Bizottsági igen a 880 milliárd forintos magyar programra

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 2,36 milliárd euró (körülbelül 880 milliárd forint) összegű magyar programot, amely a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervnek megfelelően a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítására irányul. A programot a Bizottság által 2023. március 9-én elfogadott ideiglenes válság- és átállási keret alapján hagyták jóvá, amelynek célja a zöld átállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban hozott intézkedések támogatása. Az új keret módosítja és részben meghosszabbítja a 2022. március 23-án elfogadott és 2022. július 20-án, illetve 2022. október 28-án már módosított ideiglenes válságkeretet, amely lehetővé tette, hogy a tagállamok a jelenlegi geopolitikai válság közepette támogassák gazdaságukat.

A magyar intézkedés

Magyarország az ideiglenes válság- és átmeneti keret alapján bejelentett a Bizottságnak egy 2,36 milliárd euró (körülbelül 880 milliárd forint) összegű magyar programot, amely a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítására irányul.

Ezen intézkedés keretében a támogatás öltheti: i. közvetlen támogatás; és/vagy ii. adókedvezmények formáját.

Az intézkedés kedvezményezettjei olyan vállalatok, amelyek a releváns berendezéseket, nevezetesen akkumulátorokat, napelemeket, szélturbinákat, hőszivattyúkat, elektrolizátorokat, szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra szolgáló berendezéseket és az ilyen berendezések közvetlen inputjaként kifejlesztett és elsődlegesen ilyen inputként felhasznált kulcsfontosságú alkatrészeket gyártják, illetve a gyártáshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagokat állítják elő.

A Bizottság megállapította, hogy a magyar program összhangban áll az ideiglenes válság- és átállási keretben meghatározott feltételekkel, mert a támogatás különösen i. ösztönözni fogja a klímasemleges gazdaságra való átálláshoz szükséges berendezések gyártását, és ii. 2025. december 31-ig nyújtható.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar támogatási program szükséges, megfelelő és arányos intézkedés, amely meggyorsítja a zöld gazdaságra való átállást, és hozzájárul olyan gazdasági tevékenységek fejlesztéséhez, amelyeknek – összhangban az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése c) pontjával, valamint az ideiglenes válság- és átállási keretben foglalt feltételekkel – jelentős szerepe van a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv megvalósításában.

A Bizottság ezért az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok szerint jóváhagyta a támogatási intézkedést.

Háttér-információk

A Bizottság 2023. március 9-én új ideiglenes válság- és átállási keretet fogadott el, hogy a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összhangban ösztönözze a támogatási intézkedéseket azokban az ágazatokban, amelyek kulcsfontosságúak a klímasemleges gazdaságra való átállás szempontjából. Az általános csoportmentességi rendelet módosítása – amelyet a Bizottság ugyanazon a napon hagyott jóvá – és az ideiglenes válság- és átállási keret együttesen hozzá fog járulni a tiszta technológiák európai előállításához szükséges beruházások és finanszírozás felgyorsításához. Ez megkönnyíti a tagállamok számára a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hatálya alá tartozó egyedi projektek megvalósítását is.

Az új keret részben módosítja és meghosszabbítja az állami támogatásokra vonatkozó, 2022. március 23-án elfogadott ideiglenes válságkeretet, így lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az állami támogatási szabályokban előirányzott rugalmassággal élve az Ukrajna elleni orosz háború következményei miatt támogassák gazdaságukat. Az ideiglenes válságkeret 2022. július 20-án módosult a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” elnevezésű csomag kiegészítése céljából és a REPowerEU terv célkitűzéseivel összhangban. Az ideiglenes válságkeretet 2022. október 28-án tovább módosították a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendelettel, valamint a szolidaritásnak a gázbeszerzések jobb koordinálása, megbízható ár-referenciaértékek és a határokon átnyúló gázkereskedelem révén történő fokozásáról szóló rendelettel összhangban.

