Az Európai Bizottság bemutatta a 2030-ig terjedő digitális stratégiáját

Az Európai Bizottság 2021. március 9-én megjelent stratégiája 2030-ig felvázolja az uniós digitális jövőképet, kiemelve azt a négy területet, amelyek tekintetében a későbbiekben konkrét szakpolitikai célokat határoznak meg és jogalkotási menetrendet állítanak össze. Az Európai Bizottság azt várja, hogy a digitalizáció fejlesztése hozzájárul Európa digitális szuverenitásának kialakulásához, a saját digitálisinfrastruktúra, felhőkapacitás és adatgazdaság megteremtéséhez.

Az első kiemelt terület a digitálisan képzett népesség és magasan képzett digitális szakemberek megléte. A 2030-ig szóló célok között szerepel, hogy az EU-ban 20 millió alkalmazott szakemberdolgozzon, nők és férfiak egyenlő arányban.

A második fókuszterület a biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúra. A 2030-ig szóló célok között szerepel, az 5G hálózat széles körű kiépítése, az élvonalbeli és fenntartható félvezetők európai gyártásának megteremtése, a peremhálózati számítás (edge computing) használata az önvezetés, az intelligens gazdálkodás, a gyártástámogatás, az egészségügyi szolgáltatások és nyilvántartások, és a közszféra modernizációjában.

A harmadik fókuszterület az üzleti szféra digitalizációja, azon belül is a gyártási folyamatok modernizálása a robotika, a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Ebben a folyamatban a stratégiaközponti szerepet szán a kis- és középvállalatoknak és a start-upoknak.

A negyedik fókuszterület a közszolgáltatások digitalizálása, különös tekintettel az egészségügyre és a digitális tudatosság fejlesztésére. Cél egy európai e-azonosítási (e-ID) rendszer megalkotása, annak érdekében, hogy a polgárok és vállalkozások ellenőrizhessék saját online jelenlétüket és rendelkezhessenek adataik felett. A 2030-ig szóló célok között szerepel, hogy a polgárok 80%-a e-ID megoldásokat használjon.

Cél továbbá egy emberközpontú, biztonságos és nyitott digitális környezet kialakítása, amely lehetővé teszi a polgárok számára a magánélethez és az adatvédelemhez, a véleménynyilvánítás szabadságához, a gyermekjogokhoz és a fogyasztókhoz fűződő jogok érvényesítését is.

Következő lépésként az Európai Bizottság 2021. folyamán irányított konzultációkat folytat az érintett gazdasági, társadalmi szereplőkkel, amelynek eredménye alapján 2021. folyamán előterjeszti majd a jogalkotási javaslatait.

A cikkről bővebben a Magyarország EU melleti Állandó Képviseletének márciusi összefoglalójában olvashat.

Szerző: Baksa-Pataki Csilla
2021.04.01.