Brüsszel új koronacsomagja - 100 milliárd eurós európai munkahelyvédelmi alap

 
Egy tagállami garanciavállaláson alapuló 100 milliárd eurós európai munkahelyvédelmi alap, a még nem elköltött kohéziós politikai források felhasználásánál teljes szabadkéz a kormányoknak, és egy, a tagállamok egészségügyi védekezését segítő 3 milliárd eurós szükséghelyzeti támogató eszköz létrehozása. Ezek az intézkedések fémjelzik az Európai Bizottság által csütörtökön bemutatott legújabb válságkezelő csomagot.

Újabb, pénzügyi vonatkozásokat is tartalmazó javaslatokat jelentett be csütörtökön az Európai Bizottság, amelyek enyhíthetik a tagállamok gazdasági és szociális terheit a koronavírus-járvány és annak következményeinek kezelésében. Az új intézkedésekkel együtt Ursula von der Leyen, bizottsági elnök szerint a koronavírus-járvány miatt mobilizált források összege jelenleg 2770 milliárd eurónál jár, amihez fogható volumenű pénzügyi válaszra nincs példa az EU történetében.

A testület, amely március közepén, az akkori, kevésbé súlyos helyzethez igazítva már előrukkolt egy nagyobb gazdasági csomaggal, amelynek közvetlen pénzügyi hozadéka egy 37 milliárd eurós költségvetési mozgástér felszabadítása volt a koronavírus elleni védekezésre az EU-büdzséből még nem kifizetett kohéziós forrásokból, most tovább növelte a tűzerőt. Ehhez azonban, mint magas rangú bizottsági tisztviselők közölték, Brüsszel tulajdonképpen kiürítette a kasszát. Értsd: nem maradt több pénz a 2020-ig élő keretköltségvetésben. 

Egyik, csütörtökön bemutatott mérföldkőnek számító javaslata értelmében az EU egy nagyjából 100 milliárd eurós védőhálót szőne az Európai Bizottság által a tőkepiacokon felveendő kedvezményes kölcsönökből a válság miatt igazán súlyos helyzetbe kerülő országokban a munkaerőpiac összeomlásának megakadályozására. 

Az eszköz, bár annak bizottsági tisztviselők szerint semmi köze nincs a déli tagállamok által követelt koronakötvényekhez, lényegében egy jövendőbeli európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer előfutásának tekinthető. A kedvezményes kölcsönelvételhez szükséges garanciát, a javaslat szerint 25 milliárd euró értékben a tagállamok bocsátanák rendelkezésre (ez nem egyenlő a készpénz kifizetéssel), viszont csak elvileg venne ki belőle mindenki pénzt, amit nagyjából 10 év alatt kellene visszafizetni. 

Az Európai Bizottság durván 15 olyan országot lát most, amelyek potenciálisan rászorulhatnának egy ilyen mentőövre, aminek legfontosabb célja a munkahelyek válság dacára való megtartása lenne a kereslethiány miatt leálló, vagy tevékenységüket visszafogó cégeknek nyújtott állami transzferek révén. A részmunkaidős, vagy rövid idős munka a 2008-ban kezdődött nagy gazdasági és pénzügyi válság idején már bevált több északi és nyugati tagállamban is. Hátránya ugyanakkor, hogy rendkívül költséges, az új eszköz éppen ebben kívánna segítséget nyújtani a tagállamoknak. 

Elsősorban olyan országoknak nyújtana felbecsülhetetlen segítséget, mint Olaszország és Spanyolország, amelyek számára a válság miatt túl drágán tudnák finanszírozni magukat a piacokról. 

A kölcsönnyújtás feltételeiről, így a kamatokról eseti alapon döntenének a tagállamok. Az egész eszköz azonban csak akkor válna aktívvá, amikor az utolsó EU-tagállam is hozzájárul a 25 milliárd eurós garanciavállaláshoz, ami formailag nem része az uniós költségvetésnek, de össze van nőve azzal. 

A második csomag a március 13-án bemutatott koronavírus reagálási befektetési kezdeményezés (CRII) új, továbbfejlesztett verziója. Emlékezetes, hogy az első csomagban a Bizottság mindösszesen egy 37 milliárd eurónyi pénzügyi mozgásteret képzett a tagállamok számára az EU-büdzsében még elérhető strukturális alapok rugalmas, koronavírus-védekezés elleni célú felhasználására, valamint friss pénzként a megelőlegezett kifizetések visszatérítésének elengedésére, ami csak Magyarország számára 2019 után 861, 2020-ra pedig 608 millió euró plusz forrást jelent (utóbbinak a felét már át is utalták a magyar államkincstárba, erősítette meg a Bizottság). 

Az új intézkedések immár minden kohéziós politikai forrás esetében (2020-ra összesen 54 milliárd euróról van szó) eltekintenek az eddigi korlátok alkalmazásától. 

A tagállamok először is mindenféle korlátozás nélkül átcsoportosíthatnák forrásaikat a három fő regionális politikai alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a kohéziós alap között. Másodszor: szabadon átcsoportosíthatják a 2014-2020 között még nem lekötött forrásokat a különböző fejlettségű és ezért eltérő kategóriákba tartozó régiók között (akár a gazdagabb régió javára, ha az járványgócpontnak számít). Harmadszor: megszűnik az a szabály is, ami eddig minimálisan kötelező részarányt szabott meg a szociális alap (23,1%) és a kohéziós alap (egyharmad) számára a teljes nemzeti pénzborítékon belül. 

Végezetül, a Bizottság a 2020. július 1. és 2021. június 30-i időszakban benyújtandó projektek esetében kész 100 százalékban uniós finanszírozást alkalmazni, ezzel is tehermentesítve a tagállami költségvetéseket. 

De, mi van azokkal a tagállamokkal, köztük Magyarországgal, amelyek már lekötötték a 2020-ig elérhető kohéziós forrásaikat? Marc Lemaitre, a Bizottság regionális politikai főigazgatója egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva emlékeztetett rá, hogy mostanáig nincs olyan tagállam, ami el is költötte volna a számára allokált összes forrást. Ennélfogva – szerinte – lehetőség és mozgástér nyílik valamennyi tagállam, így hazánk számára is a költési prioritások módosítására a járvánnyal összhangban. Felhívta a figyelmet ara, hogy Magyarország csak a kohéziós alapból körülbelül még 1 milliárd euróra tarthatna igényt a 2020-as büdzséből, azaz, akár felül is vizsgálhat néhány kohéziós alapból támogatni szándékozott infrastrukturális fejlesztést, átállítva a váltót a járványügyi kiadásokra.

A csomag harmadik eleme az ún. szükséghelyzeti támogatási eszköz, egy, eddig csak elviekben létező uniós alap aktiválása, ami összesen 3 milliárd eurós keretből segítséget nyújtana a tagállamoknak egészségügyi védőfelszerelések közvetlen beszerzésére és szállítására, a koronavírus-fertőzött betegek egyik tagállamból a másikba való szállítására és mobilkórházak megvásárlására és felállítására. 

A Bizottság a halászati szektorban dolgozókra és a 13 milliós becsült végzetesen hátrányos helyzetű polgárokra is gondolt, és jövő hétre egy újabb intézkedéscsomagot harangozott be az agrártermelők helyzetének megkönnyítésére.

Forrás: Bruxinfo, 2020. április 2. 

 
Szerző: Hegedűs-Szabó Irén
2020.04.03.