Úton egy klímasemleges és fenntartható EU felé
A világjárvány miatt lelassult az élet, és ennek egyik következményeként érezhetően csökkent a károsanyag-kibocsátás is. Azonban a gazdaság megszenvedte a megváltozott életmódunkat, ezért az Európai Parlament 2020. május 15-én elfogadott állásfoglalásában arra kérte az Európai Bizottságot, hogy álljon elő egy ambiciózus helyreállítási tervvel a koronavírus okozta gazdasági-szociális válság enyhítésére. Ennek középpontjában pedig a fenntartható Európa felé vezető zöld megállapodás álljon.
Válaszul az Európai Bizottság javaslatot tett egy, a jövő generációra fókuszáló, 750 milliárd eurós helyreállítási alapra és az átalakított hosszú távú költségvetésre (MFF). A tagállamoknak és a Parlamentnek is jóvá kell még hagynia a tervet, amely egy zöldebb, befogadó, digitális és fenntartható Európa megvalósítását tűzte ki célul. Egyik fontos eleme ezért a klímaváltozás elleni harc.
A Parlament 2019 novemberében éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett, és arra kérte a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérsékletemelkedést szolgálja és hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást.
Erre válaszul dolgozta ki a Bizottság az európai zöld megállapodást, amely kijelölte Európa számára a klímasemlegességig vezető utat 2050-re.
Európai zöld megállapodás: első lépések
A terv finanszírozása
Januárban az Európai Bizottság ismertette részletes javaslatát a zöld megállapodás finanszírozásáról. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.
A beruházási terv részeként a méltányos átállási mechanizmus keretében az EU várhatóan a munkavállalók átképzését, és a vállalkozásokat támogatja, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére. Május 20-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy új hiteleszközzel támogatná a zöld közberuházásokat, ezt még a Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A Parlament és a Tanács előzetes megállapodást kötött a költségvetés és a helyreállítási terv finanszírozására szolgáló új saját bevételi források bevezetéséről. Ezek magukban foglalnák az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének bevételeit és illetéket vetne ki egyes áruk behozatalára.
A zöld beruházások ösztönzése érdekében a Parlament elfogadta a gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatóságát meghatározó feltételrendszert 2020 júniusában. A képviselők novemberben azt kérték, hogy a fenntartható tevékenységek jussanak forrásokhoz az EU-ban.
A klímasemlegesség az uniós jogszabályokban
A 2050-re kitűzött célok eléréséhez a Bizottság 2020 márciusában nyújtotta be javaslatát a jogszabályi keretre. A Parlament támogatja az európai zöld megállapodást, de még ambiciózusabb lépéseket vár.
A Parlament 2020 októberében fogadta el álláspontját a klímatörvénnyel kapcsolatban. Ebben jóváhagyta a 2050-es célt és 2030-ra 60%-os kibocsátáscsökkentési célt az 1990-es szinthez képest, ami ambiciózusabb, mint a Bizottság eredeti javaslata (55%), és meghaladja a jelenlegi 40%-os időközi célt. Amint a Tanácsban a tagállamok kialakítják álláspontjukat a jogszabályról, a Parlament és a Tanács tárgyalásokat kezd a végleges szöveggel kapcsolatban, amelyet mindkét intézménynek jóvá kell hagynia.
Támogatás az európai iparnak és a kkv-knak
A Bizottság 2020 márciusában új iparstratégiát jelentett be a globálisan versenyképes zöld és digitális Európáért.
Novemberben a Parlament a javaslat felülvizsgálatát kérte, hogy tükrözze a világjárvány iparra gyakorolt hatását. A képviselők azt kérik, hogy az EU támogassa az ipart az első fellendülési szakaszban, majd az átalakításra és fejlesztésre koncentráljon egy második szakaszban.
Mivel az európai vállalkozások 99%-a kis- és középvállalkozás (kkv), amelyek az EU GDP-jének 50%-át adják, a Bizottság ezzel párhuzamosan javaslatot tett egy új kkv-stratégiára is, amely ösztönzi az innovációt, segíti az adminisztratív terhek csökkentését és a támogatásokhoz való hozzáférést.
A képviselők a decemberi plenáris ülésen szavaztak az eredeti kkv-stratégiával kapcsolatos álláspontjukról, és felkérték a Bizottságot, hogy frissítse azt a koronavírus-válság fényében.
Átállás a körforgásos gazdaságra
2020 márciusában a Bizottság a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet fogadott el, amely az európai zöld megállapodás egyik fő eleme. A fő céljai a fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban, a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, a hulladékkeletkezés csökkentése és nagyobb hangsúly fektetése azokra az ágazatokra, amelyek a legtöbb erőforrást használják fel, így az alábbi szektorokra koncentrál:
- elektronika és infokommunikációs technológiák
- akkumulátorok és járművek
- csomagolás
- műanyagok
- textiltermékek
- építőipar és épületek
- élelmiszerek
Fenntartható élelmiszertermelés
Az élelmiszeripar nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-a a mezőgazdaságból származik.
A „a termelőtől az asztalig”, a fenntartható élelmiszerellátásra vonatkozó uniós stratégia célja, hogy védje a környezetet, segítse a gazdákat, és biztosítsa, hogy egészséges élelmiszerek kerülnek az asztalunkra. A stratégia érinti az antibiotikum-rezisztencia és az ökológiai termékek kérdéseit is.
A biodiverzitás megőrzése
Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye a Földön. A Bizottság májusban ismertette új biodiverzitási stratégiáját, amely a 2030-ig tartó időszakra szól.
A következő 10 évben az EU főként a következő célkitűzésekre fókuszál:
- további védett területek kijelölése
- a méhek és más beporzó fajok csökkenésének megállítása
- 3 milliárd fa ültetése 2030-ig
- évi 20 milliárd euró elkülönítése a biológiai sokféleség megőrzésére.
Az Európai Parlament többször felszólalt a fenntartható erdőgazdálkodás mellett, mivel az erdők alapvető szerepet játszanak a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásában.
Forrás: az Európai Parlament hivatalos honlapja, 2021. április 1.
