A Japánnal és Szingapúrral létrejött megállapodások aláírására és megkötésére tett javaslatot az Európai Bizottság
A Bizottság a Tanács elé terjesztette a Japánnal létrejött gazdasági partnerségi megállapodásról és a Szingapúrral létrejött kereskedelmi, illetve beruházási megállapodásról folytatott tárgyalások eredményét. Ezzel megtette az első lépést a megállapodások aláírása és megkötése felé.
Az EU által valaha tárgyalt legfontosabb kereskedelmi partnerség mielőbbi megkötése és haladéktalan végrehajtása személyes kötelezettségvállalás volt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Shinzo Abe japán miniszterelnök részéről. A két vezető egy kétoldalú csúcstalálkozón, valamint a G7-csúcstalálkozó alkalmával a legmagasabb szintű politikai irányítást biztosította annak érdekében, hogy a tárgyalásokat felgyorsítsák és 2017-ben lezárják.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A mai napon megtett lépésünk kikövezi az utat vállalkozásaink és polgáraink előtt ahhoz, hogy már jövőre teljes mértékben élvezhessék a Japánnal létrejött gazdasági partnerségi megállapodás nyújtotta lehetőségeket. Európa hisz a nyílt és méltányos, globális szabályokon alapuló kereskedelemben. Gazdaságunk ettől függ, vállalkozásaink emiatt eredményesek és fogyasztóink is számítanak erre. Az ilyen kereskedelem világszerte hasonlóan gondolkodó partnereinkkel együtt segít új munkahelyeket teremteni és szabványokat megállapítani otthon és külföldön egyaránt. A mai napon előrelépést teszünk a két legszorosabb ázsiai partnerünkkel, Japánnal és Szingapúrral létrejött megállapodások megkötése felé. E megállapodások hatása messze túlmutat saját érdekeinken – egyértelmű üzenetet küld arról, hogy közösen lépünk fel a protekcionizmussal szemben és a multilateralizmus védelmében. E most fontosabb, mint valaha.”
Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket mondta: „Az EU síkra száll a nyitott, szabályalapú és méltányos kereskedelmi rend mellett. Japán és Szingapúr hasonló nézeteket valló, kulcsfontosságú gazdasági partnerek. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások aláírása velük kedvezően fog hatni exportőreinkre, munkavállalóinkra és fogyasztóinkra – például azáltal, hogy megszünteti a Japánba irányuló uniós kivitelre jelenleg kivetett évi 1 milliárd eurós vámot. Emellett konkrét lépést jelent a közös értékeken és szabályokon alapuló, hatékonyabb globális kereskedelmi rend felé. Bízunk benne, hogy a megállapodások megkötése rövid idő alatt és zökkenőmentesen lezajlik, és előnyei mielőbb érezhetők lesznek az uniós vállalkozások, munkavállalók, mezőgazdasági termelők és fogyasztók számára.”
Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Japánnal és Szingapúrral határozottan síkra szállunk a nyílt és méltányos szabályalapú kereskedelem védelmében. A mindkét fél számára kedvező megállapodások emellett óriási lehetőségeket nyitnak meg az európai vállalkozások és polgárok számára is. A Japánnal létrehozott gazdasági partnerség egy 600 millió fogyasztót felölelő és a világ GDP-jének egyharmadát előállító területre terjed ki. Kétségtelen, hogy a megállapodás példa nélküli gazdasági potenciált hordoz. Szingapúr már ma is Európa délkelet-ázsiai kapuja, és új megállapodásaink célja a régióval folytatott kereskedelem további nagyarányú fellendítése. Japán és Szingapúr fontos partnerünk a multilateralizmus védelme és az erős nemzetközi szervezetek biztosítása terén.”