Az ideiglenes válság- és átállási keret a tagállamok által nyújtható alábbi típusú támogatásokról rendelkezik:

Korlátozott összegű támogatás (bármilyen formában) a jelenlegi válság, illetve az azzal összefüggésben hozott szankciók és ellenszankciók által érintett vállalkozásoknak – a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazatban 250 ezer euró, illetve 300 ezer euró megnövelt összegig, az összes többi ágazatban pedig 2 millió euró összegig.
Állami garanciák és támogatott hitelek formájában nyújtott likviditási támogatás. Kivételes esetekben és szigorú biztosítékok mellett a tagállamok az energiaszolgáltatók kereskedési tevékenységeire 90%-os fedezetet meghaladó állami garanciákat biztosíthatnak, amennyiben azokat a központi szerződő felek vagy klíringtagok számára előre nem rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékként nyújtják.
A magas energiaárak ellentételezésére nyújtott támogatás. A bármilyen formában nyújtható támogatás részben kompenzálja majd a vállalkozásokat, különösen az intenzív energiafogyasztókat a gáz- és villamosenergia-árak rendkívüli emelkedése miatt felmerülő többletköltségekért. Az egyedi támogatás összege kiszámítható akár a múltbeli, akár a jelenlegi fogyasztás alapján, figyelembe véve, hogy fent kell tartani az energiafogyasztás csökkentésére és a gazdasági tevékenységek folytonosságának biztosítására irányuló piaci ösztönzőket. A tagállamok e támogatást rugalmasan nyújthatják – akár a különösen érintett energiaigényes ágazatok számára is –, a túlkompenzáció elkerülését és a szénlábnyom csökkentésének ösztönzését célzó biztosítékok mellett, amennyiben a támogatási összeg meghaladja az 50 millió eurót. A Bizottság felkérte a tagállamokat arra is, hogy fontolják meg a környezetvédelemmel vagy az energiaellátás biztonságával kapcsolatos megkülönböztetésmentes támogatási követelmények bevezetését. A magas energiaárakkal kapcsolatos támogatási lehetőségekről – többek között az egyedi támogatási összegek kiszámításának módszertanáról – további információk itt találhatók.
A megújuló energiaforrásokra való átállást felgyorsító intézkedések. A tagállamok gyorsan végrehajtható egyszerűsített pályázati eljárásokat indíthatnak valamennyi megújuló energiaforrás, pl. a megújuló hidrogén, a biogáz és a biometán, valamint a tárolás és a megújuló energiával – többek között hőszivattyúkon keresztül – történő fűtés terén megvalósítandó beruházások támogatására, biztosítékokat nyújtva egyúttal arra, hogy az egyenlő versenyfeltételek ne sérüljenek. A tagállamok ezáltal olyan programokat dolgozhatnak ki, amelyek egy bizonyos, a meglévő nemzeti energiaszerkezetre tekintettel támogatásra szoruló technológiára vonatkoznak. Egyszerűbb feltételek vonatkoznak a kis projektek és a kevésbé kiforrott – például a megújuló hidrogénen alapuló – technológiák támogatására: esetükben bizonyos biztosítékok megléte esetén versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül nyújtható támogatás.
Az ipari folyamatok dekarbonizációját elősegítő intézkedések. Az energiaellátás diverzifikációjának felgyorsítása érdekében a tagállamok támogathatják a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére irányuló beruházásokat, különösen a villamosítás, az energiahatékonyság növelése, valamint – bizonyos feltételek teljesítése esetén – a megújuló, villamos energiával előállított hidrogén használatára való átállás terén. Az intézkedések emellett több lehetőséget nyújtanak a hidrogénalapú üzemanyagokra átálló ipari folyamatok dekarbonizációjának támogatására. A tagállamok i. új, pályázati felhíváson alapuló programokat hozhatnak létre, illetve ii. pályázati felhívás nélkül közvetlenül támogathatnak projekteket, bizonyos korlátokhoz kötve a beruházásonkénti állami támogatás részarányát. A kis- és középvállalkozások, valamint a különösen energiahatékony megoldások számára külön kiegészítő bónuszt irányozhatnának elő. Pályázatok helyett egy újabb és egyszerűbb módszert vezettek be a maximális támogatási szint meghatározására.
A villamosenergia-kereslet csökkentését célzó intézkedések, összhangban a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendelettel.
A klímasemleges gazdaságra való átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban történő beruházások további felgyorsítását célzó intézkedések. E célból beruházási támogatás nyújtható a stratégiai fontosságú berendezések – nevezetesen az akkumulátorok, a napelemek, a szélturbinák, a hőszivattyúk, az elektrolizátorok, továbbá a szén-dioxid-leválasztáshoz, -hasznosításhoz és -tároláshoz szükséges eszközök – gyártásához, valamint a kulcsfontosságú összetevők előállításához és a kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok előállításához és újrafeldolgozásához. Konkrétabban, a tagállamok olyan egyszerű és hatékony programokat állíthatnak össze, amelyek a beruházási költségek bizonyos százalékára a beruházás helyszínétől és a kedvezményezett méretétől függő maximált támogatást nyújtanak, a kohéziós célkitűzések megfelelő figyelembevétele érdekében nagyobb mértékű támogatást biztosítva a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a hátrányos helyzetű régiókban található vállalkozások számára. Ezenfelül kivételes esetben – amennyiben fennáll annak a valós veszélye, hogy a beruházásokat Európán kívülre telepítik át – a tagállamok különböző biztosítékok mellett egyes vállalkozásoknak még nagyobb támogatást is nyújthatnak. A klímasemleges gazdaságra való átállás felgyorsítását célzó intézkedések támogatási lehetőségeiről további információk itt találhatók.

