A Magyar Közlöny 2020/157. (VII. 1.) számában megjelent a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról szóló 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet, melynek bizonyos részei 2020. 07. 01. 21 órától, más részei 2021. 01. 01.-től hatályosak.

A változások érintik többek között a szakképzés ingyenességét; a programtanterv tartalmát; szakképző intézmény alapító okirata tartalmát; igazgatói, főigazgatói, kancellári, szakképzésért felelős miniszteri jogköröket, feladatokat; fenntartói megállapodást; Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből történő támogatást; tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatást; szakképzés információs rendszerét; szakképző intézmények nyilvántartásába vételét; átalakult intézményeket.

Rendelkezik a szakképző intézmény munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottja utazási igazolványáról és az az alapján igénybe vehető utazási kedvezményre jogosultságáról.

Fontos változás az ágazati alapvizsga tekintetében, hogy nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit. Ebben az esetben a szakmai vizsga eredményét - az ágazati alapvizsga eredményének figyelmen kívül hagyásával - a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek egymáshoz viszonyított súlyozásának megfelelően kell megállapítani.

A szakmai vizsga díja 2021. január 1-jétől már nem ötvenezer forint/fő lesz, hanem vizsgázónként legfeljebb huszonháromezer forintnak az adott szakma ágazatához kapcsolódóan 332/A. §-ban, illetve a 4/A. mellékletben meghatározott súlyszorzóval számított összege, így adott esetben több is lehet, mint a korábbi rendelkezés szerinti ötvenezer forint/fő.

A gyakorlati képzőhelyek szempontjából kiemelten fontos, hogy 2021. január 1-jétől a 2020. január 1-jét megelőzően érvényes Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések kifutó rendszerben alkalmazandó súlyszorzóját a 4/A. melléklet szerint kell figyelembe venni. A melléklet ugyan hatályba lépett 2020. július 1-jétől, így a gyakorlati képzőhelyek már előre tudnak tervezni ezzel, mivel a 332/B. § 2021. januári hatályba lépése miatt azokat csak január 1-jétől alkalmazhatjuk.

Pár példát kiragadva:

•           korábban a szakács szakképesítés súlyszorzója: 1,5028; ez 2021. január 1-től 1,86.
•           korábban a kőműves szakképesítés súlyszorzója: 1,5972, ez 2021. január 1-től 1,95.
•           korábban a kozmetikus szakképesítés súlyszorzója: 1,2420, ez 2021. január 1-től 1,73.
•           korábban az épületgépész technikus szakképesítés súlyszorzója: 0,9801, 2021. január 1-től 1,45.

A 2021. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséget a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény és az abban kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabály 2020. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni, megállapítani és bevallani. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett az új Szakképzési törvény szerinti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét 2021. január 1-jétől teljesíti akként, hogy

a) a szakképzési munkaszerződéssel szakirányú oktatásban részt vevő tanuló, képzésben részt vevő személy esetében a szakmához kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell alkalmazni,

b) a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében

ba) a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve részszakképesítéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell alkalmazni,

bb) a Szakképzési tv. (új)  104-108. § alkalmazásában szakirányú oktatás alatt a régi Szkt. szerinti gyakorlati képzést, szakma alatt régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, részszakképesítést, szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szkt. szerinti tanulószerződést kell érteni.

A 2021. évben a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (2) bekezdése szerinti

a) önköltség összege 1 200 000 forint/fő/év,

b) alapnormatíva összege 650 000 forint/fő/év lesz.

2021. január 1-jétől az új Szakképzési törvény 107 §-a szerint a bruttó kötelezettség csökkenthető 

a) a fenntartói megállapodással rendelkező szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egynapi mérték és - a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével - az adóév munkanapjai számának szorzataként,

b) hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés arányosított alapnormatívája alapján az egynapi mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként

számított összegével. Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) A bruttó kötelezettség csökkenthető a szakképzési munkaszerződésre tekintettel az (1) bekezdés alapján igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adókedvezményt az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést kötött. A bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezmény adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető.

Az új elszámolási rendszerben az OKJ szakképesítésekre és a szakmajegyzékben szereplő szakmákra vonatkozó támogatás mértékét úgy kell kiszámolni tehát, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben megadott önköltséget meg kell szorozni a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendeletben szereplő súlyszorzókkal, az így kapott összeget (a szakirányú oktatás arányosított önköltségét) kell elosztani egy év naptári napjainak számával (így kapjuk meg az egynapi mértéket), és ezt a számot kell megszorozni a munkanapok éves számának a szakképző intézményben éves szinten töltött napok számával csökkentett mennyiségével. Tehát az önköltség és a súlyszorzó szorzata még nem azonos a támogatással.  

Ez az emelés azért is volt indokolt, mert az új finanszírozási rendszerben nincsenek kiegészítő csökkentő tételek, a Beruházási kiegészítő csökkentő tétel, az Oktatói kiegészítő csökkentő tétel és a Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel 2021-től már a tanulószerződés alapján sem érvényesíthetőek. Az OKJ szakképesítések súlyszorzóinak új rendszer szerinti meghatározásánál érvényesítették azt az alapelvet, hogy a finanszírozás szakképesítésenkénti átlagos mértéke (a kiegészítő csökkentő tételeket is beleszámítva) ne változzon. 

Változik a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti duális képzés esetén az alapnormatíva alkalmazandó súlyszorzója: a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,60; a műszaki, informatika, az agrár- és a természettudomány képzési területen 4,81.

Bővebben itt olvashatnak erről: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK20157.pdf

Továbbá egységes szerkezetben már megtalálható a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a net.jogtar.hu weboldalon (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000012.kor).