Az élelmiszer-pazarlás csökkentése: íme az uniós intézkedések
Az élelmiszer-pazarlás továbbra is a körforgásos gazdaság megvalósításának egyik fő akadálya. Tudjon meg többet az Európai Parlament megoldási javaslatairól.
Míg a becslések szerint az uniós fogyasztók számára elérhető élelmiszerek körülbelül 10%-át pazarolják el, az EU-ban több mint 37 millió ember nem engedheti meg magának, hogy minden második nap minőségi ételt egyen. Az élelmiszer-pazarlás és az élelmiszer-veszteség csökkentése az EU két fő célkitűzése annak érdekében, hogy a körforgásos gazdaság megvalósítható legyen 2050-re.
Az élelmiszer-pazarlás okai
A nem megfelelő vásárlás és az étkezések rossz tervezése, a „csúnya” zöldségek és gyümölcsök kidobása, a kiskereskedelmi akciókból adódó impulzív vásárlások, a nem megfelelő csomagolási méret – ez csupán néhány oka a háztartási pazarlásnak, ami a legtöbb élelmiszerpazarlást adja.
Az éttermekben és az étkeztetési szolgáltatást nyújtó üzletekben az élelmiszerpazarlás okai között szerepelnek a szabványosított adagok és a vendégek számának túlbecslése.
Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az élelmiszereken feltüntetett dátumjelzések, mint például a „felhasználható” és a „minőségi megőrzés” is az élelmiszer-pazarlás egyik oka. A címkék jobb megértése akár 10%-kal is csökkentheti az élelmiszer-pazarlást.
Miért fontos az élelmiszer-pazarlás csökkentése?
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése elengedhetetlen az éghajlatváltozás elleni küzdelem során. Az EU élelmiszerrendszeréből származó üvegházhatású gázok körülbelül 16%-át teszi ki. Az élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezet (FAO) szerint a később elpazarolt élelmiszerek előállítása és szállítása a globális üvegházhatású kibocsátás 8%-át teszi ki. Az élelmiszer-pazarlás csökkentésével a háztartások és a vállalatok pénzt takaríthatnak meg.
EU-s jogszabály az élelmiszer-pazarlás csökkentéséről
A termelőtől a fogyasztóig stratégia céljai közé tartozik a dátumcímkézés egyértelműbbé tétele és a helytelen használat megszüntetése az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében. E stratégia keretében a Bizottság megvizsgálja az élelmiszer-veszteséget is a teljes élelmiszer-ellátási láncban.
Az élelmiszer-adományozás egy másik módja a felesleges élelmiszer-pazarlás csökkentésének. Az EU élelmiszer-adományozási irányelveit 2017-ben fogadták el azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a biztonságos, ehető élelmiszerek visszaszerzését és újraelosztását a rászorulók között.
Ezenkívül 2019-ben közös uniós módszertant fogadtak el az élelmiszer-pazarlás mérésére az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában. A közös módszertan megkönnyíti az élelmiszer-pazarlás nyomon követését és jelentését az EU-ban.
A hulladékokról szóló irányelv felülvizsgálata
A Bizottság 2023 júliusában javaslatot terjesztett elő a hulladékokról szóló irányelv felülvizsgálatára, hogy többet tegyen az élelmiszer- és textilhulladék csökkentése érdekében. A változtatások között országos szinten kötelező érvényű hulladékcsökkentési célokat javasol 2030 végére. Az élelmiszer-feldolgozásban és a gyártásban a hulladék 10%-át, a kiskereskedelemben, az éttermekben, az élelmezési szolgáltatásokban és a háztartásokban pedig a hulladék 30%-át kellene csökkenteni.
A Parlament 2024 márciusában fogadta el álláspontját a felülvizsgálatról. A Parlament az élelmiszer-feldolgozásban és a gyártásban legalább 20%-kal, a kiskereskedelemben, az éttermekben, az élelmezési szolgáltatásokban és a háztartásokban pedig legalább 40%-kal kívánja csökkenteni a pazarlást. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy 2035-re be kell-e vezetni magasabb célokat (30%, illetve 50%).
Következő lépések
A Tanáccsal folytatott tárgyalásokat a következő Parlament folytatja majd, amelyet a 2024. június 6–9-i európai parlamenti választásokon választanak meg.
Bővebben a hulladékkal kapcsolatos uniós intézkedésekről
Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák (infografika)
Hogyan csökkenthető a csomagolási hulladék az EU-ban? (infografika)
A műanyaghulladék mennyisége és újrahasznosítása az EU-ban (infografika)
Elektronikai hulladék az EU-ban: tények és adatok (infografika)
Forrás: Európai Parlament 2024.04.17.
