Expanzív büdzsét akarnak az EP tagjai
A kiadások szintjét a GNI 1,3 százalékára növelné 2020 után, 2027 után áttérne az ötéves költségvetési ciklusokra, az európai értékeket nem tisztelő tagállamokat pénzügyi következményekkel sújtaná, de nem az EU-büdzsé felhasználásával az a két jelentés, amit csütörtökön fogadott el az Európai Parlament költségvetési bizottsága a következő, hétéves pénzügyi keretről.
Az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága csütörtökön szavazott két jelentésről, amelyek a ház prioritásait hivatottak rögzíteni a 2020 utáni uniós keretköltségvetésről a kiadási és a bevételi oldalon.
A költségvetési kérdésekért felelős képviselők a nemzeti össztermék (GNI) 1 százaléka helyett 1,3 százalékon rögzítenék az uniós kiadások felső határát 2021 és 2027 között, ezáltal elegendő forrást biztosítva a kohéziós és a közös agrárpolitika és az olyan új politikai prioritások, mint a kutatás és innováció, a digitális gazdaság, a védelmi politika, a migráció, vagy a fiatalok mobilitása számára.
A szakbizottság által megszavazott határozattervezet egy olyan mechanizmus létrehozását szorgalmazzák, amelynek keretében „pénzügyi következményekkel” kellene szembenézniük azoknak az országoknak, amelyek nem tartják tiszteletben az Unió alapértékeit. Ezt a mechanizmust azonban nem az uniós büdzsén belül képzelik el, vagyis nem használnák ehhez furkósbotként a közös kiadásokat, elkerülendő, hogy a költségvetés nettó kedvezményezetteit sújtsák.
A költségvetési bizottság tagjai azt szeretnék, ha az EU a jelenleginél több pénzt fordítana a kutatási programokra (a Horizon2020-at követő program), az Erasmus+ programra, a fiatalok foglalkoztatására, a kkv-k támogatására és az ún európai hálózatösszekapcsolási eszközre, vagyis az infrastrukturális beruházásokra.
A képviselők a költségvetési ciklust szinkronba hoznák a parlamenti és bizottsági mandátummal, hogy 2027 után 5+5 évig tartson kötelező félidei felülvizsgálattal.
A költségvetési bizottság az előre nem látható kiadások miatt nagyobb rugalmasságot tart szükségesnek a költségvetésben, szükségesnek ítélve azt, hogy a fel nem használt források maradjanak az uniós büdzsében és ne „vándoroljanak” vissza a tagállamokhoz.
A képviselők a jelenleg a költségvetésen kívülre helyezett tételeket beemelnék a büdzsébe. Ilyenek az Európai Fejlesztési Alap, az Európai Stabilitási mechanizmus és a pénzügyi eszközök, továbbá a külső országok számára nyitott alapok.
Az EP tagjai arra is figyelmeztetnek, hogy a következő keretköltségvetésről kötendő alkunak nem csak a kiadási, hanem a bevételi oldalra is ki kellene terjednie az egész egyetlen csomagot képezzen.
A másik csütörtökön elfogadott jelentés éppen erről, a saját források rendszerének reformjáról szól és eléggé hasonlatos a tárgyban született szakértői ajánláshoz, amit a Mario Monti által vezetett magas szintű csoport tett le az asztalra.
A képviselők szerint az új saját források az alábbi tételeken alapulhatnak:
módosított áfabevétel,
a társasági adóbevétel egy bizonyos hányada (CCCTB),
a pénzügyi szolgáltatásokra kivetett adó,
a digitális szektorban aktív cégek megadóztatásából származó bevétel egy része,
esetleges környezetvédelmi adók bizonyos hányada.
A lényeg, hogy az új saját forrásoknak akár 40 százalékkal is csökkenteniük kellene a GNI-alapú tagállami befizetést, pénzt megtakarízótva ezáltal a tagállamoknak. A képviselők valamennyi költségvetési visszatérítést és korrekcióüt eltörölnének. A saját forrásoknak kellene kitölteniük a Brexit által hátras hagyott űrt a költségvetésben (évi nettó 10-12 milliárd euró). És végül, fontos szempont az is, hogy az európai adófizetők terhei nem növekedhetnek.
A jelentésekről a tervek szerint márciusi plenáris ülésén szavazhat az Európai Parlament, így annak eredményét az Európai Bizottság is figyelembe veheti a konkrét javaslatok kidolgozásakor. Az EU-szerződés értelmében az EP nem módosíthatja a tagállamok által kötendő megállapodást (rendeletet) a hétéves keretköltségvetésről, de elutasíthatja (illetve jóváhagyhatja) azt.
Forrás: BruxInfo - 2018. február 22.
