Újra felkerül a Nyugat-Balkán az EU térképére
Tizenöt évet kellett várni arra, hogy az EU külön csúcstalálkozót szervezzen a Nyugat-Balkán hat országának vezetőivel, ám egyesek egyenesen visszalépésnek tekintik azt, hogy a tagsági helyett az Unió részéről mindössze a térség európai perspektívájának újramegerősítésére futja majd csütörtökön Szófiában, ahonnan demonstratívan hiányozni fog a spanyol miniszterelnök.
Nem kis fejtörésébe került Donald Tusk európai tanácsi elnök csapatának és az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) egy olyan nyilatkozattervezetet szülni a csütörtöki szófiai EU-Nyugat-Balkán csúcsra, ami mind a 28 uniós tagállam és a hat érintett ország számára is elfogadható. Végül nem csak mindenki számára vállalható nyilatkozat született, de még egy kínos diplomáciai incidenst is sikerült elkerülni azzal, hogy egy kivételével valamennyi EU-tagállam a legmagasabb szinten képviselteti magát a szófiai eseményen.
Az egyedüli hiányzó Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök lesz, aki a koszovói elnök, Hasim Thaci jelenléte miatt kezdetben még országa távolmaradását is belengette. Ennek oka, hogy Madrid négy másik, Koszovó függetlenségének elismerését elutasító tagállammal (Romániával, Görögországgal, Szlovákiával és Ciprussal) egyetemben igyekszik elkerülni minden olyan jelzést, amit a szeparatista erők (a spanyolok esetében a katalánok) bátorításként értelmezhetnek.
Végül a spanyolok sem gördítettek akadályt a szófiai nyilatkozat elfogadása elé, amiben az EU28-ak amellett, hogy újfent megerősítik a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, egy sor kezdeményezéssel a gyakorlatban is szorosabbra kívánják fűzni az együttműködést az EU és a térség országai között, illetve a régión belül.
Cserébe a dokumentum nem firtatja külön a nyugat-balkáni régió EU-tagsági perspektíváját, így a kényes ügynek számító Koszovóét sem. Megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, hogy az európai perspektíva megerősítése visszalépés a 15 évvel ezelőtt a Szalonikiben rendezett, eddigi utolsó EU-Balkán csúcson elfogadott nyilatkozathoz képest, ami még konkrétan tagsági perspektívát lengetett be a térség előtt. „A 2003-as szaloniki csúcsra emlékeztetve az EU újra megerősíti a Nyugat-Balkán európai jövője melletti egyhangú támogatását” - olvasható a szófiai csúcson csütörtökön elfogadandó közleményben, aminek végleges tervezete a BruxInfo birtokába került.
Egy magas rangú EU-forrás kedden elismerte, hogy az EU az elmúlt években elfordította a szemét a még ma is feszültségekkel teli régiótól, lehetőséget adva az EU-val rivalizáló harmadik hatalmaknak (Kínának, Oroszországnak és Törökországnak), hogy kiterjesszék befolyásukat és alternatív orientációt kínáljanak a térség egyes országainak.
A szófiai csúcs elsődleges célja, hogy a lehetőség szerint hiteles módon visszaédesgesse magához a régiót. „Meggyőződésem, hogy az EU az egyetlen partner, amely ténylegesen törődik a teljes régió stabilitásával és lakóinak prosperáló jövőjével, éles kontrasztot mutatva azzal a megközelítéssel, ami egy geopolitikai sakkjátszma részének tekinti őket” - hangsúlyozta az uniós vezetőknek küldött meghívó levelében Donald Tusk.
A számok tükrében az EU még mindig messze az első számú gazdasági és kereskedelmi partnere a hat országnak (Szerbiának, Montenegrónak, Macedóniának, Albániának, Bosznia-Hercegovinának és Koszovónak), annak dacára, hogy különösen Kína fokozta beruházásait a térségben. 2016-os statisztikák szerint a Nyugat-Balkán kereskedelmének 73 százalékát az EU-val bonyolítja le és csak 5 százalék volt Kína, 4,8 százalék pedig Oroszország részesedése.
A 2007 és 2015 között a térségbe érkezett közvetlen külföldi tőkebefektetések 72 és fél százaléka az EU-ból származott, és csak 4,6 százaléka Oroszországból, 0,1 százaléka pedig Kínából (ez azóta növekvőben van), 2 százalék pedig Törökországból.
Közben a térség csigalassúságú közeledésének dacára is Montenegróval és Szerbiával folyamatban vannak a csatlakozási tárgyalások, és a júniusi Európai Tanács hivatott dönteni arról, hogy ugyanezt a lehetőséget Albánia és Macedónia is megkapja-e. Szófiában erről nem lesz döntés, ugyanakkor szerencsés esetben ebből az alkalomból bejelenthetik a görög-macedón névvita lezárását, ami több mint egy évtizede gátolja Szkopje csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését. Alekszisz Ciprasz, görög miniszterelnök és Zoran Zaev, macedón kormányfő Szófiában kétoldalú találkozót tartanak és ennek eredményéről utána tájékoztatják az összegyűlteket.
Uniós források szerint egy esetleges alku pozitív lökést adhat a bővítési folyamatnak is, és kedvező hátteret teremthet egy támogató júniusi döntéshez. A megállapodás elmaradása azonban fordított hatást is gyakorolhat.
Az EU szófiai program néven új kezdeményezést is indít, amelynek célja, hogy fizikailag, új infrastruktúrákon és az emberi kapcsolatokon keresztül is szorosabbra fűzze az együttműködést az EU és a térség, illetve annak országai között.
Ezért úgynevezett a Nyugat-Balkáni Beruházási Kereten belül, számottevőnek mondott uniós vissza nem térítendő támogatások hozzájárulásával különböző összekapcsolási projektekből álló új csomagot hirdetnek meg, ideértve az ún Kék és a Nist Pristinával összekötő Béke Autópályát is.
A beruházási csomag része az energiauniós projekt kiterjesztése a Nyugat-Balkánra, az energiaellátás diverzifikálásának és a megújuló energiák elterjedésének előmozdításával. Szófiában emlékeztetőt írnak például alá a szerb-bolgár gázösszekötőről, de része a csomagnak a határátkelők modernizálása és egy új nyugat-balkáni vasúti stratégia kidolgozása az uniós vasúti hálózatokhoz való kapcsolódás elősegítése céljából.
Digitális téren is megpróbálják jobban bekapcsolni a térséget az európai vérkeringésbe. A tervek között szerepel például a roaming hívások árának letörése, illetve megszüntetése az EU és a térség, illetve a régió országai között.
Forrás: BruxInfo - 2018. május 15.