A szankciók hatálya alá tartozó, orosz ellenőrzés alatt álló jogalanyok ki vannak zárva ezen intézkedések hatálya alól.

A zöld átállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából különösen fontos intézkedések 2025. december 31-ig lesznek hatályban. Ez különösen a megújuló energiaforrások terjedésének felgyorsítását és az energiatárolást célzó intézkedésekre, az ipari folyamatok dekarbonizációját elősegítő intézkedésekre, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban történő beruházások további felgyorsítását célzó intézkedésekre vonatkozik.

Az ideiglenes válságkeret többi, gyorsabb válságkezelést célzó rendelkezése (korlátozott összegű támogatás, állami garanciák és támogatott hitel formájában nyújtott likviditási támogatás, a magas energiaárak ellentételezésére nyújtott támogatás, a villamosenergia-kereslet csökkentésének támogatására szolgáló intézkedések) 2023. december 31-ig alkalmazandó. A jogbiztonság érdekében a Bizottság egy későbbi időpontban értékelni fogja, hogy esetlegesen indokolt-e meghosszabbítani az ideiglenes válság- és átállási keret hatályát.

Az ideiglenes válság- és átállási keret kiegészíti a tagállamok széles körű lehetőségeit arra, hogy az állami támogatásokra vonatkozó hatályos uniós szabályokkal összhangban intézkedéseket dolgozzanak ki. Például az uniós támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy segítséget nyújtsanak a likviditási nehézségekkel küzdő és sürgős megmentési támogatásra szoruló vállalkozásoknak. Ezenfelül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi, hogy a tagállamok kártalanítsák a vállalkozásokat a jelenlegi válsághoz hasonló rendkívüli esemény által közvetlenül okozott kárért.

A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság az SA.107689 ügyszám alatt teszi majd közzé versenypolitikai honlapján, az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és a Hivatalos Lapban újonnan közzétett állami támogatási határozatok jegyzéke megtalálható a Competition Weekly e-News hírlevélben.

Az ideiglenes válság- és átállási keretről és más olyan intézkedésekről, amelyeket a Bizottság az Ukrajna elleni orosz háború gazdasági hatásainak kezelése, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállás elősegítése érdekében hozott, további információk itt találhatók.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. július 28.

EEN

Legutóbbiak