2018. őszi gazdasági előrejelzés: tartós de kevésbé dinamikus növekedés nagy bizonytalanság közepette
Az előrejelzések szerint az euróövezeti növekedés a 2017. évi 10 éves 2,4%-os rekordszintről 2018-ban 2,1%-ra lassul, majd tovább mérséklődik, 2019-ben 1,9%, 2020-ban pedig 1,7%-ra. Ugyanez a tendencia várható a 27 uniós tagállam esetében is: a növekedési előrejelzés 2018-ra 2,2 %, 2019-re 2,0 %, 2020-ra pedig 1,9 % lesz.
A tavalyi rendkívül kedvező globális helyzet segítette az erőteljes gazdasági és beruházási tevékenységet az EU-ban és az euróövezetben. A bizonytalanabb környezet ellenére az előrejelzések szerint – a hazai fogyasztás és a beruházások erejének köszönhetően – valamennyi tagállam, bár lassabb ütemben, de tovább növekszik. Ha jelentősebb sokkhatás nem következik be, Európa várhatóan képes lesz a potenciálist meghaladó növekedés, a fokozott munkahelyteremtés és a csökkenő munkanélküliség fenntartására. Ez az alapforgatókönyv azonban egyre több, egymáshoz kapcsolódó, lefelé mutató kockázatok függvénye.
Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is, így nyilatkozott: „Az idei és a jövő évben valamennyi uniós gazdaság növekedni fog, ami új munkahelyeket fog eredményezni. Ugyanakkor azonban egyre több a bizonytalanság és a kockázat – külső, és belső egyaránt –, ami mindinkább lassítja a gazdasági fellendülés ütemét. Továbbra is ébernek kell lennünk, és nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk gazdaságaink ellenálló képességének megerősítése érdekében. Uniós szinten ez azt jelenti, hogy konkrét döntéseket kell hoznunk a gazdasági és monetáris unió további megerősítéséről. Nemzeti szinten még indokoltabb, hogy a tagállamok költségvetési tartalékokat képezzenek és csökkentsék az adósságokat, ugyanakkor biztosítsák, hogy a növekedésből származó előnyök a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai számára is érzékelhetők legyenek.”
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Az európai gazdaság jól teljesít, de a növekedés üteme fokozatosan csökken. Azzal számolunk, hogy ez a tendencia a következő két évben is folytatódni fog, mivel a munkanélküliség tovább csökken, és már most a válság kezdete óta nem látott szintre csökkent. Az euróövezeten belül az államadósság várhatóan tovább csökken majd, az államháztartási hiány pedig jóval a GDP 1%-a alatt marad. Az egyre bizonytalanabb nemzetközi környezetben mind a brüsszeli, mind a tagállami politikai döntéshozóknak egy olyan euróövezet biztosításán kell dolgozniuk, amely elég erős ahhoz, hogy bármilyen jövőbeni kihívással megbirkózzon.”
A belső kereslet, mint a növekedés hajtóereje
A növekvő globális bizonytalanság, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek és a magasabb olajárak tompítani fogják az európai növekedést. A foglalkoztatás erőteljes növekedésének évei után egyes tagállamokban a munkaerőpiaci helyzet lassúbb javulásának és a kínálati oldalon fennálló korlátok fokozódásának lehetősége is növelheti ezt a tompító hatást.
A növekedést egyre inkább belföldi tényezők fogják ösztönözni: egyes tagállamokban az erőteljesebb bérnövekedés és adóintézkedések következtében nőni fog a lakossági fogyasztás. Emellett a finanszírozási feltételek és a kapacitáskihasználás magas aránya várhatóan továbbra is ösztönzőleg hatnak majd a beruházásokra. 2019-ben várhatóan valamennyi tagállamban növekedni fognak a beruházások, ami 2007 óta először fordul elő.
Mindezen tényezőket figyelembe véve feltételezhetően valamennyi tagállamban tovább nő majd a bruttó hazai termék (GDP), ennek üteme azonban lelassul, és a jelek szerint némileg gyengébb lesz a nyáron előrejelzettnél.
Tovább csökken a munkanélküliségi ráta
2018 első felében tovább javultak a munkaerőpiaci feltételek; a foglalkoztatás növekedése a gazdasági növekedés lassulása ellenére is egyenletes maradt.
A folyamatos növekedés és a strukturális reformok végrehajtása egyes tagállamokban várhatóan továbbra is kedvező hatással lesz a munkahelyteremtésre. A munkanélküliség valószínűleg tovább csökken majd, bár a korábbinál lassúbb ütemben, a foglalkoztatás növekedését ugyanis esetlegesen fékezni fogja az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiány és a lassúbb gazdasági növekedés.
Az euróövezeti munkanélküliség ebben az évben várhatóan 8,4%-ra, majd 2019-ben 7,9%-ra, 2020-ban pedig 7,5%-ra csökken. A 27 uniós tagállamban a munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint idén 7,4 % lesz, majd 2019-ben 7 %-ra, 2020-ban pedig 6,6 %-ra csökken. Ez legalacsonyabb munkanélküliségi rátát jelenti a havi munkanélküliségi adatsorok rögzítésének 2000. évi kezdete óta.
