaknázásának biztosítására:
Háttér-információk
Európa 24 millió kis- és középvállalkozása (kkv) teszi ki az EU-ban az összes vállalkozás 99%-át és a magánszektor munkahelyeinek kétharmadát. A kkv-központi szerepet játszanak Európa gazdasági és társadalmi szerkezetében, előmozdítják Európa zöld és digitális átállását, és támogatják hosszú távú jólétünket.
Az elmúlt évek válságsorozata – a Covid19, Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az energiaválság és az infláció emelkedése – aránytalanul nagy mértékben érintette a kkv-kat. A kkv-k továbbra is volatilitással és kiszámíthatatlansággal, ellátási korlátokkal, munkaerőhiánnyal és gyakran tisztességtelen versennyel és egyenlőtlen versenyfeltételekkel szembesülnek az Európában folytatott üzleti tevékenységeik során. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelmek akadályozzák a beruházásokat és a növekedést, és hozzájárulnak az üzleti környezettel összefüggő bizonytalansághoz és bizalmatlansághoz. A kkv-k teljesítményértékeléséről szóló legfrissebb jelentés rámutat, hogy az inflációval kiigazítva 2023-ban a kkv-k hozzáadott értéke az előrejelzések szerint még mindig 3,6%-kal a 2019. évi szint alatt marad (a nagyvállalatok esetében ez 1,8%), míg a foglalkoztatás mértéke a kkv-k körében épphogy csak elérte a válság előtti szintet.
Az uniós kkv-k erejének az egységes piacon és azon túl történő felszabadítása érdekében a Bizottság átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő a 2020-as célzott kkv-stratégia keretében. Ezen intézkedések többsége lezárult vagy folyamatban van. Emellett a kkv-k döntő szerepet játszanak az átállási pályák közös létrehozásában és végrehajtásában, amelyek célja a zöld és digitális átállás támogatása az ipari ökoszisztémákban. A kkv-barát rendelkezések valamennyi kulcsfontosságú uniós jogalkotási kezdeményezés részét képezik, míg az Enterprise Europe Network, a klaszteregyüttműködési platform és más partnerek további támogatási intézkedéseket vezetnek be a kkv-k számára.
Ami a finanszírozást illeti, a Bizottság arra számít, hogy a 2027-ig tartó különböző finanszírozási programjai keretében több mint 200 milliárd eurót bocsát a kkv-k rendelkezésére. Ez az uniós kohéziós alapok (65 milliárd euró) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (45,2 milliárd euró) keretében a kkv-kat támogató közvetlen és közvetett intézkedésekre szánt jelentős összegeket foglal magában, amelyek segítik őket abban, hogy ellenállóbbá, fenntarthatóbbá és digitálisabbá váljanak.
Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. szeptember 12.
