Eurobarométer: az európaiak a tudomány és a technológia határozott támogatói
A frissen közzétett, „Az európai polgárok tudománnyal és technológiával kapcsolatos ismeretei és hozzáállása” című új Eurobarométer felmérés szerint 10-ből 9 uniós polgár (86%) összességében pozitívnak ítéli a tudomány és a technológia hatását. A fejlesztés alatt álló technológiáktól azt várják, hogy kedvezően fogják befolyásolni életformánkat az elkövetkező 20 évben. Ezek körébe tartozik kiváltképp a napenergia (92%), a fertőző betegségek megfékezése és a védőoltások (86%), továbbá a mesterséges intelligencia (61%).
Ezen túlmenően az eredmények azt mutatják, hogy nagy az érdeklődés a tudomány és a technológia iránt (82%), és nagy az igény az olyan helyeken történő ismeretterjesztésre, mint pl. városházák, múzeumok és könyvtárak (54%). Az elmúlt években számos téren nőtt az európai polgárok tudományos-technológiai érdeklődése, elvárása és elkötelezettsége. A válaszadók leggyakrabban az egészségügyet és az orvosi ellátást, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelmet említik, amikor arról nyilatkoznak, hogy a kutatás és az innováció mely területeken hozhat döntő változást. A kapott eredmények alátámasztják, hogy fokozódik az érdeklődés az új orvostudományi felfedezések iránt, amely 2010 óta 82%-ról 86%-ra növekedett.
Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „Megnyugtató látni, hogy milyen pozitív a tudományhoz és a technológiához való általános hozzáállás, mivel a területek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megfelelően reagáljunk olyan kihívásokra, mint a koronavírus, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és sok más előttünk álló sürgető kérdés. Ezzel együtt foglalkoznunk kell a polgárok által megfogalmazott aggályokkal, miszerint a tudomány és a technológia nem mindenki számára jelent egyenlő előnyöket, a kutatások nem foglalkoznak kellőképpen a nemekkel kapcsolatos szempontokkal, valamint azzal, hogy a kutatás és az innováció miként lehet nyitottabb a polgárok és más érdekelt felek bevonására.”
Az Eurobarométer felmérés a kutatás és az innováció előtt álló kihívásokra is rávilágít. Sok uniós polgár véleménye az, hogy a tudomány és a technológia leginkább azoknak az életminőségét javítja, akik eleve jobb helyzetben vannak (57%), és nem fordít kellő figyelmet a nők és férfiak eltérő igényeire (23%). A megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy Kína (58%), az USA (57%) és Japán (54%) az Unió előtt jár a tudományos felfedezések terén. A különböző társadalmi rétegek tudományos ismereteinek szintje szintén jelentős eltéréseket mutat.
Az uniós polgárok pozitívan vélekednek a tudósokról és meghatározó jellemzőiknek az intelligenciát (89%), a megbízhatóságot (68%) és az együttműködést (66%) tartják. Több mint kétharmaduk (68%) szerint a kutatóknak be kell avatkozniuk a politikai vitákba annak biztosítására, hogy a döntések tudományos bizonyítékok figyelembe vételével szülessenek.
Az európai polgárok többsége a televízióból informálódik a tudományos–technológiai fejleményekről (63%), másodsorban online közösségi hálózatokból és blogokból (29%), továbbá online vagy nyomtatott sajtótermékekből (24%). Széles egyetértés van abban (85%), hogy a fiatalok tudomány iránti érdeklődése alapvető fontosságú a jövőbeli jólét szempontjából. Emellett a többség helyesnek tartja, ha nem csak tudósokat vonnak be a kutatásba és az innovációba, és ebben látja annak zálogát, hogy a tudomány és a technológia a társadalmi igényeken és értékeken (61%) nyugodjon.
A válaszadók közel háromnegyede (72%) úgy véli, hogy a kormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy az új technológiák mindenki számára előnyösek legyenek, és még ennél is többen (79%) értenek egyet abban, hogy a kormányoknak az éghajlatváltozás szempontjából kedvező lépésekre kellene ösztönözniük a magánvállalatokat.
Háttér-információk
A most közzétett Eurobarométer felmérés a tudomány és a technológia tárgyában végzett eddigi legszélesebb körű felmérés, mind a résztvevők számát (37 103 válaszadó), mind pedig a felmérésben részt vevő országok körét (38 ország, köztük uniós tagállamok, bővítési országok, EFTA-államok és az Egyesült Királyság) tekintve. A felmérés elsősorban személyes interjúkon alapul, amelyekre 2021. április 13. és május 10. között került sor.
A polgárok, a helyi közösségek és a civil társadalom szerepvállalása alapvető jelentőségű ahhoz, hogy az új Európai Kutatási Térség nagyobb társadalmi hatást érjen el, és fokozza a tudományba vetett bizalmat.
A Horizont Európa mint az új uniós kutatási és innovációs program (2021–2027) a polgárok és a civil társadalom kutatásba és innovációba történő közvetlen bevonása és a K+I tárgyú programtervek közös megalkotásának szorgalmazása révén megerősíti a tudomány és a társadalom közötti kölcsönhatásokat. Erre a program különböző elemein és ezt célzó tevékenységeken keresztül kerül sor, miközben figyelemmel fogják követni a polgároktól érkező inputokat és a K+I társadalmi elfogadottságát.
Tudományos és technológiai felméréseket már négy évtizede végeznek az egész Unióra kiterjedően. Az ilyen tárgyú korábbi Eurobarométer felmérések közé tartozik a 401. sz. Eurobarométer tematikus felmérés (2013), a 340/341. sz. Eurobarométer tematikus felmérések (EB73.1), és a 224/225. sz. Eurobarométer tematikus felmérések (EB63.1).
Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2021. szeptember 23.
