Az uniós kereskedelmi rendszerek előmozdítják a gazdasági fejlődést és az emberi jogok érvényesülését
Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat által közösen közzétett jelentés azt jelzi, hogy az Európai Unió vámcsökkentési rendszerei kedvező hatást gyakorolnak a fejlődő gazdaságokra. A kereskedelem a növekedés mozgatórugója, amely előmozdítja az emberi és munkavállalói jogokat, a jó kormányzást és a fenntartható fejlődés elveit.
A megreformált uniós kezdeményezés – az úgynevezett általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) – 2014. évi hatálybalépése óta közel egynegyeddel, évi 63 milliárd euróra nőtt az e vámkedvezményekben részesülő országok EU-ba irányuló exportja. A legkevésbé fejlett országokra hatott a legkedvezőbben: az EU-ba irányuló exportjuk közel 40 %-kal növekedett, és 2016-ban elérte a 23,5 milliárd eurót.
A rendszer gazdasági hasznai mellett a mai jelentés rámutat az olyan kérdésekben elért előrelépésre, mint a női emancipáció elősegítése, valamint a gyermek- és kényszermunka, a kínzás, a kábítószerkereskedelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az uniós monitoring sok pozitív változásra derített fényt, amelyek a rendszerrel kapcsolatos uniós szerepvállalásnak tulajdoníthatók. A számos további példa közé tartozik az ún. becsület védelmében elkövetett gyilkosság és az erőszakos közösülés elleni új pakisztáni törvény, illetve az a tény, hogy Paraguay felkerült a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményben meghatározott veszélyeztetett fajok védelme iránt a legnagyobb mértékben elkötelezett országok jegyzékére. A jelentés azonban azokat a területeket is kiemeli, ahol további javulásra van szükség a rendszer feltételeinek teljesítéséhez, például abban a tekintetben, ahogy a kedvezményezett országok végrehajtják és érvényesítik a vonatkozó jogszabályokat.
A jelentést kísérő külön dokumentum részletes áttekintést ad az eredményekről és a fennmaradó hiányosságokról, kiváltképpen a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásban (az úgynevezett GSP+-ban) részt vevő országok tekintetében.
A jelentés bemutatja továbbá a civil társadalom fokozott részvételét a rendszer nyomon követésében: 2016-ban és 2017-ben 16 civil társadalmi párbeszédre került sor; a mostani jelentést előkészítő párbeszédben 20 nem kormányzati szervezet vett részt.
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/az Európai Bizottság alelnöke, Federica Mogherini kijelentette: „A demokrácia és az alapvető szabadságok garantálása esetén gazdaságaink erőteljesek, társadalmaink ellenállóképesek, biztonságunk fenntartható, és a fejlődésünk szilárdabb alapokra épül. Az általános vámkedvezmény-rendszer kiegészíti az Európai Unió partnereivel fenntartott politikai kapcsolatait. Ennek révén elősegítettük a civil társadalom és a független vélemények megerősödését, valamint azt, hogy a partnerországok nemzeti jogszabályaik útján javítsák az emberi jogok védelmét. Emellett továbbra is együttműködünk partnereinkkel, hogy megszilárdítsuk az emberi jogokat, a civil társadalom működését és a nyitott társadalmakat, és így szavatoljuk mindenki számára a fenntartható biztonságot.”
Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Politikáink nagyvonalú lehetőséget kínálnak az uniós piacra jutásra, ami a nemzeti hatóságokkal folytatott szoros együttműködéssel párosul. Jelenleg pozitív változásoknak vagyunk tanúi a világ számos pontján – erősödnek az uniós kereskedelempolitika alapvető értékei, például az emberi jogok és a fenntartható fejlődés. Az erőteljesebb belföldi intézmények és jogszabályok elősegítik a döntő fontosságú nemzetközi egyezmények elfogadását. Egyes országokban még mindig vannak olyan területek, amelyek komoly aggodalmat okoznak az emberi jogok és a fenntarthatóság tekintetében. Kereskedelempolitikánk e területeken kellő nyomatékot biztosít számunkra ahhoz, hogy nyomást alkalmazzunk és változást érjünk el, emellett fokoznunk kell együttes erőfeszítéseinket.”
Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „A foglalkoztatási-és szociálpolitika nemzetközi dimenziója stratégiai szerepet játszik a munkahelyteremtő, inkluzív és fenntartható növekedés megvalósításában. Az általános vámkedvezmény-rendszer egyedülálló eszköz a tisztességes munkafeltételek és a nemzetközi munkaügyi normák tiszteletben tartásának előmozdítására. Biztatónak tartjuk, hogy pozitív fejleményeket tapasztalunk és nyílt párbeszédet folytatunk fontos munkajogi kérdésekről, például a gyermekmunka eltörléséről. Mivel továbbra is komoly kihívások állnak előttünk, még inkább fontos, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket. Elkötelezettek vagyunk a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok előmozdítása, és a mindenki számára előnyös növekedés megvalósítása iránt.”
A következő két év folyamán az Unió folytatja az egyeztetéseket a GSP egyes kedvezményezett országaival a szükséges kiemelt intézkedésekről, valamint GSP megfigyelő missziókat szervez kifejezetten azokba az országokba, ahol több súlyos hiányosság miatt fokozott erőfeszítésekre van szükség. Az EU emellett továbbra is támogatja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) azon erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy a GSP+ országok jobban megfeleljenek a szervezet jelentéstételi és végrehajtási kötelezettségeinek. Az EU folytatja továbbá a helyi társadalmi szervezetek megerősítésére irányuló munkát annak érdekében, hogy azok – egy hároméves, 4,5 millió eurós összegű, uniós finanszírozású projekt keretében – eredményesebben járuljanak hozzá a nemzetközi egyezmények végrehajtásához.
Háttér-információk
Az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) az EU fő kereskedelmi eszköze a fejlődő országok támogatására. A rendszer három különböző szabályrendszerből áll, amelyek az uniós piacra való kedvezményes bejutást biztosítanak. Ezeket úgy alakították ki, hogy figyelembe vegyék a kedvezményezett országok eltérő szükségleteit:
Az általános GSP-rendszer 23 ország összes termékkategóriájának mintegy 66 %-a esetében csökkenti az uniós importvámokat.
A GSP+, vagyis a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás megszünteti a vámokat 10 másik sérülékeny országból (Örményország, Bolívia, Zöld-foki-szigetek, Grúzia, Kirgizisztán, Mongólia, Pakisztán, Paraguay, Fülöp-szigetek és Srí Lanka) érkező termékek kétharmada esetében. Ezek az országok kötelezettséget vállaltak 27 emberi jogi, munkajogi, környezetvédelmi és jó kormányzásra vonatkozó nemzetközi egyezmény alkalmazására.
A „fegyver kivételével mindent” (EBA) kezdeményezés megszünteti a vámokat a 49 legkevésbé fejlett országból érkező csaknem minden termék esetében.
A 2014. januárja óta hatályban lévő jelenlegi GSP-rendelet előírja az Európai Bizottságnak, hogy kétévente nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a GSP-rendszer hatásairól. A jelentésnek rendszeresen részét képezi a fő jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum is, amely a GSP+ kedvezményezettjeire összpontosít. Kiemeli, hogy milyen jogalkotási és gyakorlati fejlesztések történtek a GSP+ kedvezményezett országaiban a 27 nemzetközi egyezmény általuk vállalt végrehajtása tekintetében. Az uniós nyomon követés megfigyelő missziók, a kedvezményezett országokkal folytatott párbeszéd és írásbeli kérdőívek révén valósul meg.
Forrás: Európai Bizottság sajtközlemény - 2018. január 19.
