Aláírták az EU-Japán szabadkereskedelmi megállapodást
EU-Japán Stratégiai Partnerségi Megállapodást, valamint Gazdasági Partnerségi Egyezményt írt alá kedden Tókióban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Sinzó Abe japán miniszterelnökkel. Ezzel egy időben, Vera Jourová, igazságügyi, jogérvényesítési és fogyasztóvédelmi EU-biztos lezárta egy EU-japán adatvédelmi megállapodás tárgyalásait is.
A gazdasági megállapodást Donald Tusk utóbb a kétoldalú kereskedelmi megállapodások történetének legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményeként méltatta. Hasonlóképpen, az Európai Bizottság szóvivője is kedden úgy jellemezte az egyezményt, mint az Európai Unió által valaha kitárgyalt legnagyobb volumenű megállapodást, amivel a világkereskedelem mintegy 30 százalékát érintő könnyítésekre kerülhet sor.
Az egyezménnyel a félmilliárd fogyasztót magába foglaló európai uniós, és a 127 milliós japán piac között jöhet létre szektorok sokaságára kiterjedő szabadkereskedelem. Számítások szerint európai uniós exportőrök évi több mint 1 milliárd eurós vámtehertől szabadulhatnak így meg, miközben a szabályozási és felügyeleti akadályok elmozdításával kölcsönösen egyszerűbbé válik a gépjármű eladás. Szakértők szerint Japán számára különösen az utóbbi jelent nagy vonzerőt a megállapodásban, míg EU-részről mindenekelőtt a tejtermékek, valamint részben hústermékek eladásában számítanak jelentős kivitelnövelésre.
Jean-Claude Juncker az aláírás után hangsúlyozta: a megállapodás túl nő a kétoldalú kereskedelem keretein. „Együtt világosan kiállunk a szabad és tisztességes kereskedelem jövője mellett. Megmutatjuk a világnak, hogy erősebbek vagyunk, amikor együttműködünk, és példát mutatunk arra, hogy a kereskedelem nemcsak tarifákról és határokról, de értékekről, és kölcsönös előnyökről is szól” – mutatott rá.
Mindehhez az általa vezetett Bizottság kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström még hozzátette: „Azzal, hogy a világpiac két hatalmas gazdasági egysége hitet tesz a nyitott kereskedelem mellett, a bezárkózás és a protekcionizmus ellen is leteszik a voksukat”.
Sajtójelentések mindezt a kereskedelmi háborút szító amerikai politika felé tett üzenetként értékelték, és többen utaltak Donald Tusknak még hétfőn Pekingben tett azon kijelentésére, miszerint „Európa és Kína, vagy akár az Egyesült Államok és Oroszország közös kötelessége a globális kereskedelmi rend javítása, nem pedig rombolása”.
Az EU-japán megállapodás sarokpontjairól már tavaly decemberben sikerült egyezségre jutni, majd az ezt követő finomításokkal a kétoldalú tárgyalás idén április 17-én ért véget. A Bizottság egésze április végén, a tagországokat tömörítő EU-tanács június végén adta áldását az aláírásra. A továbbiakban még az Európai Parlament egyetértése szükséges, amire ősszel kerülhet sor. Ha minden jól megy, szakértők arra számítanak, hogy az egyezmény jövő év első felében léphet hatályba.
Ugyancsak kedden az EU és Japán lezárta a kölcsönös adatvédelmi megfelelőségi tárgyalásokat, amelynek eredményeként, az egyezmény hatályossá válása után, egymás adatvédelmi rendszereit egyenértékűnek tekintik.
Vera Jourová a tárgyalások sikeres befejezése alkalmával emlékeztetett arra, hogy „az adatok a világgazdaság hajtóerejét képezik; ez a megállapodás pedig lehetővé teszi egymás között az adatok biztonságos áramlását”.
Bizottsági részről emlékeztettek, hogy a kölcsönös megfelelőségi megállapodás révén a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térsége jöhet létre, amely garantálja a személyes adatok magas szintű védelmét, kilátásba helyezi az EU és Japán adatvédelmi szintjének egyenértékűvé nyilvánítását és kölcsönös elismerését. Elfogadását követően a hatálya a személyes adatok kereskedelmi célú cseréje mellett kiterjed majd a személyes adatok uniós és japán hatóságok közötti bűnüldözési célú cseréjére is, magas szintű adatvédelmet biztosítva minden ilyen esetben.
A Bizottság ez év őszén tervezi elfogadni a megfelelőségi határozatot.
Forrás: www.bruxinfo.hu (2018.07.17.)