Infláció az olajárak miatt
Az előrejelzés szerint az előrejelzési időszak folyamán az általános infláció mérsékelt marad. Az euróövezetben az infláció 2018-ban és 2019-ben várhatóan eléri az 1,8%-ot, majd 2020-ban 1,6%-ra lassul.
Az olajárak emelkedése idén az infláció növekedését eredményezte, és az erőteljes pozitív bázishatások várhatóan a jövő év első negyedévében folytatódni fognak. Míg az energia, illetve a feldolgozatlan élelmiszerek árát nem tartalmazó maginfláció ebben az évben eddig viszonylag visszafogott volt, 2020-ban várhatóan ismét az általános infláció fő okozójává válik, mivel a munkaerőpiacok szűkülésével egyidejűleg a bérek emelkednek.
Államháztartás: az adósságszintek csökkennek, az aggregált euróövezeti költségvetési hiány pedig jelenleg 1% alatt van.
Az előrejelzések szerint az euróövezetben a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhetően az idén is tovább csökken. Ez a csökkenés a jövő évben – első alkalommal 2009 óta – várhatóan megáll, mivel a költségvetési irányvonal 2019-ben némileg expanzívvá, majd 2020-ban nagyjából semlegessé válik. Az előrejelzések szerint az euróövezetben a GDP-arányos költségvetési hiány a 2018-as 0,6%-os értékről 2019-re várhatóan 0,8%-ra nő, 2020-ra pedig 0,7%-ra csökken. Az előrejelzések szerint a 27 uniós tagállamban a GDP-arányos költségvetési hiány a 2018-as 0,6%-os értékről 2019-re várhatóan 0,8%-ra nő, 2020-ra pedig 0,6 %-ra csökken. Összességében a tendencia továbbra is jelentős javulás a tíz évvel ezelőtti, 2009-es helyzethez képest, amikor a hiány az euróövezetben 6,2%-os, az EU-ban pedig 6,6%-os szinten tetőzött.
A GDP-arányos államadósság az előrejelzések szerint az euróövezetben és majdnem minden tagállamban továbbra is csökkenni fog, amit az adósságcsökkentő elsődleges többlet és a folyamatos növekedés is alátámaszt. Az euróövezeti GDP-arányos államadósság a 2018. évi 86,9%-ról 2019-ben várhatóan 84,9%-ra, 2020-ban pedig a 2014. évi 94,2%-os csúcshoz képest idén várhatóan 82,8%-ra csökken. A 27 uniós tagállamban a GDP-arányos államadósság a 2018. évi 80,6 %-ról 2019-ben várhatóan 78,6 %-ra, 2020-ban pedig 76,7 %-ra csökken.
Számos egymással összefüggő kockázat és bizonytalanság fenyegeti a távolabbi kilátásokat
Az előrejelzést nagy fokú bizonytalanság és számos, egymással összefüggő lefelé mutató kockázat övezi. E kockázatok bármelyikének megvalósulása felerősítheti a többit, és erősítheti azok hatását.
Az USA gazdaságának prociklikus költségvetési élénkítő intézkedések miatti túlhevülése a vártnál gyorsabban emelkedő kamatlábakhoz vezethet, ami számos negatív tovagyűrűző hatással járhat az USA-n kívül is, különösen a feltörekvő piacokon, amelyek érzékenyek a tőkeáramlás változásaira, és USA-dolláralapú adósságokkal rendelkeznek. Ez súlyosbíthatja a pénzpiaci feszültségeket. Ez az EU számára is káros lehet, tekintettel jelentős kereskedelmi kapcsolataira és a bankok kitettségére.
Emellett az USA folyó fizetési mérleg hiányának várható növekedése további kereskedelmi feszültségeket okozhat Kínával. Ez a vállalati adósság szintje és a pénzügyi sebezhetőség miatt növelheti a Kínában végrehajtott rendezetlen kiigazítás kockázatát. A kereskedelmi feszültségek bármely növekedése az EU-ra is káros hatással lenne, tekintettel a bizalomra és a beruházásokra gyakorolt negatív hatásokra, valamint az EU nagymértékű integráltságára a globális értékláncokban.
Az Unión belül a súlyosan eladósodott tagállamok államháztartásának minőségével és fenntarthatóságával kapcsolatos kétségek átgyűrűzhetnek a belföldi banki ágazatokra, ami a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggályokat eredményez és terhet jelent a gazdasági tevékenységre nézve.
Végezetül továbbra is fennállnak a brexitről folyó tárgyalások bizonytalan kimenetével összefüggő kockázatok.
Egyesült Királyság: tisztán technikai feltételezéseken alapuló előrejelzés 2019-re és 2020-ra nézve
A későbbi összehasonlítást lehetővé téve az előrejelzések mind a 28 tagállamra, köztük az Egyesült Királyságra is vonatkoznak. Figyelembe véve az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről folyó tárgyalásokat, az előrejelzéseink azon a tisztán technikai feltételezésen alapulnak, hogy a 27 tagú EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolat tekintetében fennmarad a jelenlegi állapot. Ez kizárólag az előrejelzés céljaira szolgál, és semmiféle módon nem érinti az 50. cikk alapján folyó eljárással kapcsolatos tárgyalások kimenetelét.
Forrás: Európai Bizottság sajtóközlemény - 2018. november 8.