A Japánnal létrejött megállapodás az Európai Unió által valaha tárgyalt legnagyobb kétoldalú kereskedelmi partnerség. A gazdasági partnerségi megállapodás hatalmas piaci lehetőségeket fog megnyitni mindkét oldal számára, számos területen megerősíti az Európa és Japán közötti együttműködést, megerősíti a fenntartható fejlődés iránti közös elkötelezettségünket, és – elsőként – külön kötelezettségvállalást tartalmaz majd a Párizsi Megállapodásra vonatkozóan. A gazdasági partnerségi megállapodás megszünteti a Japánba exportáló uniós vállalkozásokra háruló, mintegy 1 milliárd EUR-t kitevő vámok túlnyomó többségét. A megállapodás emellett megszüntet több régóta fennálló szabályozási akadályt, például egyes párhuzamos vizsgálatokat és a bürokratikus átfedéseket. Megnyitja a kulcsfontosságú uniós mezőgazdasági export előtt a 127 millió fogyasztót felölelő japán piacot, védelmet nyújt Japánban több mint 200 hagyományos (úgynevezett földrajzi árujelzővel ellátott) európai regionális élelmiszernek és italnak, és sok más ágazatban is bővíti az uniós kiviteli lehetőségeket, így lehetővé teszi például, hogy az európai vállalkozások sok japán városban könnyebben pályázzanak közbeszerzési szerződésekre.
Az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás tárgyalása szintén a végső szakaszában tart. A megállapodás hatálybalépésével magasabb szintre lépnek majd a két oldal közötti politikai kapcsolatok: megerősödik a politikai párbeszéd, megszilárdulnak a közös értékek és elvek, és lehetővé válik a szorosabb együttműködés a közös kihívások kezelése érdekében, kétoldalú és multilaterális fórumokon egyaránt.
A Szingapúrral létrejött kereskedelmi, illetve beruházási megállapodás az EU első két olyan lezárt kétoldalú megállapodása, amely a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) egy tagjával jött létre. Szingapúr az ASEAN-on belül messze az EU legnagyobb partnere: a teljes kétoldalú árukereskedelem értéke 53,3 milliárd euró (2017), a szolgáltatáskereskedelem értéke 44,4 milliárd euró (2016). Az országot több mint 10 000 Szingapúrban bejegyzett uniós vállalkozás használja csomópontként a teljes Csendes-óceáni térség kiszolgálásához. Az EU tehát fontos lépést tett ezekkel a megállapodásokkal afelé, hogy a fontos és gyorsan növekvő délkelet-ázsiai térség tekintetében szigorú normákat és szabályokat határozzon meg. A megállapodások egyúttal az első építőelemét jelentik a majdani EU–ASEAN térségközi kereskedelmi és beruházási megállapodásnak. Szingapúr már ma is az Ázsiába irányuló európai beruházások első számú célpontja, és a két fél közötti beruházások az elmúlt években gyorsan növekedtek. 2016-ban a kétoldalú beruházások volumene elérte a 256 milliárd eurót.
A páratlan gazdasági lehetőségek mellett a kereskedelmi megállapodások átfogó fejezeteket tartalmaznak a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről; a legmagasabb szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi előírások rögzítéséről, a közös fenntartható fejlődéssel és éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységek megerősítéséről, valamint a közszolgáltatások maradéktalan védelméről.
Következő lépések
A Bizottság a megállapodásokat a tanácsi jóváhagyást követően megküldi az Európai Parlamentnek, arra törekedve, hogy a Japánnal, illetve Szingapúrral létrehozott kereskedelmi megállapodás még az Európai Bizottság jelenlegi megbízatásának 2019. évi lejárta előtt hatályba lépjen; miközben a Szingapúrral létrejött beruházásvédelmi megállapodás tagállami szintű megerősítési eljárást is igényel.
Ezzel egyidejűleg Japánnal folytatódnak a beruházásvédelmi előírásokról és a beruházásvédelemmel kapcsolatos vitarendezésről szóló tárgyalások. Mindkét fél határozottan elkötelezett a beruházásvédelmi tárgyalások során elérendő mielőbbi megállapodás iránt, mivel közös céljuk a stabil és biztonságos európai és japán beruházási környezet kialakítása.
Forrás: az Európai Bizottság sajtóközleménye - 2018. április 18.
