Egyértelmű és növekvő az uniós tagság támogatottsága, amely idén 68 %-os rekordmagasságot ért el
Az elmúlt 25 évben még soha ennyien (62 %) nem gondolták, hogy országuk uniós tagsága jó dolog.
A legutóbbi, az Unió minden tagországában az Európai Unióval kapcsolatos közvéleményt vizsgáló Eurobarométer-kutatás szerint Magyarországon a megkérdezettek 60 százaléka vélekedik így. Ez a tavalyi eredményekhez (50 %) képest is jelentős növekedést jelent, a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest pedig 100%-os a növekedés: akkor a magyar válaszadók 30%-a gondolkodott csak pozitívan az EU-tagságról.
A megkérdezettek 68 %-a szerint hasznosországa számára az EU-tagság - ez az adat 1983 óta a legmagasabb eredmény. Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (79 %) gondolják, hogy az országnak hasznos az uniós tagság. Ez az egy évvel korábbi felméréshez képest is növekedést mutat; akkor a megkérdezettek 72 százaléka gondolta pozitívnak hazánk EU-tagságát.
Majdnem az összes, EU-támogatottságot mérő adat szignifikánsan nőtt a 2016-os brit népszavazást követően, érzékeltetve a kontinens növekvő aggodalmát a Brexit hatásai miatt, valamint - a nehéz tárgyalások miatt - növelve az EU-tagság előnyeinek tudatosítását is. Az európai válaszadók 66%-a arra szavazna, hogy országa az EU tagja maradjon (többség minden tagállamban) és csak 17% gondolkodna el azon, hogy kilépjen (17% bizonytalan).
Az Eurobarométer adatok azt mutatják, hogy nő az elégedettség az európaiak körében az EU demokratikus szerepével kapcsolatban, itt 3 százalékpontos növekedés figyelhető meg a legutóbbi, áprilisi kutatáshoz képest. A megkérdezettek 48 % érzi úgy, hogy szava számít az EU-ban, bár ez utóbbi adat számos országban csökken.
A 2018-as Parleméter-felmérés azonban nem csak jó adatokkal szolgál. Az EU támogatottságának általánosan szignifikáns növekedése dacára, a válaszadók fele nem elégedett az EU képviselte irányokkal, és hasonló az érték a saját országára vonatkozóan is. A közvélemény álláspontja stabilnak tűnik az EU szerepét illetően: 48% szeretné, ha az EU szerepe növekedne, míg 27% kevesebb szerepet szánna neki.
Ami az Európai Parlamentről (EP) alkotott képet illeti, a megkérdezettek egyharmadának (32 %) pozitív, egyötödének (21 %) negatív, a relatív többségnek pedig semleges (43 %) képe van az intézményről.
Növekvő figyelem kíséri a jövő évi európai parlamenti választásokat is. Átlagban a válaszadók 41 %-a helyesen tudta a választások időpontját (2019. május) - ez 9 százalékpontos emelkedés a 6 hónappal korábbi, és 7 százalékpontos növekedés a 2013. júniusi adathoz képest. Magyarország a jó választ adók közül első helyen végzett, kiemelkedve a tagországok közül: a nálunk megkérdezettek 75 %-a tudta az választások időpontját. Ez jóval magasabb átlag a 2014-es európai parlamenti választásokat 6 hónappal megelőző felméréshez képest, amikor a magyar válaszadók 40 százaléka tudta, mikor tartják a választásokat.
Az európai polgárok 51 %-át érdeklik az európai választások. Kampány-prioritásaik az elmúlt hat hónapban alakultak ki, ez alapján a bevándorlás a legfontosabb téma a polgárok számára (50%), ezt követi a gazdaság (47%), majd a fiatalok munkanélkülisége, míg a terrorizmus elleni harc a negyedik helyre esett vissza (44 %).
A kutatás eredményeire reflektálva Antonio Tajani, az EP elnöke elmondta: “Az Egyesült Királyság kilépési feltételeinek részletei most véglegesednek. Ebben az időszakban ezek az adatok rávilágítanak: a kontinensen növekszik a megbecsülés az EU-tagság által biztosított előnyök iránt. Még sok a feladatunk. Csakis további, uniós szintű együttműködéssel és összetartással lehet az európai emberek gondjaira, kérdéseire választ adni.”
Guy Verhofstadt, az EP Brexit-koordinátora szerint: "A tény, hogy a megkérdezett brit állampolgárok 50%-a az EU-ban maradna szembetűnővé teszi a mély törésvonalat, melyet a Brexit-döntés hozott létre. És azt is, hogy fenntartható és szoros jövőbeni kapcsolatot kell kialakítanunk egy széleskörű és mélyreható szövetségi szerződés formájában. Bár minden eshetőségre fel kell készülnünk, úgy tűnik, kicsi a támogatottsága akár Nagy-Britanniában, akár a EU-ban az ún.’kemény Brexitnek’, vagy a költséges megállapodás nélküli kilépésnek. remélem, hogy a tárgyalások kimenete végső soron ezt fogja tükrözni.”
Forrás: Európai Parlament - Sajtószoba 2018.10.18.
