TOP 100 - Rangos gazdasági konferenciát tartott a kamaránk Szegeden

Az év legrangosabb gazdasági rendezvényét és egyben legnívósabb vállalkozói társasági eseményét rendezte meg a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint az Enterprise Europe Network Szeged október 21-én a Szent Gellért Fórumban. A gazdasági konferencia nyitó előadását Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tartotta. A rendezvény ünnepi pillanataként a Top 100 Csongrád-Csanád megye gazdasága 2021 című kiadvánnyal köszöntötte a kamara a térség legjelentősebb vállalkozásait. A kiadványt dr. Kőkuti Attila, a a kamara elnöke mutatta be. Top 100-as díjak is átadtak, nagyvállalati kategóriában a Pick Szeged Zrt., középkategóriában a Naturtex Kft., míg export kategóriában s makói Givaudan Hungary Kft. kapta az elismerést. A rendezvény kapcsolatok építésére, az üzleti közösség erősítésére is kiváló alkalomnak bizonyult.

Palkovics László a második negyedéves gazdasági számokat értékelve, az IMF előrejelzésére is hivatkozott, mely szerint Magyarország GDP növekedése a legmagasabbak között lehet az Európai Unióban az eredményes válságkezelésnek és az újraindításnak köszönhetően. Megállapította, hogy a munkaerőpiac a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába rendeződött át. A hazai ipar által előállított hozzáadott értékben a high-tech szektorok részaránya a 70 százalékhoz közelíti, ami nemzetközi összehasonlításban is magas értéknek számít. Miközben azonban Magyarország sikeresen csatlakozik rá a nemzetközi értékláncokra, hogy az azokban rejlő tudást becsatornázza a gazdaságba, alapanyag termelésben kitettek vagyunk más országoknak, így ellátási láncaink sérülékenyek.

Az innovációs miniszter beszélt a jövő meghatározó technológiai irányairól, ezekből egy csokor: innovatív alapanyagok és nanotechnológia, 5G és önvezető járművek, ipar 4.0 robotika és automatizáció, kibervédelmi technológiák, felhő és nagykapacitású számítási technológiák (HPC, kvantumtechnológia), IoT és szenzortechnológiák, Ai és Big data adatkezelési technológiák, biotechnológia, hidrogéntechnológia, akkumlátor (elektromos energia tárolás).

Az ipari termelés korábbi egészségtelen eloszlása az országban, változni látszik, tovább tolódik keletre és délre, de Csongrád-Csanád megye még az iparilag „alulfejlett” területek közé tartozik. A tudományos és innovációs parkok hálózatban, vagy a már elindult nemzeti laboratóriumok rendszerében viszont erős székhelynek számít Szeged. Az ELI lézeres kutatóközpont köré tervezett 85 hektáros Tudományos és Innovációs Park kialakítása folyamatban van – számolt be róla a miniszter -, helyet kap benne egy inkubátorház, az Öthalmi Campus, Műszaki-Technológiai-Innovációs Központ, Védelmi Ipari Kutatóintézet, Járműipari Kompetenciaközpont valamint Konferencia- és Látogatóközpont. Az ELI-ről Palkovics László megjegyezte, hogy a világ első 10 legjobb fizikai kutatóhelyéről van szó. A közlekedési fejlesztések közül kiemelte a Szeged-Hódmezővásárhely tram-train beruházást, amit kifejezetten innovatív közlekedési rendszernek tart. A jó példa ragadós, nemcsak Szabadka és Szeged között tervezik a folytatást, de már Debrecen és Nagyvárad között is gondolkodnak hasonlóban. És persze zöld utat kapott a szegedi Déli Tisza-híd is.

Nemesi Pál, a Dél-alföldi Regionális Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa további részleteket árult el a térség fejlesztési stratégiájában megfogalmazott és elfogadott Csongrád-Csanád megyei fejlesztésekről. A 3. szegedi híddal kapcsolatban például elmondta, hogy a tervezéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás ajánlattételi határideje napokon belül lejár, utána egy hosszadalmasabb fejezet kezdődik, az engedélyezési tervdokumentációk elkészítése, majd a kivitelező kiválasztása, és maga az építkezés. A kormánybiztos szerint várhatóan 2026-ban hajthatunk át először a hídon. Ami vegyes híd lesz, első ütemben elkészül a 2x2 sávos közúti - gyalogos és kerékpáros átvezetéssel -, majd egy későbbi második ütemben a vasúti. Jó hír a Szeged –Vásárhely – Békéscsaba - Debrecen között közlekedőknek, hogy a 47-es út 2x2 sávos főúttá fejlesztése már tervezőasztalon van, egyes szakaszokon még zajlik a nyomvonal kijelölése.

Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint nem is annyira a minimálbéremelés emelése a fő kérdés a gazdaságban, sokkal inkább a 260 ezer forintos garantált minimálbér, ami ugyanis jóval szélesebb kört érint. (A garantált minimálbér magasabb a minimálbérnél, a középfokú iskolai illetve szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottaknak jár.) Megállapította, hogy nemzetközi összehasonlításban valóban alacsony a hazai minimálbér, aminek emelkedése az utóbbi öt évben elmaradt az átlagbér, a medián bér és a garantált bérminimum emelkedéstől. Az előadó szerint míg 2017-ben a minimálbér emelése is „torlasztott”, addig 2022-ben elsősorban a garantált minimálbér emelése okozhat ilyet.

Egyébként a legfeljebb a minimálbér +20 százalékot keresők aránya a foglalkoztatottak körében fokozatosan csökkent, 14% körüli (a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak aránya 8 százalék). A legfeljebb garantált bérminimum + 20 százalékot keresők aránya viszont közel 35 %. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése a becslések szerint 2 millió ember érintene. A 260 ezer forintra emelkedő garantált bérminimum munkaerőköltség növelő hatását munkáltatói adó és járulék csökkentéssel kompenzálni kell – húzta alá a főtanácsadó. A kormány jelenleg 4 %-os szocho csökkentést javasol, ezzel az adóék a mostani 43%-ról 41,2%-ra csökkenne, vagyis több maradna a munkavállaló zsebében.

Német Dávid, a K&H Bankvezető elemzője világgazdasági áttekintését adta nemzetközi piacokon zajló eseményeknek, melynek lényege, hogy ugyan vannak aggasztó makrogazdasági jelek (magas államadósságok, emelkedő költségek a globális árupiacokon, elszabaduló nyersanyagárak stb.) és különféle geopolitikai konfliktusok, mégis még bizakodó a világ a jövőt illetően.

Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai vezetője az új 7 éves fejlesztési ciklus lehetőségeit mutatta be a konferencia résztvevőinek. Jelentős változás, hogy a korábbi vissza nem térítendő támogatási forma helyébe a feltételesen vissza nem térítendő támogatási forma lépett. Ennek lényege, hogy a támogatás akkor válik teljes mértékben vissza nem térítendővé, ha a pályázati projekt megvalósulása valóban a vállalkozás versenyképességét, termelékenységét növeli.

Kürti Tom, a KÜRT Akadémia intézményvezetője, tulajdonosa a vállalati hatékonyság kulturális, technológiai és stratégiai összefüggéseiről tartott előadást. Úgy fogalmazott, hogy a technológia teljesen átrendezi a szervezetek működési hatékonyságát, piaci versenyképességét. És ebben a változásban egészen másfajta kompetenciák, és emberi együttműködések kellenek. A vállalati hatékonyság érdekében innovációs, piaci, vezetői és működési kihívásokkal kell szembe néznie mindenkinek. A vállalat célja egyébként egyszerű: A legnagyobb biztonságban kiszolgálni a vevői igényeket a lehető legkisebb erőforrás felhasználásával. A Világgazdasági Fórum elemzésére hivatkozva a változás motorjai Kürti Tom szerint: mobil internet, mesterséges intelligencia, adat elemzés, cloud (felhő alapú) technológia, valamint új energiatechnológiák.

A TOP 100 KIADVÁNY EZEN A LINKEN TEKINTHETŐ MEG!

ITT ÉRI EL A CSONGRÁD-CSANÁD MEGYEI TOP 100 VÁLLALKOZÁS LISTÁJÁT!


ITT TÖLTHETI LE AZ ELHANGZOTT ELŐADÁSOK ANYAGAIT:

Szerző: Őrfi Ferenc
2021.10.29.