Mark Zuckerberg az Európai Parlament meghallgatásán járt
Helyenként önkritikát gyakorolt, de igyekezett mindenkit megnyugtatni arról, hogy példátlan globális befolyásra szert tett cége képes tanulni a múlt hibáiból és maradéktalanul tiszteletben tartani a május 25-én hatályba lépő új európai adatvédelmi szabályokat az Európai Parlament szűk vezetőségével szervezett, de az interneten mindenki által követhető meghallgatásán Mark Zuckerberg, a Faceboook alapítója és első embere.
Több héttel kongresszusi meghallgatását követően kedden az Európai Parlament vezetősége előtt is megjelent és válaszolt a hangadó képviselők kérdéseire Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, aki a nem túl hosszú, nem egészen két órás párbeszéd alatt nyilvánvalóvá tette, egyáltalán nem mindegy cége számára, sikerül-e elnyernie, illetve megtartania az európai törvényhozók jóakaratát.
Elébe menve a várható kritikáknak, az első számú közösségi háló fő tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója bevezetőjében önkritikát gyakorolt és elnézést kért azokért a hibákért és hiányosságokért, amelyek elsősorban a Cambridge Analytica botránya kapcsán világszerte árnyékot vetettek az amerikai IT-óriás jóhírére és a legutóbbi amerikai elnökválasztás apropóján arra, hogy a Facebook valóban képes-e még ellenőrzése alatt tartani azt – a több parlamenti frakcióvezető által is meghivatkozott - „digitális szörnyeteget”, amit alkotott.
Miközben ismételten elnézést kért az FB működésében feltárt hibákért és az okozott károk miatt (a Cambridge Analytica például Facebook-látogatók százezreinek személyi adataival viszaélve befolyásolhatta megalapozott gyanúk szerint az amerikai elnökválasztás eredményét), a cégalapító meghallgatásán mindvégig azt bizonygatta, hogy mindez nem változtat minden idők legsikeresebb közösségi hálójának alapvetésén, ami az, hogy szót adjon mindenkinek és ilyen módon is hozájáruljon - szerinte – a demokrácia jobb működéséhez.
Mark Zuckerberg cserébe azt ígérte, hogy az FB számottevő erőforrásokat mozgósít annak érdekében, hogy hasonló mulasztások ne forduljanak elő a jövőben. Ennek érdekében még idén megduplázzák és 20 ezerre emelik azoknak a munkatársaknak a számát, akik az álhírek vagy a tiltott és nem megfelelő tartalmak kiszűréséért és törléséért lesznek felelősek. Úgy vélte, hogy ha eddig az FB alapvetően az őt használó közösség tagjaira bízta az anomáliák feltárását és bejelentését, akkor mostantól a vállalat proaktív módon maga fog elébe menni ennek.
Azt állította, hogy a végrehajtott beruházásoknak köszönhetően – amelyek szavai szerint negatívan fognak hatni a cég jövedelmezőségére is – az FB munkatársai az álhírek és elfogadhatatlan tartalmak 99 százalékát már kiszűrik és 10 percen belül eltávolítják még azelőtt, hogy arra az ügyfelei felhívnák a figyelmet. Zuckerberg szerint csak idén eddig már 580 millió álhírt töröltek.
A világ egyik legnagyobb cégbirodalmának vezére azt is elismerte, hogy a Facebook „túl lassú” volt a legutóbbi amerikai elnökválasztás befolyásolására tett orosz kísérlet felismerésében és ennek lereagálásában, mivel akkor még a hagyományos kíberkihívások elhárítására koncentrált. Azt állította, hogy azóta tanultak a hibából és a 2017-es francia elnökválasztás és a német parlamenti választás alkalmából már a helyi hatóságokkal együttműködve hatékonyan küzdöttek a hasonló befolyásolási kísérletek ellen. Megnyugtatta az aggódó európai képviselőket is, hogy az FB az egy év múlva esedékes EP-választásokon, miként más nemzeti választásokon is résen lesz, és fellép majd az ilyen kísérletekkel szemben.
