Uniós kezdeményezések a biogazdálkodás ösztönzésére
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jövőbeli cselekvési tervéről. Az ágazat fontos szerepet fog játszani az európai zöld megállapodás, valamint A termelőtől a fogyasztóig elnevezésű stratégiában, továbbá a biodiverzitási stratégiában meghatározott célkitűzések elérésében. A Bizottság számára kiemelten fontos, hogy az ökológiai gazdálkodási ágazat rendelkezzen a megfelelő eszközökkel, valamint egy jól működő és konszenzuson alapuló jogi kerettel, amely kulcsfontosságú annak a célkitűzésnek az elérésében, hogy a mezőgazdasági területek 25%-án ökológiai gazdálkodás folyjon. Bár az ökológiai termelésről szóló új rendelet szilárd alapot biztosít, a még elfogadásra váró másodlagos jogszabályoknak ugyanolyan ellenállóképesnek kell lenniük. A Bizottság ezért a tagállamok, az Európai Parlament, a harmadik országok és más érdekelt felek kérésére javasolta az ökológiai termelésre vonatkozó új jogszabály hatálybalépésének egy évvel, azaz 2021. január 1-jéről 2022. január 1-re történő elhalasztását.
Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos kijelentette: „A termelőtől a fogyasztóig elnevezésű stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia ambiciózus célokat tűz ki a mezőgazdasági ágazat számára, hogy felkészítse az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésére. A biogazdálkodás kulcsfontosságú tényező lesz a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerre és biológiai sokféleségünk jobb védelmére történő átmenet megvalósításában. A Bizottság megfelelő szakpolitikai és jogi kerettel fogja támogatni az ökológiai ágazatot annak érdekében, hogy 2030-ig az ökológiai gazdálkodás alá vont mezőgazdasági földterületek aránya elérje a 25%-ot. ”
Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jövőbeli cselekvési terv, amelynek elfogadása 2021 elején várható, fontos eszköz lesz az ágazat jövőbeli növekedése szempontjából. A termelőtől a fogyasztóig elnevezésű és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos bizottsági stratégiák tartalmazzák azt az említett célt, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25%-ának művelése ökológiai gazdálkodás keretében történjen. E cél elérése érdekében az Európai Bizottság a következő kulcsfontosságú eszközöket vezeti be:
- Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó cselekvési terv, amely mind a kereslet, mind a kínálat szintjén alapvető fontosságú lesz az ágazat fellendítésének ösztönzésében. A terv három fő szempont köré szerveződik: a biotermékek iránti kereslet ösztönzése a fogyasztói bizalom fenntartása mellett; az ökológiai gazdálkodás alá vont területek bővítésének támogatása az Európai Unióban; valamint az ökológiai termelés szerepének erősítése az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, ideértve a fenntartható erőforrás-gazdálkodást is. A nyilvános konzultáció célja, hogy a tervezettel kapcsolatban visszajelzéseket gyűjtsön a polgároktól, a nemzeti hatóságoktól és az érdekelt felektől. A kérdőív 12 héten át, november 27-ig lesz elérhető az interneten.
- Az ökológiai termelésre vonatkozó új jogszabályok, amelyek tükrözni fogják e gyorsan növekvő ágazat folyamatosan változó jellegét. Az EU az új szabályozást úgy alakította ki, hogy tisztességes versenyt biztosítson a mezőgazdasági termelők számára, megelőzze a csalásokat és fenntartsa a fogyasztói bizalmat. A jelenlegi és a jövőbeli jogszabályok közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása, valamint annak érdekében, hogy az ágazat és a tagállamok teljes mértékben készen álljanak az új szabályok végrehajtására, a Bizottság a hatálybalépés egy évvel történő elhalasztását javasolta. Az említett halasztást eredetileg a tagállamok, az Európai Parlament, harmadik országok és más érdekelt felek kérték, tekintettel a kidolgozás alatt álló másodlagos jogszabályok összetettségére és fontosságára. A koronavírus okozta válság következtében lelassult a másodlagos jogszabályokkal kapcsolatos munka. A halasztásnak köszönhetően elegendő idő fog rendelkezésre állni a szükséges széles körű konzultációkra és a jogszabályi ellenőrzésekre.
- Az agrár-élelmiszeripart előmozdító uniós szakpolitika, amely a minőségi jellemzők belső piacon és a harmadik országokban való promóciója révén támogatja az európai mezőgazdasági ágazatot. A Bizottság azt tervezi, hogy a promóciós politika keretében 2021-re 40 millió eurós külön költségvetést irányoz elő a biogazdálkodás számára. Ez a költségvetés az uniós ökológiai ágazattal kapcsolatos olyan promóciós intézkedések és tájékoztató kampányok finanszírozására fog szolgálni, amelyek felhívják a figyelmet az ökológiai termékek minőségi jellemzőire, és amelyek célja a kereslet ösztönzése.
E kulcsfontosságú eszközök mellett a jelenlegi és jövőbeli közös agrárpolitika (KAP) továbbra is támogatni fogja a biogazdálkodás további kibontakozását az EU-ban. A vidékfejlesztési programok intézkedései például támogatást nyújtanak azoknak a termelőknek, akik át kívánnak állni az ökológiai gazdálkodásra, valamint fenntartják az ilyen típusú mezőgazdaságot.
Háttér-információk
A biogazdálkodás célja, hogy természetes anyagok és eljárások felhasználásával állítson elő élelmiszereket, és ezáltal korlátozott környezeti hatással járó mezőgazdasági tevékenységet folytasson. Ösztönzi a gazdaságok megújuló erőforrásainak használatát, a gazdálkodási rendszeren belüli biológiai ciklusok javítását, a biológiai sokféleség fenntartását, a regionális ökológiai egyensúly megőrzését, a talaj termőképességének fenntartását és növelését, valamint a felelősségteljes és körültekintő vízhasználatot. Emellett az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályok jobb tartási körülményeket biztosítanak az állatok számára, és megkövetelik a gazdálkodóktól, hogy figyelembe vegyék az állatok fajspecifikus viselkedési igényeit.
A Bizottság 2020. május 20-án elfogadta „A termelőtől a fogyasztóig” és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiáit. Az európai zöld megállapodással összhangban e stratégiák ambiciózus uniós intézkedéseket és kötelezettségvállalásokat javasolnak egyrészt a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására Európában és világszerte, másrészt élelmiszerrendszereink oly módon való átalakítására, hogy globális normák szolgálják a versenyképes fenntarthatóságot, az emberi egészség és bolygónk egészségének védelmét, valamint az élelmiszer-értéklánc valamennyi szereplőjének megélhetését.
Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2020. szeptember 4.