A Zuckerberget faggató képviselők, az úgynevezett elnökök konferenciájának tagjai láthatóan tanulmányozták az FB-vezér néhány héttel ezelőtti amerikai kongresszusi meghallgatását és felkészülten, lényegre törően tették fel kérdéseiket. Manfred Weber (néppárti frakcióvezető) és több más kollégája is afelől érdeklődőtt, hogy vajon a Cambridge Analytica botrány csak a jéghegy csúcsa, vagy hasonló meglepetésekre kell felkészülni? A meghívott nem adott egyenes választ, de hangsúlyozta, hogy az egyébként 2014-ben kezdeményezett változtatásoknak köszönhetően ma már elképzelhetetlen lenne a felhasználók személyi adataival való olyan mértékű visszaélés, mint ami az adott esetben történt. Az esetleges régebbi ügyeket a cég szakértői még visszamenőleg vizsgálják, eddig kétszáz esetben bukkantak visszaélésekre, de továbbiak várhatók – célzott rá.
Több képviselőt is az érdekelt, hogy milyen garanciákat tud adni az FB arra, hogy a közösségi oldalt nem használók adatait ne szolgáltathassák ki és ne éljenek vissza velük? Erre Zuckerbergtől inkább csak általános választ kaptak, de a meghallgatás végén megállapodtak, hogy a vállalat a következő napokban írásban is válaszolni fog az EP-tagok konkrét kérdéseire.
A Facebook-vezér elismerést váltott ki az európai oldalon azzal a kijelentésével, hogy cége május 25-től globálisan alkalmazni fogja az aznap hatályba lépő új európai adatvédelmi szabályokat (GDPR), amelyek kulcsszavai az „ellenőrzés, az átláthatóság és az elszámoltathatóság”, és ami – az egyik képviselő szavaival élve – „lehetővé teszi minden európai állampolgár számára, hogy pontosan tudomása legyen arról, melyik cég, milyen személyes információkkal rendelkezik róla”.
Zuckerberg igyekezett bagatellizálni az EP tagjainak ahhoz fűződő aggályait, hogy cége monopolhelyzetbe került a digitális piacon és ebben a pozíciójában nem csak a gazdasági versenyt torzítja, hanem már a demokráciát is. „Nagyon kompetitív környezetben működünk. A bennünket is használók ezernyi más szolgáltatás közül is választhatnak. Ami pedig az üzleti vállalkozásokat illeti, az FB a globális hirdetési piac mindössze 6 százalékát fedi le” - közölte.
„Sohasem válogattunk és nem is fogunk aközött, hogy milyen politikai tartalmak megengedettek és melyek nem” - mutatott rá arra a vádra reagálva, hogy cége politikailag nem semleges.
Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetőjét kevéssé győzték meg a szavai. „Az elmúlt években már 15-ször kért nyilvánosan elnézést, idén már három alkalommal. Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán ura-e még a cégének, és a helyzetnek?” - mondta, hozzátéve, hogy ő ugyan a szabad verseny híve, de hasznosnak tartaná, ha az internetes tartalomszolgáltatások világát is törvényileg szabályoznák, akár a bankokat, és nem bíznának az önszabályozásban. Többen, így a szociáldemokrata és a néppárti frakció vezetői is hasonló szellemben nyilatkoztak.
„Aggodalommal tölt el az a szép új világ, amit Mr. Zuckerberg bemutatott nekünk” - szögezte le a liberálisok vezére.
Mark Zuckerberg szerint azonban nem az a jó kérdésfeltevés, hogy kell-e szabályozni a szektort vagy sem, hanem hogyan lehetne jól szabályozni. A maga részéről olyan szabályozást támogatna, ami nem köti gúzsba az innovációt és lehetőséget ad a jelenleg még egyetemen tanuló fiataloknak arra, hogy – miként nem is olyan régen ő – jó ötleteiket sikerre vihessék.
Az FB alapítója arról sem feledkezett meg, hogy a képviselők figyelmébe ajánlja, milyen fontos szerepet játszik úgymond a közösségi oldal a kis- és közepes méretű cégek növekedésében. Úgy vélekedett, hogy csak Európában 18 millió kkv használja nap mint nap a Facebook-ot arra, hogy eljusson a vásárlóihoz. Azt is hangsúlyozta, hogy az FB 10 ezer állást tart fenn jelenleg Európában, ahol 12 városban is fizikailag jelen van.
Zuckerberg végezetül azokat a gyanúsítgatásokat is félresöpörte, hogy cége nem adózna tisztességesen azokban az országokban, ahonnan a nyeresége származik.
Forrás: BruxInfo - 2018. május 22.
